A két világháború nélkül meddig maradhattak volna fent a nagy európai gyarmatbirodalmak?

Valószinüleg tovább,bár mára már nagyon kevés tengerentúli területe lenne

az egykori nagy gyarmattartó országoknak.Az egykori német gyarmatok elsősorban Afrikában mindenképpen tovább fennmaradhattak volna,amiket a Német Birodalom a háború kitörésével szinte azonnal elvesztett,bár sok angol haderőt kötött le az első világháború kezdetekor a Kelet Afrikai térségben az ott tartózkodó nagyon mozgékony,gyorsan mozgó Német Császári expediciós hadsereg.Németország mindenképp nagyot vesztett ezzel,és ennek

egyenes következménye volt az angol nyelv gyors térhódítása az egykori

gyarmati területeken,ami azért nem elhanyagolható előnyökkel jár mind a mai napig a britek gazdasági fejlődésében.

Értelmetlennek tartom az olyan történelmi kérdéseket, amelyeknek a "mi lett volna, ha nem úgy történik" a kiinduló pontja.

Okkal történnek az események, ha egy alternatív, módosított történelmet hozol létre, az első változásból következhet számtalan második, harmadik, sokadik verzió, amit képtelenség követni, annyi helyre vezethetnek a szálak.

A 20. században már a gyarmatokon is kezdtek öntudatra ébredni a népek, de a "mi lett volna, ha" követésébe a fentiek miatt nem mennék bele.

A népességrobbanás az orvostudomány fejlődésének lett az eredménye, nincs közvetlen köze a háborúkhoz, kb 1960-tól lett látványos Ázsiában, Afrikában a népesség-növekedés (de ha alternatív vonalakat kreálsz, lehet olyan verzió, ahol ez sem következik be)

Az Osztrák-Magyar Monarchiának is volt gyarmata.Egy sziget az északi Jeges tengeren Ferencz József Föld néven,amit egy osztrák magyar expedíció fedezett fel,és nevezett el.Ha nem lett volna...akkor talán ez is meglenne.

El lehet ezzel a "ha" gondolattal játszani,de igazából nincs sok értelme.

Talán néhány évtizeddel tovább tartottak volna, de alapvetően nem ezen múlott. Spanyolország kimaradt az első és második világháborúból is, de az '50-es, '60-as, '70-es években elveszített utolsó kis gyarmataikat is.

A gyarmatbirodalmak végét több dolog okozta szerintem. Egyrészt ahogy írtad a gyarmatokon volt egy népességrobbanás és így egyre nőtt a súlyuk, a gyarmattartó ország súlya viszont egyre csökkent, nőtt az aránytalanság. E mellett a gyarmatok fejlődtek is sok helyen, ott is kialakult egy helyi polgárság, aki már elkezdett tudatosan foglalkozni politikával, megfogalmazni saját igényeit, szervezkedni, hatalmi igényekkel fellépni. Elkezdtek terjedni a dekolonizációs eszmék és a Szovjetuniónak köszönhetően ez sokszor a kommunista eszmékkel is társult (pl. Vietnam, Malajzia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kína, Kenya, Mozambik...).

Az európai országokban is teret nyertek a liberális eszmék. A közvélemény egyre kevésbé támogatta, tolerálta a gyarmati háborúkat, elnyomást, egyre elfogadóbbak lettek a távoli népek önrendelkezésével. Erősebbé váltak az ilyen eszmék, hogy demokrácia, emberi jogok, szabadság, önrendelkezés stb.

Viszont az is gyakori volt, hogy voltak gyarmatok, melyek nem akartak függetlenné válni, megelégedtek az autonómiával és elfogadják a gyarmattartót, gyarmati státuszt (tavaly például sok népszavazás után Új-Kaledónia ismét megerősítette ezt). Például Franciaország, Nagy-Britannia, USA fennhatósága megmaradt sok gyarmaton.

A gyarmatok helyzete, sorsa érdekes téma.

Olyan is előfordult, hogy névleg a függetlenséget választották, de a gyakorlatban inkább megtartották a gyarmati státuszt, a nagyhatalom védnökségét és a katonaság, hadsereg, külpolitika még most is másra tartozik és alapvető gazdasági támogatást is kap (például Palau, Mikronézia, Marshall szigetek névleg, hivatalosan független országok, de az USA társult államai, úgy mint Puerto Rico, gyakorlatilag az USA protektorátusa alatt vannak).

Bizonyos esetekben pedig a gyarmatok nem elégednek meg a gyarmati státusszal, belső autonómiával és függetlenedni sem akarnak, hanem az egykori gyarmatosító ország szerves, integráns részei lettek, bekebelezésre kerültek önszántukból (pl. Afrikában Réunion, Mayotte Franciaország része, a karib-tengeri Bonaire Hollandia része, mostanában pedig téma, hogy Puerto Rico is szeretne az Amerikai Egyesült Államok része lenni).

Nem a gyarmatbirodalmak végéhez tartozik, viszont a dekolonizációs folyamathoz, gyarmatok felszabadulásához tartozik az amikor nem egy ország, hanem egy nemzetközi szervezet a gyarmattartó. Ilyen volt például Koszovó, melyet 1999-ben a NATO szállt meg és NATO, ENSZ protektorátus, védnökség alá helyezték. 2008-ban kikiáltotta a függetlenséget és a NATO is egyre inkább átadta a jogköröket a helyi megválasztott kormánynak, szabaddá válnak.

Hasonló volt Kelet-Timor.

Manapság még ilyesmi Bosznia-Hercegovina, mely EU protektorátus, az ország élén az Európai Unió által kinevezett helytartó (főmegbízott) áll, aki rendeleteket hozhat és megvétózhatja a parlament döntéseit és az ország rendjét nemzetközi katonai erők védik. Viszont sok boszniai már ott is szabadulna ettől a gyarmatszerű helyzettől, függetlenséget szeretnének, viszont az ország belső megosztottsága miatt félő, hogy önállóan nem működne az ország, szükség lehet a protektorátus fenntartására.

A Brit Birodalom mindenképpen szétesett volna, mert egyébként sem a világháborúk miatt bukott meg.

A francia gyarmatbirodalom ma is létezik, persze kiszorultak Indokínából, Algériából, de Afrika nagy részén, meg ilyen szigeteken mind a mai napig ott vannak, mintha mi sem történt volna.