A nyugat miért támogatja Ukrajnát a Krím fsz visszafoglalásában? Miért nem lehet tiszteletben tartani az orosz nép döntését?

Sürgünlik (1944. május 18-) a krími tatár genocídum. A kétszázezres krími tatárság teljes kitelepítése hazájából, valamint a nemzet harmadának kiirtása.

Na, így lett az is az europidok földje. Ahogy még három egész és két fél kontinens. Épp csak egy cseppet gyomorforgató oroszok és ukránok történelmi jogosultságról beszélni. Köze nincsen oda egyiknek sem.

Nem lesz visszafoglalás, nem érné meg senkinek. Amennyire démonizálva van a nyugat pedig végképp nem akarnak akciót kezdeményezni.

Az oroszok behúzták és náluk marad. Most is az oroszok vonultak fel a határukon és okkal lépett fel a nyugat is, mert a ruszkiktól kitelik még1 támadás. Szerencsére visszavonulót is fújtak utána és lényegében nem történt semmi.

Így az egyik oldal arról papol hogy a ruszkik támadni akartak a másik pedig csak eljátsza, hogy gyakorlatoztak. Aztán te az utóbbiban én az előbbiben hiszek. De mivel az oroszok voltak az agresszorok eddig is, nem értem miért a nyugatot kell támadni már megint.

"7: az a népszavazás géppisztolyok árnyékában történt"

Nem olyan biztos az. Az orosz bérezés kánaán az ukránhoz képest, na meg az üzemanyag is jóval olcsóbb nekik így. Meg nem lettek úgy megszopatva mint Ukrajna többi része az IMF hitel miatti megszorításokkal. Illetve használhatják ügyintézésre stb oktathatják a saját nyelvüket. Mert ez volt az első intézkedéseik egyike hogy betiltották az orosz nyelvet (a magyart is próbálják megszüntetni)

A NATO nagyhatalmak nem azért támadták meg Szerbiát 1999-ben, hogy végleg elszakítsák Koszovót. Kezdetben úgy volt, hogy tiszteletben tartják az ország területi integritását, ezért a jogilag kötelező, máig érvényben lévő ENSZ BT határozat kimondta, hogy Koszovó Szerbia része, de nemzetközi felügyelet alá került. A nyugati nagyhatalmak később döntöttek úgy, hogy elismerik Koszovó elszakadását, függetlenségét, mivel nem láttak jobb megoldást, tudomásul vették a realitásokat. De azt is megüzenték a világnak, hogy Koszovó nem jelent precedenst, a NATO a jövőben nem szándékozik területeket leválasztani más országokról és más országok se csináljanak ilyet, alapvetően inkább kerülni kell a szeparatizmust, függetlenség egyoldalú kikiáltását is. Koszovó szerintük nem legitimálja az ilyesmit. És hogy ne legyen olyan erőteljes az országhatárok átrajzolása, a nyugati nagyhatalmak nem engedték a koszovói albánoknak, hogy egyesüljenek Albániával. Oroszország viszont túllépett ezen a határon. Nem csak elismerte a Krími Köztársaság és Szevasztopol elszakadását, függetlenségét, de utána a csatlakozási kérelmüket is hajlandó volt elfogadni, hogy az Oroszországi Föderárció részei legyenek.

Alapvetően a többség szerint még manapság is az ENSZ tagok, országok területi egysége, országhatárok tiszteletben tartása a fontosabb. Ezért a NATO, EU elítélték, elítélik Orszországot, amiért beavatkozott a grúziai konfliktusba és elismerte Dél-Oszétia, Abházai függetlenségét. Szeretnék, ha Oroszroszág ezt visszavonná. Ukrajnában, a Krím-félszigeten nem volt olyan polgárháborús válsághelyzet, humanitárius kihívás, mint Koszovóban 1999-ben vagy Dél-Oszétiában 2008-ban, ami intervenciót indokolt volna. Ott az orosz beavatkozás célja egyértelműen, elsődlegesen a terület leválasztása volt Ukrajnáról. A népszavazás sem volt tisztességes, mivel nem volt opció, hogy a terület Ukrajna része maradjon, ilyen lehetőség nem szerepelt a lapon. De ez mellékes, egyébként sem ismerték volna el a népakaratot. A NATO, főleg amerikai nyomásra már lassan 15-20 éve próbálja bevonni Ukrajnát, Grúziát a katonai szövetségbe stratégiai okok miatt. A NATO alapokmány szerint viszont olyan országok nem csatlakozhatnak a szövetséghez, melyek instabilak, háborúban állnak, határvitáik vannak a szomszédokkal, a kormánynak nincs fennhatósága bizonyos területek felett. Ezért lenne fontos, hogy Ukrajna visszakapja a Krímet (ami haditengerészeti központ, a Fekete-tenger ellenőrzése szempontjából is fontos), a Donyec-medencét és Grúzia is visszaállítsa szuverenitását, egységét a korábbi autonóm tartományok, Dél-Oszétia és Abházia integrálásával. Oroszországnak viszont nem érdeke ezen konfliktusok rendezése, főleg nem az oroszok kivonása, kiűzése. De Oroszország is csak Ukrajna, Grúzia esetében tartotta fontosnak a kisebbségek önrendelkezését. A csecsen törekvéseket brutálisan leverték és habár Koszovó precedens jellege olykor megjelenik hivatkozási alapként az orosz diplomáciában, maga Oroszország nem ismeri el Koszovó függetlenségét, a baráti szövetségesét, Szerbiát támogatja a konfliktusban.

Orosz nép van,ukrán még nincs.

A Dnyeszterig tart az orosz hatás, a társadalom mélyén.

Ukrajna egy átmeneti ország, nincs semmi előzménye, olyasmi, mint Csehszlovákiai, vagy Jugoszlávia volt.

70 évet se éltek meg.

Ez se fog.