Hogy lehet az, hogy Németországnak alig voltak gyarmatai, és már a XX. Század elején lehagyta ipari termelésben Nagy-Britanniát, a 'fél világ urát'?

Úgy, hogy Németország lakossága a századfordulón kb. 60 millió volt, míg Nagy-Britanniáé csak 40 millió, és Nagy-Britannia csak másfélszer volt fejlettebb Németországnál, így kb. ugyanakkora volt a termelésük.

A gyarmatok nem sokat adtak hozzá Anglia jólétéhez a XX. század elejére (szemben a korábbi időkkel), legalább annyira vitték a pénzt, mint hozták. Bár a gyarmatbirodalmak a XX. század elején élték a fénykorukat, igazából ekkor már erősen kezdtek elavulni.

Ne haragudj, véletlenül elküldtem a kezdő betűjét a mondandómnak.

Így van. A német egység létrejöttével az addig különálló és úgy is jelentős államok (pl. Poroszország) egy nagyon erős országot formáltak, ami lehetővé tette az ipari fejlődést. Az egység létrejöttét megelőzték katonai győzelmek is, pl III. Napóleon Franciaországának legyőzése. Ez is komoly nyereségeket jelentett (területek, hadisarc, stb.)

Ezek még századforduló előtti történések, de hozzájárultak az akkori eredményhez. Egyébként bár a gyarmatok szerzése egyre inkább elavulttá vált, mégis komoly szempont maradt még az első világháborúban is. Németország létrejöttére már a többiek (Anglia, Franciaország, Hollandia, Portugália, Spanyolország) már elfoglalgatták a jelentős területeket, de a németek is szerezgettek ezt-azt. Mint már írtam ,az első világháborúban számukra ez kifejezetten célkitűzés volt.

Célkitűzés volt, de mint kiderült, ez a célkitűzés félreértésen alapult.

1920 körül már gazdaságilag nem sok értéke volt a gyarmatoknak. Amikor pedig nyilvánvalóan ráfizetésessé váltak, gyorsan meg is szabadultak tőlük.