Franciaországban (és úgy általában Nyugat-Európában) még a keresztény vallás a domináns, vagy ezt a szerepet fokozatosan az ott élő muzulmán milliók hite fogja a közeljövőben betölteni?

“...a muszlimok is ahogy feljebb kerülnek a társadalmi létrán, egyre kevésbé vallásosabbak és inkább azonosulnak a francia értékekkel...”

Nem tudom te hol látod ezt. Szerintem egyáltalán nem azonosulnak a francia értékekkel.

#12

Az USA történelmét érdemes megnézni, mivel oda több hullámban érkeztek bevándorlók és mind ugyanúgy viselkedtek.

Nem véletlenül nemzetiségi alapon szerveződtek a bűnözői csoportok. Orosz, zsidó, ír, olasz, német, latin-amerikai, kínai, stb. maffia.

Az új bevándorlókat mindíg lenézték a régebben érkezettek és csak az alja munka jutott nekik, ezért úgy boldogultak ahogy tudtak. Aztán ahogy beleszoktak a társadalomba az ott született generációk már inkább tartották magukat amerikainak, mint az őshazájukhoz tartozónak. Még akkor is ha a kultúrájukat megőrizték.

# 13 Nem érdemes Európát össze hasonlítani az Egyesült Államokkal vagy Kanadával. Pl. az USA mindig is egy olvasztó tégely volt, ez az egyik dolog. A másik dolog, hogy nehezebb oda jutni mint Európába, és ellentétben Európával ott nem elég megérkezni oda, hanem tenni is azért, hogy tartós tartózkodási engedélyt kapjanak.

Ezzel szemben Európába megérkezik valaki, be adja a menekült kérelmet és a többség meg is kapja, még a gazdasági bevándorlók is.

#14

Pont a lényeget nem értetted meg. Még egyszer mondom. Az USA TÖRTÉNELMÉT érdemes megnézni, nem a jelenlegi helyzetet. (Bár az sem különbözik annyira a régebbi koroktól.)

Vonatkoztass el a bejutás nehézségétől. Nagy számban érkező és az új életüket a társadalmi ranglétra legalján kezdő népcsoportokról beszéltem. Az idősebbek, akiket már megrángatott az élet, sokkal jobban elviselik, ha megalázzák és szarnak se nézik őket.

A fiatalok türelmetlenek és radikálisak. Ez nem származási, vagy vallási, hanem generációs dolog.

#16

A történelmet mindíg érdemes tanulmányozni, mert értékelni lehet, hogy mi történt egy országban, amikor nagyobb számú bevándorló érkezett.

Mindegy milyen vallású, nemzetiségű bevándorlási hullám volt, mindíg ugyanaz történt.

Ebből az következik, hogy az események függetlenek a bevándorlók származásától, vagy vallásától.

Nem arról beszélek, hogy az USA-ban bevált valamilyen módszer, hanem hogy mi történt a társadalomban.

14-es: nagyon leegyszerűsíted a dolgokat, illetve tényszerűen tévedsz is.

Az USA egyrészt sosem volt olvasztótégely, ma sem az, a gazdag nagyvárosokon kívül. Salátástálnak lehetne inkább nevezni. A 19. században ez mégkevésbé volt igaz: a lakosok elképesztő többsége angol, német, és skandináv felmenőkkel rendelkezett, plusz a fekete rabszolgák és az indián őslakosok. A 19. század vége felé megindult egy bevándorlóhullám, és ekkor nagy számban érkeztek ír, olasz, zsidó, és kínai bevándorlók az országban. Fontos kiemelni, hogy ezeket a csoportokat nagyon sokáig lenézték, a társadalom peremére kerültek, és csak az 1930-as, 40-es évekre tagozódtak be a többségi társadalomba. A 19. századi, 20. század eleji kínai bevándorlók a mai napig közelebb állnak társadalmilag a fekete rabszolgák leszármazottjaihoz, mint a fehérekhez. Érdekes módon a 20. század végén indult bevándorlási hullám kínai bevándorlói gazdagabb mivoltjukból adódóan már most jobb gazdasági és társadalmi helyzetben vannak, mint a korábbi kínai bevándorlók. Fontos kiemelni továbbá, hogy az USA-ban 1924-ig tulajdonképpen BÁRKI letelepedhetett, azután pedig egy kvótarendszer alapján szabályozták a bevándorlást. A valóságban az európaiak továbbra is elképesztően könnyen le tudtak telepedni, egészen 1965-ig, amikor a kvótarendszert felváltotta a mai bevándorlási rendszer.

"A másik dolog, hogy nehezebb oda jutni mint Európába, és ellentétben Európával ott nem elég megérkezni oda, hanem tenni is azért, hogy tartós tartózkodási engedélyt kapjanak."

Ez féligazság. A menekültek az USA-ban egy év tartózkodás után kérvényezhetnek zöldkártyát. Ez Európában általában csak 5-10 év után lehetséges, addig csak átmeneti feltételes tartózkodási engedélyt kaphatnak a menekültstátusz mellé.

"Ezzel szemben Európába megérkezik valaki, be adja a menekült kérelmet és a többség meg is kapja, még a gazdasági bevándorlók is."

Ez nem igaz. Franciaországban 2015-ben 71k, 2016-ban 85k, 2017-ben 100k menekültkérelmet adtak le. Ebből csupán 112k-en kapták meg a menekültstátuszt.

Hogy direktbe összehasonlíthassuk a statisztikákat, nézzük a 2019-es adatokat. Franciaországban 2019-ben 123 809 menekültkérelmet adtak be. Ennek csupán a 19%-a kapott pozitív választ, a többit elutasították. Az USA-ban 2019-ben 67406 menekültkérelmet adtak be, aminek 31%-át fogadták el.