Mégse bukott meg a svéd modell?

"Dániában egy ideje szintén a svéd modellt alkalmazzák, szintén sikerrel."

Kivétel nélkül, minden egyes esetben. Az "X ország a svéd modellt alkalmazza" esetén mindig az derül ki, hogy ezzel az erővel itthon is a "svéd modellt" alkalmazzák. Remélem csinos és szőke.

[link]

Két hete enyhítettek miután enyhülnek a számok. Megnyitnak az iskolák, de nem mind. Továbbra is max öten lehetnek együtt nem egy háztartásból zárt térben. Sok bolt és pláza zárva marad.

Svédország lakosságarányos halálozásban messze rosszabb az összes többi északi országnál: tízszer rosszabb Norvégiánál és Finnországnál, tizenötször rosszabb Izlandnál, még a lényegesen sűrűbben lakott Dániánál is háromszor rosszabb.

A járvány a sűrűbben lakott területeket jobban sújtja, mert ott jobban tud terjedni a vírus. Csak egy pillantást kell vetni egy népsűrűségi térképre, és a worldometers covid halálozási adataira, és látszik, hogy Svédország a hozzá hasonló adottságú országokhoz képest mennyire brutálisan alulteljesít. Lakosságarányos halálozásban olyanokkal van egy magasságban, mint a sokkal sűrűbben lakott Románia, Lengyelország, Svájc, Moldova.

A svéd modell megbukott. Nem úgy, hogy nagy látványosan kipusztult volna Svédország, vagy hogy a kórházak összerogytak volna a betegek tömegeitől. Csak annyira, mintha a jéghoki válogatottjuk 10-1-re kikapott volna a finnektől.

A cikk nem "hiteltelen". Olyannyira nem, hogy maga a cikk is említi, hogy a többi skandináv ország mellett Svédország nagyon rosszul teljesített, legfeljebb az őszi hullámot megszenvedő, arra reagálva későn intézkedéseket hozó országok mellett tűnik Svédország átlag felettinek. Mint például Magyarország.

De amíg a másik oldalon vannak szigorú intézkedéseket hozó, és a járványt mind a tavaly tavaszi, mind az őszi időszakban elkerülő országok, addig a bűvös "svéd modellre" hivatkozni csak figyelemelterelés.

#15, #16: Szerintem hiteltelen a cikk, abban az értelemben, hogy igaz állításokat dobál össze egy téves következtetés elhitetéséért.

Van az a régi anekdota (nem tudom, mennyi igaz belőle), hogy egy vicces kedvű ember egyszer petíciót indított egy nagyon veszélyes vegyület, a dihidrogén-monoxid betiltásáért. Sokaknak elmagyarázta, hogy ez az anyag savaknak fontos alkotóelemes, felelős az üvegházhatásért, a daganatokban is megtalálható, korrodálja a fémeket, és még felsorolt egy tucat veszélyesnek hangzó állítást a dihidrogén-monoxidról. És elmondta, hogy ennek ellenére az emberiség használja ipari oldószerként, atomerőművekben, kísérletekben, tűzoltásban, és még egy tucat dologban. De hogy ennek véget kell vetni. És az anekdota szerint nyert meg magának embereket a petícióhoz.

[Gyengébbek kedvéért: a dihidrogén-monoxid nevű vegyület hétköznapi neve a víz.]

Hiteltelen ez a fickó, az egész petíciójával együtt? Az. Mondott egyetlen hamis állítást is a dihidrogén-monoxidról? Nem. Minden tűpontos és teljesen igaz volt, amit a vízről összehordott. A hiteltelenség a tálalásból fakadt. Ő persze ezt viccnek szánta, azt bizonyítandó, hogy mennyire hiszékenyek az emberek.

Akár megtörtént, akár csak kitaláció ez a történet, arra mindenesetre rávilágít, hogy valami attól, hogy teljesen igaz, még lehet teljes marhaság.