Ha a jéghegyek elolvadnak megemelkedig a tengerszint?

Nem mindegyik jéghegy úszik a vízen. A sarkvidékeken, ahol évszázadok óta fagyott minden, ha esik a hó, nem süllyed jobban a vízbe az egész földrész.

Amúgy ha egy pohárral meg egy kocka jéggel ezt ilyen könnyen lehetne szimulálni, akkor nem dolgozna kutatok tömege azzal, hogy hány centit nő majd a vízszint, ha elolvasnak a jégsapkák. :D

És akkor most nézzük, hogy mi nincs otthon a vizes tálban:

1. tengeri áramlatok

2. tengeri áramlatok felett kialakuló ciklonok

3. tengeri ökoszisztéma, amitől függ a szárazföldi.

Eddig akárhányszor megjelentek vagy eltűntek a föld jégsapkái, az mindig kihalási hullámot hozott magával. A tengerben él azoknak a fajoknak a többsége (fotoszintetizáló egysejtűek), amik most megkötik a szén-dioxid többségét (ugye egy üvegházhatású gáz) és ha nem lenne folyamatban már egy ember által okozott kihalási hullám az óceánokban, még akkor is súlyos lenne. A tengeráramlat változás újabb kihalási hullámot hozhat magával, a növekvő ciklonok pedig olyan területeket is elárasztanak vízzel, amiket eddig soha, így nem csak emberi élőhelyek pusztulnak el, hanem további szárazföldi fotoszintetizálók (növények). Ha ez megtörténik, akkor a szén-dioxidot nagy részét semmi nem fogja megkötni, a felmelegedés fokozódik és olyan klímaváltozás köszönt be, amit minden ember meg fog érezni. A tengerszint megemelkedése csak a kezdet és csak egy tünet. Ami kémiailag az óceánban fog történni, attól kell igazán félni, mert hatással lesz a légkörre és így az éghajlatra, így pedig a mezőgazdaságra, az emberek élelemmel való ellátására.

Még annyi, hogy ha van rá módod, akkor a kísérletet végezd el úgy, hogy valamit feloldasz a vízben, majd utána várd, hogy elolvadjon a rengeteg jég. A két állapotot pedig hasonlítsd össze (olvadás előtti, olvadás utáni). Mondjuk otthon talán a legegyszerűbb cukorral, mert meg tudod kóstolni.

Persze ez a valóságban sokkal komplexebb. De a kóla felvizezve sem ugyanolyan ízű és mindenki érzi a különbséget. Pedig csak egy csomó jéggel töltik meg az automatát, hogy hideg legyen.

Az elsőre ostobának tűnő kérdés mögött két lényeges ténnyel mintha soha nem számolnának:

Tudjuk, hogy ugyanannyi jég térfogata nagyobb, mint ugyanannyi vízé.

Egy jéghegynek jó ha a csúcsa látszik, a nagyobb része vízben van. Ergo ha elolvad, inkább csökkennie kell a vízszintnek.

Szóval nem igen értem ezeket a jégsapka elolvadásával járó feltevéseket (ma jött szembe velem):

[link]

Régebben nagyon foglalkoztatott ez a téma. A vízszint emelkedését maximum azzal tudtam volna magyarázni, ha a 2 fokkal melegebb óceán térfogata annyit változna (hőtágulás).

A jég elolvadása viszont hőt von el, ami meg lehülést kellene eredményezzen.

De akkor vajon mennyire tud elolvadni, mielőtt globális lehülés lesz belőle?