Egy független és etnikailag homogén Nagy-Magyarország játszhatott volna nagyhatalmi szerepet a 18. - 20. században?

A nagyhatalmi státusz kivívásához Kelet-Európában nem etnikai homogenitás szükségeltetett.

Hanem abszolút monarchia.

Abszolút monarchiaként, az abszolutizmus rendszerét alkalmazva vált nagyhatalommá mindhárom ilyen státuszt kivívó közép-európai állam, a Habsburg Birodalom, Poroszország és Oroszország is.

Az abszolút monarchia két feltétele pedig az állandó jellegű, reguláris hadsereg és a jól kiépített, centralizált bürokrácia, amelyek lehetővé tették az uralkodói hatalom rendkívül széleskörű érvényesülését.

Egyébként a Trianon előtti, történelmi Magyarország sem volt eléggé nagy népességű ahhoz, a 18-20. században, hogy nagyhatalommá váljon.

1914-ben a Magyar Királyság szűk 21 millió lakossal rendelkezett. Ez túl kevés volt az európai nagyhatalmi státusz kivívásához.

Komoly történészek véleménye szerint 1914 környékén ahhoz, hogy egy európai ország a nagyhatalmi státusz elérésére sikerrel pályázhasson, minimum 40 milliós lakosság szükségeltetett, ez volt a kritikus demográfiai tömeg. Magyarország akkor ennek alig több, mint a felével rendelkezett.

Az Osztrák-Magyar Monarchia népessége egyébként 52,8 millió fő volt 1914-ben.

Kedves 8-as!

A probléma az, hogy nem tudjuk, mennyi lehetett a Magyar Királyság népessége Mohács előtt. Csak annyi biztos, hogy az ország Nyugat-Európához képest ritkán lakott volt, és a városai is kicsiknek számítottak nemzetközi szinten. A magyar főváros, Buda, az ország legnagyobb városa nyugat-európai szinten a közepesnél kisebb városnak számított Mátyás király alatt.

Mátyás király idejében a Magyar Királyság népessége a legoptimistább becslések alapján is legfeljebb az egynegyede-egyharmada volt a Francia Királyságénak. Franciaország volt a 18. századig Európa legnagyobb népességű országa.

Ennek ellenére Franciaország 1914-ben csak bő 40 millió lakossal rendelkezett.