A demokratáknak miért az a fétise, hogy női vezetőt akarnak?

11

Mindenhol, bár jellemzően a republikánusok voltak ilyenek a múltban. De ezt nem az USA-ra vetítve írtam, hanem az egész világra.

"Most próbálkoznak azzal, hogy alelnökként próbálnak egy egyébként szimpatikus hölgyet a hátsó ajtón becsempészni, annak reményében, hogy Biden nem fogja végigcsinálni a 4 évet."

- Ezt láttad a demokraták programjában? Esetleg valamelyik vezető politikusuk mondta ezt?

Ha csak a republikánusok kampányából szeded, akkor hadd osszam meg veled azt a tényt, hogy a politikai ellenfelek sokszor nem mondanak igazat az ellenfelükről.

Szerintem ez csak egy gesztus a nok fele.

Mivel alul vannak reprezentalva a politikaban (is), ertheto, ha vannak ilyen kezdemenyezesek.

#15: Jó, de akkor honnan szeded? Nem láttad azt, hogy a demokraták ezt mondanák magukról. Nem láttad, hogy a republikánusok ezt mondanák róluk.

Tudomásul kell venni valamit. A fejlett világban (Európa, Észak-Amerika, Ausztrália, Latin-Amerika némely államai) a női egyenjogúság sok értelemben megvalósult. Szerintem ez nem rossz dolog: jó, hogy a nők szavazhatnak, hogy tanulhatnak egyetemen, hogy szerezhetnek jogosítványt. És igen, betölthetnek politikai tisztségeket. A Republikánus Pártban is: a National Committee elnöke nő; John McCain kampányát 12 éve Obama ellen egy nő vezette (aki akkor mellesleg Alaszka kormányzója is volt, és ma is a párt egyik fontos embere). Természetesen ma is férfitöbbség van, mert szerencsére az emberek többsége családot alapít, és a nőknek néhány év kiesik a karrierépítésből. Ezzel együtt néhányuk kifejezetten sikeres lesz (még akár kifejezetten sokgyerekesek is, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság vezetőjének hét gyermeke van), amivel a világon semmi baj nincs.

Szerintem nincs értelme emögött összeesküvést keresgélni. Mindkét nagy amerikai párt prominensei között van több nő is, a demokraták már adtak elnökjelöltet, most adnak egy alelnököt is.

#17: Igen, én is látok túlkompenzálást. Még olyat is láttam, amivel utólag a privilegizált hölgy is rosszul járt (felvették egy pozícióba, melyre nem igazán volt alkalmas, nem mintha buta lett volna, vagy bármi gond lett volna vele, egyszerűen már évek óta mással foglalkozott, és ezért kiesett a gyakorlatból; mégis felvették egy hibásan értelmezett "női kvóta" miatt, fél évig kínlódott, aztán lelépett, én eléggé sajnáltam).

Azonban a túlkompenzálást mindig olyan szituációban látom, ahol férfiak egy csapata nagyvonalú akar lenni, hogy a nőket is támogassuk (ilyen-olyan munkakörökben, foglalkozásokban), és ezért időnként hoz egy-egy rossz döntést ("vegyük fel két jelölt közül a gyengébbet, mert ő a nő, de ilyen munkakörben kevés a nő").

Na, amit a nagypolitikából látok, arról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy nagyvonalú lenne, bármilyen értelemben, többek közt a fentiben sem. Egy Merkel, egy Harris, de még akár egy Clinton is olyan, hogy az elért pozícióikat (párton belül is) kíméletlen harcban szerezték meg. Nem létezik, hogy ezt a Harrist ne fúrta volna ki az alelnök-jelöltségből egy férfi kollégája csak azért, mert Harris nő. Mellesleg Harris biztosan szívesen lett volna elnökjelölt is, csak Biden még erősebb volt (politikai értelemben). És igen, Biden idős is, és lehet, hogy tényleg ki fog dőlni (nem is biztos, hogy feltétlenül meghal, idős ember máshogy is válhat alkalmatlanná), és igen, akkor Harris jön.