A diktátoroknak miért jó, hogy egy putri lesz az országukból?
Néztem Szingapúrról videókat és elvileg ott is diktatúra van, de az ország/város olyan, mintha a 22. században létezne, sok kultúra él egymás mellett és egy turistaparadicsom is. Pedig ugyanaz a család van hatalmon évtizedek óta.
Ehhez képest pl. É-Korea vagy más hasonló országok megindulnak a lejtőn és nyomortanyává válnak, korlátozzák az állampolgáraikat, stb.
De ez miért jó nekik? Miért nem Szingapúrról vesznek példát?
Illetve mi okozza, hogy Szingapúr ennyire más lett?
Lényegében a város egy tudományos, technológiai, kulturális paradicsom.
Szingapúr (és pl. Dél-Korea, Tajvan, Chile) jobboldali, piacpárti, kapitalista, antikommunista diktatúra volt, míg Észak-Korea baloldali, kommunista diktatúra berendezkedésű volt, hasonlóan a maoista Kínához.
Kína is azután indult nagy fejlődésnek, hogy az országot szigorúan irányító, kontrolláló kommunista párt elindította a reformokat és az ország áttért a kapitalista (bár főleg államkapitalista) berendezkedésre.
Vietnam is kemény diktatúra maradt, de szakított a marxizmussal, kommunizmussal és a kommunista párt ott is inkább a kínai út követése mellett döntött, de mára már Kínával távolságtartó módon, inkább az USA-val, Japánnal, Tajvannal, Dél-Koreával szövetkezve.
Aztán ott vannak az Öbölmenti monarchiák, diktatúrák, ahol a királyi családok irányítják az országot. Ott is volt nagy fejlődés az utóbbi 40-50 évben, de ez nem annyira a jó, piacpárti gazdaságpolitikának, befektetői környezetnek köszönhető, hanem a természeti kincseknek, szénhidrogén bányászatból, exportból befolyó dollároknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!