Támogatnátok, hogy az EU enyhítsen a szankciókon és az Oroszország által megszállt, vitatott területek is hasonló elbírálást kapjanak, mint az Izrael által megszállt területek?
Az EU nem fogadja el Abházia, Dél-Oszétia függetlenségét és a Krím-félsziget megszállását, Oroszországhoz csatolását sem, ezen területek ellen szigorú kereskedelmi embargó, elszigetelés van érvényben. Hasonló a helyzet Kelet-Ukrajnában. Az EU-s cégeknek, állampolgároknak tilos ezeken a vitatott hovatartozású területeken turistáskodni, üzletelni, befektetni, beruházni, termékeket importálni innen. Brüsszel így az elszigeteléssel próbálja gazdaságilag ellehetetleníteni ezen területek életképességét, nyomást gyakorolni a helyiekre és elérni a politika változásokat, számára kívánatos rendezést.
Az EU Izrael hódításait sem fogadja el, nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem és a Golán-fennsík izraeli bekebelezését és Ciszjordánia megszállását, a zsidó telepépítéseket, terjeszkedéseket is ellenzi, viszont nem léptetett életbe érdemi szankciókat, ott sokkal toleránsabb a brüsszeli politika. Az EU polgároknak nem tilos a megszállt területekre utazni, üzletelni, áruk is érkezhetek onnan az EU-ba. Annyi kitétel van, hogy a termékeken fel kell tüntetni címkével, hogy "izraeli megszállt területen készült", így a forgalmazók, fogyasztók ennek ismeretében dönthetnek arról, hogy megveszik-e, támogatják-e az ottani gazdaságot vagy sem, mivel ez nem elfogadható számukra. Véleményem szerint ez a megközelítés átültethető lenne Oroszország, Abházia, Donyeck, Luhanszk kapcsán is. Az EU így nem csak a ciszjordániai, golán-fennsíkon élő emberek megélhetését, a szegénység enyhítését tudná segíteni, hanem a posztszovjet térség sanyarú sorsú konfliktustérségeiben, Abháziában, Dél-Oszétiában, Krími Köztársaságban, a kelet-ukrajnai Donyec-medencében élők helyzete is javulhatna talán valamelyest.
A kérdés felmerülhet Észak-Ciprus kapcsán is mely szintén el van szigetelve a világtól, csak ők nem Izraelnek vagy Oroszországnak, hanem Törökországnak vannak teljesen kiszolgáltatva.
Mostanában ismét téma volt egyes szankciók meghosszabbítása a térségben:
A történelem, országok, népek viselkedése kicsit összetettebb annál, hogy szimpla felszínes hasonlóságok alapján állapítsunk meg dolgokat.
Egész Európa földrajzilag egy rendkívül bonyolult etnikai rajzolatot mutat. Kiindulhatunk a spanyoloktól, Svájcon, németeken át a Kárpát medence és azon is túl, egészen a Kaukázus népeiig. Sehol nem lehetne épeszű, nemzetiségi alapon húzott határokat rajzolni. Az egyes területeken a különbség annyi, hogy őskori primitív gondolatvilággal kezelik-e a problémát, vagy viszonylag civilizált módon, vagy nem megalapozott, szükségtelen viszálynak tekintve, magától értetődő természetességgel élnek egymás mellett.
A történelem során sok hódítás, gazdasági megfontolásból született uralkodói intézkedés történt, ezek mind a népek keveredését idézték elő. Ezért minden olyan törekvés, amely valamiféle eredeti határokat kíván meghúzni, vagy sunyi terjeszkedő gondolatból fakad, vagy a történelem nem ismeréséből és nem értéséből.
Ma még mindig a világban az erőpolitika uralkodik, mintha civilizáció nem is létezne. Pedig a civilizáció nem egyéb, mint annak megértése, hogy az egyik embercsoport nem kevesebb a másik embercsoportnál, mindössze más.
A történelem során a cári orosz birodalom sok népre terjesztette ki hatalmát, semmi meglepő, ha e területeken évszázadok óta mindenütt élnek oroszok is. Ebből azonban nem következik, hogy minden ilyen területet meg kell szállni. A megszállás nem ebből, pusztán öncélú hatalmi törekvésből következik be. Törökország ugyanilyen alapon, azonban ugyanilyen hamisan, hatalomvágyból terjeszkedik.
A Kaukázus attól más ezekhez képest, hogy ott a történelem (helyi nagyhatalmak) keverték a lakosságot, és izgatták a népet évszázadok óta.
Izrael esete is rendkívül eltérő ezektől. A zsidó nép a történelem során feladva ősi földjét, szétszéledt a világban. Ilyena természete. A 19. századi pogromok hívták életre a gondolatot, hogy vissza kellene állítani egy modern hazát. Csakhogy a közbülső mintegy 1900 évben az azóta is ott élő palesztinok, más (az iszlám fénykorában a területet elfoglaló és belakó) népek a területet belakták, a csekély maradó zsidósággal békés egyetértésben éltek. Ott kezdetben megvették a földeket a helyiektől (a gazdag angol zsidók közreműködésével), később, miután kialakították a bázisukat, a legkeményebb neokolonialista hódító politikát folytatva azóta is folyamatosan terjeszkednek. Azon a részen a világ alapegyezségeiből semmi nem érvényesül. Az tehát még véletlenül sem hasonlítható semmiféle orosz vagy török terjeszkedéshez.
De a kérdés alapjaihoz visszatérve, semmiféle szankcionálás semmi hatást soha el nem ér. Az kizárólag az adott népet sújtja, a problémát előidéző vezetőit még véletlenül se. Annyira nem, hogy éppen a szankciók tartják a hamis nézeteket hatalmon, mert lehet érvelni, lám a gaz külföld bánt bennünket, fogjunk össze. És irgalmatlanul sok ember bedől ennek a hamis szövegnek, hiába, a félelem nagy úr akkor is, ha megalapozatlan és csak gerjesztett, nem valódi. A probléma csak következetes, határozott állásponttal lehetséges, amelynek lényege, hogy az ilyen vezetőket negligálni kell, amennyire lehet, miközben mindenütt hangsúlyozni kell, ez ne m a népnek, hanem kizárólag a vezetőinek szól.
Párhuzamot vonni a Krim Oroszorsz. általi annektálása és a Golán Izrael általi annektálása között KÉPTELENSÉG:
Izrael a Golánt a hatnapos háborúban(1967. jún 5-10.) szállta meg, ezt a háborút Egyiptom és Szíria kezdte, a 3. napon Jordánia is (elõzetes békeígérete ellenére) bekapcsolódott, így elvesztette a Nyugati Partot. ( Némelyek helytelenül "Ciszjordániának" nevezik)
Mielõtt Izrael megszállta volna a Golánt, onnan Szíria lövészekkel, olykor tüzérséggel szinte napi rendszerességgel lõtte a Kin eret tavon halászó és a közeli (izraeli) földeken dolgozó izraeli zsidókat.
A Krimbõl mikor lõttek orosz halászokat, földmûveseket?
" Kelet-Jeruzsálem és a Golán-fennsík izraeli bekebelezését és Ciszjordánia megszállását "
kerdezo ezt mar egy masik kerdesedben is elohoztad, csak kicsit maskent fogalmaztal.
Kerlek ne ugy allits be a 67es ( six day war ) haborut mintha Israel folyamatosan ingatlant szeretne gyujteni es a haboru ennek a folyamatnak volt egy resze.
Minden bizonnyal ismered a haboru kivalto okait es eredmenyet is.
"Párhuzamot vonni a Krim Oroszorsz. általi annektálása és a Golán Izrael általi annektálása között KÉPTELENSÉG:
Izrael a Golánt a hatnapos háborúban(1967. jún 5-10.) szállta meg, ezt a háborút Egyiptom és Szíria kezdte, a 3. napon Jordánia is (elõzetes békeígérete ellenére) bekapcsolódott, így elvesztette a Nyugati Partot. ( Némelyek helytelenül "Ciszjordániának" nevezik)"
Vannak különbségek, ez igaz. A Golán-fennsík szíriai fennhatóságai biztonsági kockázatot jelentett Izrael számára, mivel a hegyekről könnyebben bombázhatnák Izraelt és veszélyeztethetnék az ország vízellátását. A Krím-félsziget ukrán fennhatósága nem jelentett közvetlen fenyegetést Oroszországra, de közvetve ott is fennállhat ez, mivel Ukrajna NATO közeledése előrevetítette, hogy kiebrudalják onnan az orosz flottát és NATO bázis lesz a Fekete-tenger ellenőrzésére.
Másik fontos különbség viszont inkább Izrael ellen szól. A Golán-fennsíkon (vagy Kelet-Jeruzsálemben) arabok éltek, zsidók nem, az annexió a helyiek akarata ellenére történt. Ezzel szemben Szevasztopol és a Krími Köztársaság orosz többségű volt, már évtizedek óta szerettek volna státuszt változtatni és ők kérték a csatlakozást az Orosz Föderációhoz, így nézve ez nagyobb legitimitással is bírhat, mint a Golán vagy Kelet-Jeruzsálem annektálása. Persze Oroszország esetében is árnyalja a képet, hogy Szevasztopollal ellentétben a Krími Köztársaság csak az orosz annexió után kérte a csatlakozást az Orosz Föderációhoz. A zsidók, oroszok történelmi érveket is elő szoktak hozni indoklásul a területi igényekre, de manapság már ez sem mérvadó, ez inkább az első világháború utáni osztozkodásnál volt elfogadott.
A különbségek ellenére alapvető hasonlóság, párhuzam, hogy a nemzetközi jog hagyományos értelmezése szerint a Golán-fennsík és a Krím-félsziget elcsatolása, annektálása is jogtalan volt, ezért a nemzetközösség nem ismeri el ezeket, csak néhány ország a kivétel. Az EU, Brüsszel is a nemzetközösség többségi álláspontját képviseli.
Abban pedig biztosan tévedsz, hogy a '67-es "háborút Egyiptom és Szíria kezdte". A háború oka az egyiptomi agresszió volt, jogtalanul blokád alá vették az Akabai-öbölt elzárva Izraelt a Vörös-tengertől és fenyegették Izraelt. De magát a háborút, kiterjedt hadműveleteket, összecsapásokat Izrael kezdte június 5-én a Fókusz-hadművelettel, amikor meglepetésszerűen légicsapásokkal megsemmisítette az egyiptomi és a vele szövetséges jordán, szír légierőt, amivel már a háború első napján sikerült döntő fölényt szerezni a háború megnyeréséhez. De egyébként ez a ki kezdte vita is inkább csak moralizálás, jogilag nem indokolhat határváltoztatásokat a háború után a győztesek számára.
" Abban pedig biztosan tévedsz, hogy a '67-es "háborút Egyiptom és Szíria kezdte" "
" A háború oka az egyiptomi agresszió volt, jogtalanul blokád alá vették az Akabai-öbölt elzárva Izraelt a Vörös-tengertől és fenyegették Izraelt."
Nem gondolod, hogy a két mondat között ellentmondás van?
Egy háború nem mindig az elsõ lövéssel kezdõdik.
Bizonyára tudod, hogy a máj. 29-el kezdõdõ héten Nasszer akkori egyiptomi elnök(akit nyugaton nagyon sokan "arab hitlernek" neveztek) kirúgta az ENSz békefenntartókat Gázából és Sarm el Sejkbõl és a Szináj fsz-en addig soha nem látott méretû csapatösszevonást hajtott végre. Továbbá nem tudom, találkoztál-e (un.org-on valahol) U Thant akkori ENSz fõtitkárnak azzal a jún. végi jelentésével/beszámolójával, melyben olvasható, hogy õ, U Thant még a blokád elõtt személyesen utazott Kairóba és figyelmeztette Nasszert, hogy Izrael azt "casus bellinek" fogja tekinteni, amire Nasszer válasza: annál jobb, legalább örökre eltörlik Nasszer Izraelt.
Vagyis a blokád SZÁNDÉKOS provokáció volt.
A Golán nem csak biztonsági KOCKÁZATOT jelentett, hanem onnan addig, mint írtam, onnan Szíria mindaddig TÉNYLEGESEN lövészekkel, olykor tüzérséggel szinte napi rendszerességgel lõtte a Kineret tavon halászó és a közeli (izraeli) földeken dolgozó izraeli zsidókat.
Másfelõl Szíria betonfallal zárta el a Banias folyó forrását, mely a Jordán tápláló kissebb folyók legnagyobbika, a vizet egy Izraelt elkerülõ csatornába vezetve. Szóval nem csak " veszélyeztethetnék az ország vízellátását", hanem meg is próbálták tönkretenni.
Hogy Izrael néhány órával megelõzte az egyiptomi támadás indulását, hát így jártak.
De az elõzmények ismeretében az elõ slövést nevezni a hábrú kezdetének - több, mint fel¨letesség.
Krim: "ők kérték" - még szeren cs, hogy hozzátetted, " csak az orosz annexió után".
Történelmi érvek: hát igen, a történelem fintora, hogy a zsidókat pont arról a területrõl akarják kitiltani, amirõl a nevüket kapták (zsidó - j(eh)udai, a legtöbb nyelvben).
Csak mint erdekesseg a hat napos haboruval kapcsolatban : miutan egyertelmu lett hogy kicsi kis Israel teljesen szetverte a tamado orszagok hadseregeit, a nem eppen az oszintesegerol hires Nasser felhivta a Jordan Hussein kiralyt es egyutt megbeszeltek hogy Angliat es az USA-t fogjak okolni egy "osszeeskuvessel" es igy magyarazzak meg szegyenletes vereseguket.
Egy problema lett a beszelgetesbol , a Mossad lehalgatta es felvette a hivast, lejatszotta az amerikaiaknak.
"" Abban pedig biztosan tévedsz, hogy a '67-es "háborút Egyiptom és Szíria kezdte" "
" A háború oka az egyiptomi agresszió volt, jogtalanul blokád alá vették az Akabai-öbölt elzárva Izraelt a Vörös-tengertől és fenyegették Izraelt."
Nem gondolod, hogy a két mondat között ellentmondás van?
Nincs ellentmondás. A blokád és a háború nem feltétlen jár együtt. Elvileg tárgyalásos úton is feloldható. Például a történelemben a kubai rakétaválság során kerültünk legközelebb a harmadik világháborúhoz, az USA blokád alá vonta Kubát, támadással fenyegette a szovjet hajókat és invázióval Kubát, de végül a szemben álló felek önmérsékletet tanúsítottak, így elmaradt a háború.
"Krim: "ők kérték" - még szeren cs, hogy hozzátetted, " csak az orosz annexió után".
Ezt elírtam, arra gondoltam, hogy az orosz agresszió, invázió után kérte a krími parlament a csatlakozást Oroszországhoz, míg az oroszbarátabb Szevasztopol vezetése előbb kért segítséget Oroszországtól és jelezte, hogy az ukrajnai helyzet miatt státuszváltozást szeretne. Ezért Szavasztopol annektálása jobban megfelelhet a nemzetközi jognak, önrendelkezésnek, mint a Krími Köztársaságé, de egyébként mindkét helyen népszavazáson a többség támogatta a csatlakozást Oroszországhoz.
A Golán-fennsíkról elkövetett jogsértések, támadások nem jogosították fel Izraelt a terület elcsatolására Szíriától, az annexióra. Izraelt Dél-Libanonból és a Gáza-övezetből is érték, érik támadások. Akkor szerinted ezeket a területeket is be kellene kebelezni Izraelnek?
Az én véleményem az, hogy nem. Izrael a térség legerősebb hatalma, technológiailag magasan fejlett ország, megszállásra sincs szüksége, már sok éve kivonult Dél-Libanonból és Gázából is és jelenleg nincs napirenden újabb invázió és főleg nem ezen területek annektálása. Izrael jelenleg Ciszjordániában, Júdeában és Szamáriában tervek újabb területeket bekebelezni a hírek szerint. De ezt is ellenzi a nemzetközösség és ha enyhe formában is, de próbálnak nyomást gyakorolni Izraelre, hogy hátráljon meg.
Egyébként az a véleményem, hogy Oroszországnak sem volt feltétlenül szüksége Szevasztopol és a Krími Köztársaság annektálására. De ahogy Izrael berendezkedett a megszállt területeken, úgy Oroszország is, nem fognak lemondani az annektált területekről. Demokratikusan sem lehet elcsatolni a területet Oroszországtól, mivel az hozzá akar tartozni, nem Ukrajnához. Érdekességként megjegyzem, hogy ebből a szempontból a vita hasonlít Franciaország politikájához is, mely Mayotte szigetét csatolta el jogtalanul a Comore-szigetektől 1975-ben, ezt a nemzetközösség, az ENSZ is elítélte. Franciaország azonban nem hátrál meg, 2011-ben annektálta is a területet, mivel a lakosság 95%-a erre szavazott a 2009-es népszavazáson. A Comore-szigetek ezt nem fogadta el, manapság is követeli vissza a területet, de nem várható, hogy Franciaország ezt teljesíteni fogja. Franciaország azonban az EU egyik fő ereje, így ezzel nem foglalkozik Brüsszel, elfogadta, elismerte a jogtalan annexiót. Itt is felmerülhet a kettős mérce a brüsszeli politikában.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!