Mi történne ha az emberek nem fizetnék meg a kamatot a bankoknak?
Ha tényleg érdekel a válasz, akkor:
meszike91 kedves!
A kormányzat gazdasági kommunikációja másból sem áll csak a hitel felvételek ösztönzéséből.
Vagyis
az emberek akik manapság hisznek a kormánynak, magukra vessenek.
Így gondoltad?
Egy ember mindig dönthet hogy hogyan szerzi meg a pénzt, elmegy világot látni és még jó pénzt is keres, vagy felveszi házastárssal a jókora kölcsönt hogy valaha meg is épülhessen a ház, öregségük előtt, azonban a rémálom ezután is tart, sok évig, évtizedekig pengetni kell, és ebbe nincs bele kalkulálva egy tragédia, munkahely elvesztése mondjuk...
Na ennek ellenére az emberi butaság miatt mégis virágzó üzletág ez.
# 6/7 Időpont ma 20:51
Aki hitelt vesz fel és nem tudja mire vállalkozik az egyszerűen hülye. Politikai nézettől függetlenül. Nem egy embert ismerek aki hitelből fedezte a mindennapi kiadásait és hitelből ment nyaralni is.
Egyszerűen teljesen hülyék az emberek a pénzhez és a bankot hibáztatják maguk helyett. A bank nyilván pénzt keres. A hitel pedig nem ingyen van, hanem kamatostul vissza kell fizetni. Aki erre nem képes az ne vegyen fel hitelt!
#6 "A kormányzat gazdasági kommunikációja másból sem áll csak a hitel felvételek ösztönzéséből."
Nagy különbség van hitel és hitel között!
Nem mindegy hogy olyasmire veszel fel hitelt mint amit te is írtál a #8-ban, vagy olyanra ami hasznot hoz számár. Ilyen hitel a beruházásra, munkaeszközre, tanulásra vagy lakásra felvett hitel. Ezek beruházások a jövőbe, még a lakáshitel is, hiszen akkor nem bérleti díjat kell fizetni, hanem a törlesztést, amivel saját tulajdonhoz jut egy hosszabb idő után - a bérleti díjjal pedig soha.
Ahogyan az sem mindegy hogy milyen fajta hitelt vesznek fel és honnan. Az állam által most hirdetett hitelek kedvezményesek, vagyis nem terheli meg a hitelfelvevőt a kamata sem, a törlesztő mérete sem és nem olyan kockázatos. A diákhitelnél nincs is kamat, a törlesztést csak akkor kell megkezdeni amikor dolgozni kezd és nem lehet túl nagy a havi részlete stb. stb.
Ilyenkor mindig mérlegelni kell a hasznosságot, megtérülést és azt a kockázatot ami benne van. A babaváró hitelnél nagy a haszon lehetősége és kockázata annyi, hogyha nem lesz meg a tervezett gyerek, akkor egyszerűen piaci hitellé válik és vissza kell fizetni. A többinél is hasonló a helyzet.
Éppen azért kínál fel az állam ennyi féle kedvezményes hitellehetőséget - magánembereknek és cégeknek is - mert a hitelre szükség van, de a kedvezményes hitel lehetősége csökkenti a piaci hitelek költségeit és kockázatait is, hiszen versenyezniük kell vele.
"Az állam által most hirdetett hitelek kedvezményesek, vagyis nem terheli meg a hitelfelvevőt a kamata sem, a törlesztő mérete sem és nem olyan kockázatos"
Vagyis a banknak ez kockázatosabb, ezért kétszer is meggondolja, hogy kinek adjon hitelt.
Érdemes megnézni, hogy mennyien kaptak és milyen életkörülményekkel hitelt.
Érdekes módon a felső középosztály szokott profitálni a kormány családtámgoatásaiból. Ez a réteg pedig már volt annyira tehetős, hogy enélkül is boldoguljon, viszont, akiknek tényleg szükség lenne támogatásra azok nem élvezik.
Amúgy a kérdésre visszatérve. A bankban dolgoznak emberek, őket ki kell fizenti. Egy cég - ahoyg egy bank is - a profitból fizeti az alkalmazottakat, ez a kamat. Ha nem fizetsz kamatot, akkor nem lesz profit és nem dolgozik ott senki.
Mellesleg teljes mértékben érthető a kamat létezése. Pl. örülnél, ha a havi fizetésed 5000 forint lenne? Nem, az nagyon kevés, de 30 évvel ezelőtt nagyon jó pénz lett volna. Idővel a pénz leértékelődik. Vagyis ha neked most sok pénz kellene, akkor azért, hogy megkapd, más szóval, időbeli különbséget kiküszöbüld, megfizeted az eltelő időt.
#9 A hitel mindig is üzlet volt és lesz is. Annak is aki felveszi - de annak főleg, aki adja.
A bank vagy más hitelező pénzt akar belőle/vele csinálni. Az államnak viszont vannak más céljai is, mert az állam, mint egy hatalmas közösség ellátó rendszere, már nem csak a pénzben realizálódó hasznot tudja figyelembe venni. Az állam megteheti hogy úgy ad hitelt, hogy valójában veszít vele - vagyis alacsonyabb a kamata (vagy nulla) mint az infláció. Megteheti, mert a célja az pl. hogy az állampolgárok lakáshoz juthassanak vagy olyan beruházást hozhassanak létre ami utána termel és így adó és járulékbefizetés lesz belőle az államkasszába.
"Vagyis a banknak ez kockázatosabb, ezért kétszer is meggondolja, hogy kinek adjon hitelt."
Igen, ez a természetes. A devizaválság egyik fő oka pontosan az volt, hogy nem voltak elég körültekintőek a bankok és olyanoknak is adtak hitelt vagy annyi hitelt adtak, amiről már akkor lehetett tudni, hogy nem fogják tudni visszafizetni. Ha összeesküvés hívő lennék, akkor azt mondanám, hogy volt egy olyan hátsó szándék is a túlhitelezésben, hogy a bedőlt hitelek miatt tömegek veszítsék el az ingatlanaikat, amiket így megszerezhetnek néhányan és átrendeződhetnek a tulajdoni viszonyok. Nálunk pl. évtizedek óta próbálták már átnevelni az embereket a saját lakásról a bérlakásra, mert akkor a közösségek tagjai könnyebben elmozdíthatóak, a munkaerő mobilisabb lenne - és vele örök életében fizetnék az emberek a bérleti díjat annak, akinek a lakásuk a tulajdonában van. A devizaválság elején úgy is látszott hogy a tömeges kilakoltatások és árverezések miatt az 1 család 1 lakás tulajdoni arány nagy mennyiségben átváltozik 1 tulaj-sok bérlakás viszonnyá. Az Orbán kormány intézkedései azonban ezt megakasztották - szerencsére.
"Érdemes megnézni, hogy mennyien kaptak és milyen életkörülményekkel hitelt."
Igen. Meg is nézték. A devizahitelezésnél pont az volt a gond hogy olyanok is felvehettek hitelt akiknek a jövedelméből azt nem is lehetett fizetni utána, és sokkal nagyobb hitelt vehettek fel, mint ami biztonságosan kezelhető volt. Emiatt szigoratotta is a hitelezés szabályain. Itt lépett be az állam a CSOK és Babaváró hitellel/támogatással, meg a megszülető gyerekek után a hitel egy részének elengedésével.
"Érdekes módon a felső középosztály szokott profitálni a kormány családtámgoatásaiból. Ez a réteg pedig már volt annyira tehetős, hogy enélkül is boldoguljon, viszont, akiknek tényleg szükség lenne támogatásra azok nem élvezik."
Ez régi tévhit és már sok éve megbukott. Akinek nincs munkája, természetesen nem is tudja igénybe venni az adókedvezményeket. De aki dolgozik, ott már nagyon jelentősek a családtámogatások. Pont a minimálbéres vagy akörüli keresetek esetén arányát tekintve igen jól érezhetőek. 3 gyerek esetén ha mindkét szülő minimálbéres, akkor már szinte nettóban megkaphatják a bruttó bérüket, hiszen a nyugdíjjárulékon kívül semmit nem vonnak le belőle. Természetesen minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb az igénybe vehető adókedvezmény. A cél pontosan az, hoyg aki gyereket nevel azt segítse az állam ebben és az neveljen gyereket - sokat - akinek saját jövedelme van ahhoz hogy el is tudja tartani őket. Az adókedvezmény segítség ahhoz hogy a gyerekekkel jobb minőségű életet élhessenek. Amikor a gyerek már megnő, mint nekünk a legnagyobb, akkor már nem jár utána adókedvezmény. Azt már más kapja meg, akinek éppen kicsi a gyereke.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!