Mi értelme egy probléma megoldásának akkor ha az erre a problémára létrehozott szabályozások sokkal nagyobb kárt okoznak mint maga a probléma?

Csak úgy mondom egyes válaszoló, NEM a kutatók hozzák a korlátozó intézkedéseket.

A kutatók közt mondhatni teljes egyetértés van egy-két kivételtől eltekintve abban, hogy ezt a járványt:

-Semmilyen jelenlegi intézkedés nem tudja már megállítani (vélemények szerint február elején lett volna erre még lehetőség, de akkor még a vízfejű politikusok nagyban játszották az agyukat hogy ide biza be se jön a vírus)

-Attól hogy lasssítjuk a járvány terjedését, kizárólag csak az eleve marginális számú halálesetet tudjuk csökkenteni (itt vetődik fel a gazdaság vs "minden élet számít" mentalitás ütközőzónája, amit a svédek és a brazilok is inkább a gazdaság javára válaszoltak meg).

-És abban is egyetértés van, hogy ezt nem lehet a végtelenségig húzni, mert előbb omlik össze a szociális háló, szegényedik el a középréteg, és omlik össze a piac, mint hogy hatékonynak mondható kezelést találjanak a kutatók erre a vírusra.

Összegezzük:

-A terjedést megállítani nem tudjuk, csak lassítani (ezt egy számmal is mérhetjük. R = hány embernek adja át egy fertőzött a vírust. Ha R = 1 akkor egy ember csak egyetlen másikat fertőz meg. Ha R = 0,7, akkor 10 ember csak 7 embert fertőz meg. Ha 1-nél nagyobb R, akkor a vírus terjed. Jelenleg a vírus R értéke 2 felett van. Ha a lassítással akár csak 1,25-re lehetne levinni, még akkor is terjedne, csak nem annyira exponenciálisan mint korlátozás nélkül).

-A hatékony kezelésminimum 1 év távolságban van

-Az emberek jórészének (a vállalatokat is idevehetjük") nincs 2 hónapnál több tartaléka. Termelés nélkül az állam is rengeteg adótól esik el, és mivel fogyasztás sincs akkora mint megszokott körülmények között, ezért az abból származó adóktól is elesik az állam. Értsd: NEM fog tudni az állam egy ponton túl szociálisan segíteni az embereken, ha nincsenek bevételei.

-Emberek milliói veszítették el már most a munkájukat világszerte.

-A lélegeztetőgépekre kötött betegek 65-85%-a (országtól, körülményektől függően) MEGHAL. Értsd: Hiába korlátoztad le az egész társadalmat, és dugtál mindenkit hónapokra a szobába, 10 kórházba került koronás betegből átlagosan 7 akkor is meghal.

-A teljes társadalomhoz képest marginális számú fertőzött lesz beteg, és még kevesebb hal meg.

Szóval NEM a kutatók a hülyék, akik egységesen egyetértenek benne hogy ez a jelenlegi intézkedés mindenhol tarthatatlan, hanem a politikusok a hülyék (már megint...de meglepő...).

A politikusok nem értik, hogy mekkora is a veszély valójában (bőven túlhisztériázzák), amit a média még jobban táplál (a kutya se kíváncsi a valóságra, a pánik kelt jó kattintás számokat).

Ajánlott "irodalom":

https://www.youtube.com/watch?v=VzUyMsK02Pc&t=1370s

Már az első 15 perc többet ér, mint a médiában 100-asával nap mint nap felbukkanó pánikkeltő hülyeségek olvasása.

gyakorlatilag ez a helyzet

járványveszélyt nem államcsőddel és a nép kiéheztetésével szokás kezelni...

Svédeknél azért teljesen nem engedték szabadjára vannak bizonyos korlátozások.Pl az idősek otthonokban ott is látogatási tilalom van egyetem középsulik táv oktatás. 50 embernél nagyobb rendezvények megszüntetése. Ezek az utolsó amit olvastam de a kormányuk kilátásba helyezte a szigorításokat.

Persze az is kérdés hogy mennyire tartják be ezt az emberek meg a kormány mennyire tartatja be.

Meg lenne az előnye lehet hogy ha szabadjára engednénk a vírust csak az már Olasz, Spanyol, New yorky példáján látszik hogy nem tudnák ellátni a rengeteg beteget a kórházakban. És ezért valószínűleg még magasabb lenne a halálozási arány.

Ha meg hagynánk és azt mondanák a kórházakban nem látják el ezeket a betegeket akkor is rengetek ember ki esne a munkából mert otthon kéne ápolnia nagy való színűleg az édesapját vagy édes anyát és a szeme láttára fulladna meg. Én ezt nem szívesen élném át és hiába vinném kórházba nem fogadnák vagy megfelelően nem tudnák ellátni.

Sajnos azokban az országokban nem jutunk hiteles adatokhoz amelyekben tényleg nem foglalkoznak a vírussal mondjuk azt hiszem Fehéroroszország ilyen ott még legutóbb a diktátoruk azt mondta védekeznek vodkával ellene. Meg Türkmenisztán ha jól tudom ott még a korona vírus szót is betiltották. Vagy lehet másik ország nem tudom most nem nézek utána:)

Összegezve lehet a gazdaságnak jobb lenne de rengeteg hallottal járna. Sokkal többel mint most. És gyorsabb terjedésnél gyorsabban is mutálódik a vírus. Lehet létre jön egy olyan variáns ami még több embere veszélyes vagy akár csak a gyerekekre. Persze ez így is megeshet de kisebb eséllyel.

Értelmet sugároz a válaszod hatos, úgyhogy érdemesnek tartom a velede való beszélgetést.

A soraid nagyrészével egyetértek, de az utolsó néhány sorral vitatkoznék:

"És gyorsabb terjedésnél gyorsabban is mutálódik a vírus. Lehet létre jön egy olyan variáns ami még több embere veszélyes vagy akár csak a gyerekekre. Persze ez így is megeshet de kisebb eséllyel."

Nem a terjedés sebessége befolyásolja a mutációk gyakoriságát/számát, hanem a gazdaszervezeteken belüli sejtfertőzések száma. Hogy hány darab új viriont tudott egy megfertőzött sejt létrehozni.

Tehát az összes megfertőzött száma fogja növelni az új, esetleg súlyosabb kórlefolyást előidéző vírus változatok megjelenésének esélyét.

Na de itt jön a képbe a görbelaposításos mítosz.

Ha felírjuk a koordinátarendszerünkbe a szokásos, kontrollálatlan járványlefolyás esetén tapasztalható haranggörbe alakú görbénket, és felírjuk a mostani ellaposított görbét, akkor egyértelmű, hogy egy adott időpillanatban a laposított görbe kevesebb fertőzöttet jelent. De vegyük észre hogy időben sokkal jobban el is nyúlik a lapos görbe!

Tehát a fertőzöttek száma ugyanannyi lesz idővel, mert így-vagy úgy, de mindenkihez elér előbb utóbb a vírus. (Kérdés persze hogy okoz-e egy random embernél tüneteket... Ahogy azt a hármas hsz-emben már írtam, a nagyon nagy többségnél nem okoz).

Tehát ugyanannyi gazdaszervezet áll rendelkezésre a vírusnak mindkét esetben, csak időben el vany nyújtva az egyik. Tehát ugyanannyi lehetősége is lesz mutálódni.

De az a tapasztalat előző járványokból, hogy "erősebb" (súlyosabb kórlefolyású) vírussá nem szokás mutálódni, tehát ritka.

Ez érthető is egyébként. Képzeld el, hogy elindul két azonos egyedszámú populációban egy-egy vírus.

Az egyik a fertőzöttek 50%-ával végez, a másik a fertőzöttek 10%-ával.

Amelyik nagyobb számú fertőzöttet öl meg, az egyértelműen nem tud olyan hatékonyan terjedni, hisz ha megöli a saját gazdaszervezetét, akkor nem tud tovább fertőzni. A leghatékonyabb vírusok nem akármiért az influenzavírusok, és herpeszvírusok. Gyenge tüneteket produkálnak, kevesen halnak meg bennük, így sokáig tudnak hordozóikban maradni, és fertőzni.

A tételmondat önmagában helyes. Például ha olcsóbb venni egy új zoknit, mint megjavíttatni a szanaszét foszlott régit.

A koronás járványra azonban nem igaz, a mérleg egyik oldalán ugyanis az van, hogy meghal miatta X ember, a másikon az, hogy X/10.