A mai diákmozgalmaknak miért nincs olyan erejük mint a 60-as,70-es években?

Egy akció a kezdeményező és a közeg viszonyától függ. Egyszerű példa: hatalmasat csapok egy acéllapra, megfájdul tőle a kezem. Hatalmasat csapok egy vízfelületre, nagy loccsanás a következmény.

A szervezettség, szervezés a közszemlélet része volt. Ma lenézett tevékenység. Valamit jól megszervezni dicsőség volt, ma körülbelül "na és aztán" a válasz rá. A fejlődés felfutóban volt, volt egyensúly (még ha hidegháborúnak is hívták). Ma túltermelés van ennek minden individualista következményével. Ma jó együttműködés kellene egy végletekig individuált világban.

Lehet ma is. Csak teljesen más módszerrel. Azt előbb sok sok tapasztalat árán meg kell tanulni.

Egyrészt szerintem a digitalizáció korában hamarabb kifut minden kezdeményezés (megunják az emberek, magasabban lehet az ingerküszöb is).

Másrészt pedig kisebb lett a fiatalok ilyen szempontú támogatottsága is. Régen egy érettséginek nagyobb értéke volt és már felnőttnek tartották a 20 éveseket. Ma már az érettségi csak a "nem vagy hülye" szimbolikája és a 20 évesek csak nagyranőtt gyerekekként vannak kezelve. Valahogy így látom, változnak a generációk.