A Krím-félszigetet miért büntetik a nyugati országok?

Ez a szankciózás a nemzetközi nyomásgyakorlás része. Az elszigeteléssel próbálják nehezíteni a helyiek életét és jelzés, nyomásgyakorlás a megszálló ország számára is.

Észak-Ciprus kapcsán is már régóta ezt csinálja az EU.

Azonban az EU politikája nem konzekvens a területi vitákban, megfigyelhető a kettős mérce.

Izrael szabadon tevékenykedhet a Szíriától elfoglalt, annektált Golán-fennsíkon. Szabad kereskedelem van, csak annyi diszkrimináció (Izrael szerint antiszemitizmus) éri a zsidó telepeseket, hogy a Golán-fennsíkról érkező árukat címkével kell ellátni, mely jelzi, hogy a termék nem Izrael nemzetközileg elismert területéről származik, hanem megszállás alatt lévő területről.

Szintén vitatott a helyzet a Marokkó által megszállt, annektált Nyugat-Szahara kapcsán. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a Marokkóval kötött egyezmények nem érvényesek a nyugat-szaharai területre. A jogállamiságot mellőzve politikai okok miatt az Európai Bizottság viszont úgy döntött a Marokkóval kötött egyezménynek megfelelő szabályozás érvényesíthető Nyugat-Szaharára is, szabad a kereskedelem, fejlődhet a régió, nem lesz gazdasági diszkrimináció, szankció.

A legkirívóbb eset Mayotte példája a nyugati diplomáciában, politikában. A szigetet egy népszavazásra hivatkozva jogtalanul csatolta el Franciaország 1975-ben a Comore-szigetektől és annektálta is 2011-ben. Az ENSZ kimondta, hogy Franciaország jogtalanul lépett fel és a terület nemzetközi jogi szempontból a Comore-szigetek szuverenitása alá tartozik, ahogy az ENSZ a Krím-félsziget kapcsán is elítélte Oroszországot és kimondta, hogy a félsziget nemzetközi jogilag továbbra is Ukrajnához tartozik. A területi viták ellenére az EU elismerte Franciaország annexióját és nem merült fel elutasítás vagy szankció. Persze Franciaország fontos nyugati nagyhatalom, az EU legerősebb katonai hatalma, második legnagyobb gazdasága, így indokolt a kivételezés.