Mi volt a II. világháború "valódi"oka szerintetek?

Miféle "valódi" okot keresel? Nem érted a tankönyvet, nem tűnik valóságosnak, ellentmondó, vagy mi?

Vannak mohó és hatalomvágyó emberek. Ha a körülmények engedik, megpróbálják vágyaikat megvalósítani. Ennek nagyon sok technikája van. Fontos tulajdonság, hogy kellenek hozzá nagy tömegek is, amelyet állandóan mozgósítani kell, fokozódó célokat kitűzni és közben hangsúlyozni, hogy mindenki őket akarja megtámadni, és kizárólag a vezért tudja megvédeni őket.

Ezt teszi most Orbán, ezt tette Mussolini és Hitler is. Perszenem képességeik és körülményeik eltérők, ezért módszereik is. Az I. világháború utáni békekötés sok igazságtalanságot tartalmazott, amelyet jól meg lehetett lovagolni. Hitlert zavarta az is, hogy egyedül Németországnak nem voltak gyarmatai. Ez generálta világhódító terveit. És ilyenkor mindig sok gátlástalan követő akad, ahogy ott is.

A valódi ok mindig a mohóság, kivagyiság és téves értékelés.

Én is úgy látom, hogy az első világháború lezárása (pár éve fizették vissza az utolsó akkor előírt jóvátételt, vagy elengedték, de eddig tartott).

Hitler meg nem rózsabokorban termett, valakik hatalomra-finanszírozták, német fináncoligarchia - ahogy a szocialista tankönyvek írták. (zsidó nagytőkések, ahogy otthon a családban mondták)

Csak mellesleg: ugyanezek a körök küldték vissza a Lenin néven megismert orosz hadifoglyot is egy vagon arannyal, hogy döntse meg a cárizmust.

#13

Leninnek egy kicsit többet is sikerült elérnie, mint a cárizmus megdöntése, de az már egy másik sztori.

#16

Ha csak ilyen egyszerű lenne...

A tankönyv pont azért tankönyv, mert ami benne van, nagy részt igaz.

Az 1. Világháború után kivéreztett vagy meggyengült országokban elszabaduló szélsőséges eszmék(nacionalizmus, fasizmus), valamint a megbomlott hatalmi egyensúly tehetett az újabb háborúról.

Azt biztosan te is tudod, hogy a vesztes németek az új háború előtt már erősebbé váltak(gazdaságilag, fegyverkezésben,stb) mint a győztes franciák például.

Persze ebben elévülhetetlen érdeme volt Hitlernek is, akirő későn derült ki, hogy páratlan politikai érzéke van.

Valamint.

Az 1. világháborút lezáró béke olyan világrendet akart, amit nem lehetett 20 év alatt megszilárdítani, ahogy nem is sikerült.

Lásd, csak 89-re álltak vissza !megközelítőleg! a 18-19ben kijelölt határok és sok akkori döntés pár év alatt elvérzett.

A tankönyvek kétségtelenül igazat írnak, de nem egy esetben máshol vezetik a fonalat, másra teszik a hangsúlyt, mint ahová kellene, így igazat mondva is lehet hazudni, felvázolom miért.

Az első világháború előtt még a Napóleoni háborúk által megszabott világrend dominált, ami egyrészt eleve súlyos igazságtalanságokat konzervált, másrészt elavult volt, mert a hatalmi viszonyok megváltoztak.

A finnek cseppet sem voltak boldogok, hogy nem függetlenek Oroszországtól, a lengyeleknek sem volt állama és az Osztrák Magyar Monarchia egy túlhaladott ősképződmény volt, aminek a kereteit feszegette a népei önrendelkezésre vágyása.

Ez volt a hátterében a gyarmatokért folytatott ellentétekkel megfejelt hegemóniai törekvéseknek és ezek orvoslása során az első világháború után nagyarányú túlkapások történtek, mert igaz ugyan, hogy részben jogos volt velünk szemben is a trianoni döntés, de nagyon vastagon fogott a ceruza, különösen a németek sínylették meg az összes keleti területeik elvesztését, velük még nálunk is jobban kibabráltak.

Őszintén szólva Hitler teljes joggal apellált a híres, vagy hírhedt beszédeiben a németeknek a szörnyű igazságtalanságokra, bár az kétségtelen, hogy ilyen bonyolult vitás területi igények tisztességes elrendezése nehezen képzelhető el, mert mindenki sértett fél volt, de mégis, alapjaiban ez volt a második világháború egyik fő oka.

Az sincs kellően kidomborítva, hogy gyakorlatilag mi volt a közvetlen háború előzménye.

Ugyanis Mussolini a fejébe vette a régi Római Birodalom dicsőségének helyreállítását és ezt Afrikában kezdte, ahol Dél-Afrikán kívül nem volt egy talpalatnyi föld sem, ami nem gyarmat volt, kivéve Abesszíniát, amit minden gyarmatosító hatalom meg akart szerezni és árgus szemmel tartották sakkban egymást, de az olaszok felrúgták ezt 1936-ban amikor bekebelezték, sokan ekkortól számítják a második világháborút.

Ugyanis az történt, hogy a rövid fegyveres konfliktus után, ami az olaszok és a franciák között zajlott, az olaszok ellen különféle szankciók sorozatát léptették életbe, mindenki rájuk volt felhördülve, a németekkel senki nem törődött, Hitlert egyáltalán nem tartották veszélyesnek, szabadon folytathatta az egyre drasztikusabb lépéseket, ami ma már érthetetlen is, hogy miért tűrték neki a Ruhr-vidék demilitarizált övezetének a megszállását, az Anschlusst, Ausztria birodalomhoz csatolását, meg a Szudéták elvételét.

Szinte sehol sem írják, hogy mindez azért volt árnyékban, mert óriási konfrontáció volt a korábbi Antant hatalmak között, a reflektorfényben az olaszok álltak és Mussolini meg Hitler egymáshoz közeledésének is ez volt a fő oka, mert csak így volt lehetséges, hogy az olaszok hozzájárultak Ausztria beolvasztásához, hiszen kénytelenek voltak máshol szövetségest keresni az óriási brit, francia, holland, belga, portugál nyomás ellenében. Még az USA is kikelt ellenük, se vége, se hossza nem volt a politikai és gazdasági szankcióknak.

Aztán a spanyol polgárháború erre rátetézett, mert a németeket és az olaszokat közelebb hozta egymáshoz.

A brit-francia politika, amely korántsem volt teljesen egységes, eleinte támogatta a köztársasági erőket, de a szovjetek fellépése elbizonytalanította őket és itt sem domborodott ki a németek hallatlan veszélyessége, továbbra is az olaszok és immár a szovjetek voltak a kirakatban ebben a konfliktusban, amely tulajdonképpen az eljövendő nagy háború tesztje volt, beleértve az új fegyverek és harceljárások kipróbálását is.

A brit diplomácia 1939-ben már érzékelte a németek veszélyességét, amikor a lengyel konfliktus során garantálták Lengyelország határait, továbbra is mereven ragaszkodva az első világháborút lezáró diktátumhoz, de még mindig felettébb alulbecsülték Németország erejét és túlbecsülték a sajátjukat, meg azt a gesztust, hogy Csehszlovákia baksisként történő odavetése majd kielégíti a németeket és úgy vélték, lemondanak kelet-Poroszország és a többi volt keleti területeik visszaszerzéséről.

Természetesen mondhatja bárki, hogy miért nem a németek, vagy Hitler agresszív politikájáról ejtek szót, hát csak azért, mert azt megteszik a történelemkönyvek, megjegyzem jogosan, de szót sem ejtenek a brit-francia arroganciáról, amivel a kialakult hatalmi pozíciójukból a világ sorsát kezelték.

https://www.youtube.com/watch?v=_uk_6vfqwTA

Röviden:

A németeknek a béke rendkívül előnytelen volt, hatalmas jóvátételt kellett fizetni az antantnak. A gazdasági világválságot és a Német Császárságot felhasználva Hitler demagóg ígéretekkel hatalomra került.

Az olaszok nyertek, de kb. alig kaptak valamit. A kormány és a gazdaság gyenge volt, szóval Mussolini átvette a hatalmat.

Japánnal Usa és Anglia aláíratott olyan kereskedelmi szerződéseket, amik előnytelenek voltak Japán számára szóval elmentek szerezni párat.

Ők hárman (meg a szövetségeseik, de ők annyira nem fontosak) úgy gondolták, hogy ők felsőbbrendűek és kell nekik élettér.

Valódi ok pedig szerintem az, hogy a kétségbeesett embereket könnyebb beetetni, szóval megerősödtek a szélsőjobboldali pártok (de pl: Szovjetunióban meg a szélsőbal).