Mi miért vagyunk ilyen irigyek?

Most konkrétan a határon túli magyarok segítése kapcsán jutott eszembe, de máshol is észlelhető. Ha felmerülnek a határon túliak (vagy ha nem merülnek fel akkor felhozzák), akkor sokan kiakadnak, hogy ugyan minek támogatni őket amikor nem fizetnek ide adót és az adófizetők pénzét ne szórják ilyesmire, mi se kapunk tőlük semmit. Ezt miért kell? Egyrészt biztos vagyok benne, hogy ha baj lenne akkor számíthatnánk a segítségükre. Másrészt az állami költségvetés parányi hányadát teszik ki az ilyen-olyan támogatások. Arról nem is beszélve, hogy nem csak pénzzel lehet segíteni, hanem már azzal is, ha a mindenkori kormány külpolitikailag is megpróbál segíteni ahol módja van rá.

Emlékszem anno amikor árvíz volt, az újságban megjelent, hogy több település is külhoni önkormányzatoktól kapott támogatást, nem is keveset. Azok az önkormányzatok pedig a külhoni magyaroktól kapták a pénzt, gyűjtés formájában.

Történt egyszer, hogy lerobbant a kocsink egy székelyföldi faulcskában. Nem telt el egy perc, de már többen is ott voltak segíteni. Egy házaspár fel is ajánlotta, hogy ha nincs hol töltenünk az éjszakát akkor aludhatunk náluk. Úgy, hogy akkor találkoztunk először.

Mi miért vagyunk ilyenek?