Ha nincs klímaváltozás, miért ég a tundra és miért olvad Grönland?

#2

"the Norwegian-born Icelander Erik the Red...set out in ships to explore an icy land known to lie to the northwest. After finding a habitable area and settling there, he named it Grœnland (translated as "Greenland"), supposedly in the hope that the pleasant name would attract settlers."

Kapufa.

Nyilvánvalóan van klímaváltozás, nyilvánvalóan antropogén eredetű, és nyilvánvalóan súlyosak a következményei. Ez ma már nem vita tárgya tudományos körökben (törpe kisebbségi véleményektől eltekintve).

A klímaváltozás azonban csak az egyik (habár fontos) komponense a globális ökológiai válságnak, amit a népességrobbanás váltott ki, a felszíni vegetációborítottságot, a fosszilis szénformák geológiai készleteit, a talaj, víz és levegő szennyezettségi állapotát, a biodiverzitást megváltoztatva.

A globális ökológiai válság az emberi civilizáció megsemmisülésével fenyeget, de ez nem jelenti az összes ember egyidejű kihalását és végképp nem jelenti a Bioszféra pusztulását. Csupán a mai technológia és kultúra elvesztését, és nagyon sok ember halálát, még többek nyomorát, szenvedését.

A globális ökológiai válság azonban az emberiség összefogásával megfékezhető. A feladat áttérni egy fenntartható társadalomra (fenntartható gazdálkodással, társadalmi rendszerrel, kooperációval, koordinációval). Ehhez jelenleg csak a 195 nemzetállam vezetőinek politikai akarata hiányzik. Az ENSZ alkalmas csírája lehet ennek, de jelenleg hiányzik a politikai felhatalmazása, az emberiség egészének érdekeit érvényesítő erő.

"Majd térjükn rá vissza 30 év múlva"

Tetszik ez az érvelés, kb így hangzik:

- Jól vagy? Az orvos azt mondta, hogy rákod van. Miért nem jársz kezelésre?

- Egészséges vagyok, nem érzem magam rosszul, még csak első stádiumú. Majd visszamegyek ,ha rosszul leszek.

...

- Doktor úr! Nagyon rosszul vagyok. Meg tudná gyógyítani a rákom?

- Túl késő, már nem tudunk mit tenni.

Akkor már nem tudsz vissza fodulni a szakadék felöl, amikor már zuhansz a talaj felé. Pont azért kell minél előbb változtatni, mivel nem lehet tudni, hogy mikortól kezdünk zuhanni, mikortól nem lehet visszafordulni. Mellesleg a becslések szerint ha 2030-ig nem változtatunk, akkor nem tudjuk megállítani, szóval a 30 év baromi bátor kijelentés.

#6:

Tegyük fel hogy összejönne a "politikai akarat" akár csak azon országok részéről amelyek a Föld össznépességének 80-90%-át adják.

Mi lenne az a reális megoldás, ami 10 éves távlatban érezhető javulást hozna csak a globális felmelegedés megfékezése tekintetében a jelenlegi demográfiai mutatók mellett ?

Ó, 10 év alatt már óriási dolgokat lehetne tenni. De van amihez 10 év sem kell, már 1 éven belül is jelentős hatással járnának:

1. Csak Brazilia évente fél-Magyarországnyi legjobb minőségű trópusi ős-esőerdőt írt ki. Ha a világ népei összefognak és döntenek a trópusi országok klímavédelmi erdőmegőrzésért cserében biztosítandó gazdasági kompenzációjáról (anyagi forrás bőven lenne rá éppen a legnagyobb környezetszennyező országoknál), akkor már rögtön az 1. évben óriási széndioxidelnyelő kapacitás maradna meg, ami dupla haszon mert nem bocsátjuk ki azt a szenet ami benne van, azt sem ami a kitermeléséhez kell, és még el is nyel.

2. Meg lehetne hirdetni globálisan az önkéntes gyermektelenség adókedvezményét, a gyermektelen felnőtt lakosságnak járó garantált minimáljövedelmet, a 2 gyermek felettiek túlnépesedési luxusadóját, az ingyenes oktatási rendszer bevezetését a fejlődő országokban (ami nagyon olcsón megoldható), a gyermekvállalás helyett továbbtanulást támogató programokat, az ingyenes óvszerprogramot stb. Ezekkel egyébként rengeteg egészségügyi kiadást is megspórolnánk. Rengeteg jól átképezhető életkorú munkavállaló szabadulna fel, rengeteg jelenlegi társadalmi eltartott (közvetlenül vagy közvetve az újszülöttekkel és csecsemőkkel lekötött) munkaerő szabadulna fel 1 éven belül.

3. A felszabaduló munkaerő kapacitással azonnal megkezdhetnénk az ökológiai gazdálkodásra, környezetkímélő élelemtermelésre való intenzívebb áttérést. Megkezdhetnénk a fenntartható társadalom más működésmódjaira való átképzést, anélkül, hogy a régi leváltandó alapfolyamatok sérülnének, hiszen egyébként is eltartott emberek válnának hirtelen produktívvá, ami a gazdaságot is fellendítené, de már fenntartható irányban.

4. Megkezdhetnénk egy klímavédelmi erdőtelepítési, láp-revitalizálási, és természetvédelmi restaurációs programot. Ez már az első néhány évben hatalmas szénelnyelőként jelentkezne, hiszen a legtöbb szén az intenzív hajtásnövekedés időszakában raktározódik el. Biodiverzitást mentene meg, tisztítaná a levegőt, talajt, vizet.

5. Megkezdhetnénk a nagyvárosokban az összes adminisztratív munkakörben az otthonról végzett internetes munkákra való áttérést, ami drámai módon csökkentené a közlekedési költségeket, közlekedési energiafelhasználást, közlekedési széndioxid és károsanyag kibocsátást. Ugyanez csökkentené a lakások és irodaházak összesített fűtési és klimatizálási költségeit is (mert nem kell a kettőt egyszerre). De az információs, internetes társadalom más környezetvédelmi előnyei is megjelenhetnének, ha az iskolába járás jelentős részét otthonról végezhető e-learning váltja fel, ha egyéni bevásárlások helyett e-shopping-ra térünk át, ahol a kiszállítás logisztikailag optimalizálható. Az e-ügyintézés, e-államigazgatás egyértelmű.

6. Drasztikusan és globálisan mindenhol megemelhetnénk a dohánytermékek, égetett szeszes italok és más tisztán csak káros élvezeti szerek (és egyéb egészségre káros luxustermékek) forgalmi adóját, jövedéki adóját, termeléskori adóformáit. Ezzel hatalmas közvetlen és közvetett egészségügyi kiadásoktól mentesítenénk a társadalmat, ami sokkal nagyobb bevétel lenne, mint a befolyt adók, munkaerőt is felszabadítana, energiát is spórolna. Hatalmas mezőgazdasági területek szabadulnának fel az ökológiai élelemtermelés, biotermesztés, erdőtelepítés, láprevitalizáció számára.

Folytassam?

Rengeteg lehetőségünk lenne és már rövidtávon is óriási hatással járnának.