Sztálin miért nem vette komolyan 1941-ben a hírszerzés jelentéseit, hogy a németek felvonulnak a Szovjetunió nyugati határánál? Miért gondolta azt, hogy a Hitler nem akar háborút a Szovjetunióval?

Nagyon jó kérdés, hogy miért bízott ennyire Hitlerben. Amikor június 22-én, hajnali 5-kor megindult a német támadás, ő egész nap kötötte az ebet a karóhoz és azt hangoztatta, hogy biztos csak a német tábornokok lettek önjárók és Hitler akarata ellenére támadták meg a Szovjetuniót. Fura pont tőle ez a naivitás, amikor köztudott, hogy egy paranoiás, számító, pszichopata vadállat volt.

Az pedig butaság, hogy nem tehetett volna semmit, mert gyakorlatilag az ő ostobasága okozta a hatalmas emberveszteségeket a háború elején. Ha nem erőlteti annyira, hogy a Vörös Hadsereg mindenáron agyatlan, offenzív harcmodort alkalmazzon a Wehrmacht ellen, akkor gyakorlatilag a háború végén csak feleannyi lett volna a szovjet veszteség.

39- ben a Molotov Ribbentrop paktum aláírása után a szovjet - német viszony gyökerestől megváltozott.

Német kiképzőtisztek segítették a szovjet harckocsizók kiképzését, Guderian és Konyev személyesen ismerték egymást.

A szovjetek a korábban kialakított harckocsi magasabb egységeket a Tuhacsevszkij féle tisztogatások során megszüntették, de a német tapasztalatok hatására újra szervezni kezdték.

Valójában annyira jó volt a viszony, hogy szövetség megkötését fontolgatták, bár ezt a Hadügyi Népbiztosok Tanácsa folyamatosan megvétózta.

A kereskedelmi kapcsolatok kiválóak voltak, Sztálin országa mindent szállított a németeknek, olajat, fémeket, különösen az ötvözőanyagok nagy mennyisége, króm, nikkel, stb, segítette nagy mértékben a németek hadiiparát.

A rendkívül jó kapcsolatokat semmilyen diplomáciai feszültség nem veszélyeztette, elképzelhetetlen volt az oroszok számára egy német támadás, semmi értelmét nem látták.

A katonai potenciál elhelyezésében is szerepet játszott ez, a Vörös hadsereg közel fele a Japán elleni térségben sorakozott fel, a Kaukázus tömve volt katonákkal, ezért is volt könnyű 41 nyarának végén Irán északi részét megszállni, mert a legnagyobb égzengés közepette is állomásozott ott komoly haderő.

Közép - Oroszországban jelentős haderő volt elszórva és a későbbi nagy csaták helyszínén is hatalmas csapat összevonások következtében hadseregcsoportok állomásoztak.

Magán a német határon egymilliónál is kevesebb embere volt Sztálinnak és hetekbe telt, mire kezdték felismerni a német támadás erejét, nagyságát.

A kezdeti német sikereknek ebben nagy szerepe volt, mert a Vörös Hadsereg kezdettől szinten volt a németekkel, mind fegyverzet, mind kiképzés szempontjából, sőt létszám tekintetében meg is haladta a Wehrmachtot, egészen másképpen alakulhatott volna a helyzet, ha a szovjet vezetés óvatosabb, vagy Sztálin gyanakvóbb, de Hitlernek sikerült őt teljesen megtévesztenie a szándékait illetően.

Hiszen gondoljunk csak bele, fél év alatt a Vörös Hadsereget számos alkalommal tönkreverték, aminek gyakran a német túlerő volt az oka, mert a Vörös Hadsereg nagyobb része máshol állomásozott, rengeteg hadianyagot és embert vesztett, de Moszkva alatt mégis megállították a németeket, mennyivel könnyebb lett volna ezt előbb megtenni, ha számítanak a német támadásra, aminek igazából semmi értelme nem volt.

Ha Hitler ezt nem teszi, lehet, hogy még ma is a nemzeti szocializmus lenne Németország államformája.