Milyen volt a magyar sorkatonaság?

Semmire se volt jó a magyar sorkatonaság.

Éles fegyvert szinte egyáltalán nem tarthattál a kezedben, önvédelmet nem tanultál, ellenben össze voltál zárva egy csomó kanos, tanulni, csajozni és élni vágyó fiatallal, akik egymáson vezették le a feszültségüket.

Összességében megtanultál a feletteseidnek nyalni, a társaidat eltaposni, nagy valószínűséggel rászoktál a cigire, piára és a sumákolásra. Mellette elvettek 1-2 évet az életedből.

'A sorkatonaság megnevelné őket is ne félj!'

Az előző generációt is hogy megnevelte... Ja, várj, mégsem. A nevelés szülői háznál kezdődik.

Én a közösségi erejét tartottam jónak. Aki kicsit kívülálló volt, az ott kapott egy újabb lehetőséget. Sokuk szocializálódott, becsajozott meg ilyesmi amire enélkül nem lett volna sansza. De sokan ott indultak meg a lejtőn a piával. Sokan lettek hajléktalanok, sokan meghaltak emiatt. Nekem is ráment az első házasságom, de szerencsére össze tudtam szedni magam.

De alapvetően a célját nem látta el, meg nem tanultunk ott semmi rendet meg fegyelmet. Az egész arról szólt hogy a feletteseiket a lehető legtöbbször felbosszantsuk. Ez nem épp a fegyelem definíciója. Bulinak jó volt, de ha arra gondolok, hogy utána egy harci helyzetben meg tudtuk-e volna állni a helyünket, akkor egyértelműen nem.

Én 28 éve voltam katona, és nem emlékszem, hogy rossz lett volna, inkább jó emlékeim vannak. Az értelme csakugyan megkérdőjelezhető, de a fiatalok jellemére biztos pozitív hatással volt. A fegyelem, a rend megtanulása mellett megismertünk sok-sok fiatalt, megtanultunk alkalmazkodni másokhoz, születtek barátságok, millió élménnyel gazdagodtunk, sokat sportoltunk, alakiztunk, harcászkodtunk, jó volt a kaja, buktak ránk a csajok.

Azt mondom, hogy kár lett volna kihagyni.

"Mindent amire egy embernek szüksége van azt ott tanultad meg."

Akkor én azt nem értem, hogy a magyar nép miért volt év századikig nélküle?

"Nézd meg a mai nyámnyila csírákat rögtön meglátod melyik nem volt katona."

Ez lehet így van, de a mai idősebb korosztályból nem tudod megmondani, hogy ki volt az és ki nem. Attól, hogy volt jó pár év, még nem lett sportos és erős az egész generáció.

"Nézd meg a mai nyámnyila csírákat rögtön meglátod melyik nem volt katona."

Jah és nézd meg a mai hajléktalanokat. 90%-a legalább volt katona. És ott ezt tanulta, hogy a nyílt utcán kell sz.rni hugyozni, verekedni?

#12

Nagyon jóban vagyok a nőkkel, úgyhogy erre rábaxtál.

Először is végig kellett csinálni az egyes harcos kiképzést, ez egy alapkiképzés, itt katonát csináltak belőlünk, megtanultuk a körlet belrendet, hogy kell rendesen összehajtogatni a ruházatot hogy kell beágyazni a fekvőhejet hogy kell rendesen viselni a gyakorló és kimenő ruházatot, megtanúltuk a rendfokozatokat a különböző előljárók megszólítását a velük való kommunikációt. Megtanúltuk a szolgálatiszabályzatot.

Az elméleti képzéseken kaptunk karhatalmi (tömegoszlatás)és mesterlövész képzést és megtanultuk a kézigránát használatát fajtáit(támadó, védő-stb) a lövészet elméleti alapjait , a rajok szakaszok és alegységek felépítését működését, a harctéri segítségnyujtás (hogy kel kimenteni a sérült bajtársunkat a tózvonalból) (elsősegély) alapjait szervezeti felépítését az úgynevezett KEPA egyéni készlet használatát. aztán a Vegyvédelmi kiképzést, a gázállarc használatát a vegyvédelmi védőruházat használatát, a Harci gázok fajtáit(mustárgáz hójag húzó gázok stb)

Ezek után a gyakorlótéren megtanúltuk a kúszást mászást rohamozást, a gyalásó használatát lövészgödör ásást,

Az elméleti felkészítés után jöttek az éles gyakorlatok az éles lőgyakorlatok + a kézigránát dobások.

Az éles menetgyakorlat ahol harminc kilométeres erőltetettmenetben kellet teljes menetfelszerelésben helytállni. (visznylag könnyen ment nekem, nem mindenki bírta)

Ezek után jött a gázkamra, Fel kellet venni a vegyvédelmi ruhát a gázállarcot itt harcigázzal feltöltött alagútban füstben félhomályban és robbanások közepette kellet átjutni egy labirintus szerű alagúton. Soknak kimarta a gáz a kezét nyakát, nekem is de csak kicsit.

Aztán jött a helikopterről kismagasságból ugrás és a harckocsiból az alsó menekűlő nyilláson keresztül a két lánctalp között menetközben kijutás, hozzáteszem én ettől az egytől fostam egyedül:)) de megcsináltam.

Aztán volt még nyúlbuszozás:)) meg a szakmai képzések, én gépkocsivezető voltam, nekem volt távolsági vezetés meg terepvezetés. aztán voltak gépkocsivezetőknek minősítő vizsgák, én megszereztem az elsőosztályú gépkocsivezető címet, (ez volt alegjobb amit el lehetett érni).

Emlékszem hogy a civil munkahelyemre megküldte a honvédség hogy elsőosztályú gépkocsivezető lettem a seregben. A munkahelyemen meg a garázsmesteri iroda ablakára kitették a fényképemmel együtt, ettől egy kicsit zavarban voltam mikor megláttam.

Hát nagyvonalakban ennyi, a teljesség igénye nélkül.

Ami még rosz volt az hogy kétévet elvettek az életemből, de viszont fegyelmet és rendet tanultam, ennek később hasznát vettem. a katonai kiképzésemből nemsokmindent tudtam a civiléletemben hasznosítani.

Összeségében azt tudom mondani hogy voltak jó és hasznos dolgok, de voltak haszontalan dolgok is. Megcsináltam, elég jól helytálltam, elmúlt, voltak szebb és jobb élmények az életemben de a kétéves katonai szolgálatomra összességében büszke vagyok mert mégis csak a hazámat védtem.