Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » A középkorban csak a nemesek,...

A középkorban csak a nemesek, és a zsoldosok harcoltak Magyarországon a király mellett, vagy jobbágyok, és a városi polgárság is részt vett a háborúkban?

Figyelt kérdés

2018. júl. 26. 12:44
 1/10 anonim ***** válasza:
50%
A középkorban nem voltak polgárok. A jobbágy meg nyilván harcolt ha a földesura azt parancsolta.
2018. júl. 26. 12:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
54%
A jobbágynak szinte mindegy volt, ki a király, sok talán nem is tudta. Ha muszáj volt, csak akkor ment.
2018. júl. 26. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
55%
Támadni nem vitték a jobbágyokat, ugyanakkor a védelemre kötelesek voltak
2018. júl. 26. 15:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
100%

A seregek gerincét a különféle kis és középnemesek meg a zsoldosok adták. Habár zsoldosokat inkább a korszak vége fele kezdték nagyobb számban használni mivel a királyok egy nemességtől független bármikor bárki ellen bevethető haderőt akartak).


Ezenkívül a városok is állítottak ki katonákat főleg a saját védelmükre. Magyarországon pl:az erdélyi,felvidéki szász városoknak is volt katonaállítási kötelezettsége. Szintén minálunk voltak csoportok akik adókedvezményekért cserébe katonáskodtak(székelyek,kunok jászok,besenyők).


Jobbágyok ritkán mentek csatába ehelyett inkább a seregek ellátásában vettek részt,de volt példa rá hogy harcoltak. Luxemburgi Zsigmond vezette be a telekkatonaság intézményét ami azt jelentette,hogy minden 20. jobbágytelek után ki kellett állítani egy katonát(elvileg innen ered a huszárság). Ezt viszont csak hellyel-közzel tartották be később.

2018. júl. 26. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 A kérdező kommentje:
A szabad királyi városokban nem polgárok éltek? Ha nem mi volt megnevezésűk?
2018. júl. 26. 17:10
 6/10 anonim ***** válasza:
100%
Polgárnak lehet őket nevezni őket igen,de elég kis létszámúak voltak akkoriban csak pár százalékát adták a társadalomnak.
2018. júl. 26. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
73%
a városokból és az aktuális udvarházból a nemesek szépen magukkal hurcolták az aktuális katonaságot csatába mikor volt a tatárjárás is pl., szóval keleten úgy dózerolták le kényekre-kedvükre az egész vidéket a betörő tatárok ahogy akarták. akinek volt esze a környező erdőkben próbált elbujdokolni
2018. júl. 26. 21:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 Mopat ***** válasza:
100%

Magyarország jellegzetessége, hogy a nemesek aránya 10%-ot is elérte.(Más kelet-európai országokban is hasonlóan sokan voltak). Nyugaton ez az arány 1% vagy még annyi sem volt. Ezért nyugaton a nemesek zömmel jómódúak voltak, és lovagi fegyverzetben harcoltak. Nálunk a nemesek zöme kisnemes volt, hétszilvafás, volt hogy egy jobbágytelken üldögélt. Ők fontos részét adták a királyi hadnak, de csak könnyű vagy fél-nehéz lovasok voltak, hiszen nem telt nekik lovagi fegyverzetre, sem több lóra, apródokra, etc.

Voltak nálunk is szabad királyi városok. Ők katonákat adtak a királynak. Kezdetben a polgárok mentek hadra, de inkább volt jellemző, hogy az adott katona mennyiséget zsoldosokban felfogadták. Védelmi harcra persze mindenki, inkább a plebejusok, a városi szegények. A királyi városoknak volt fegyvertára is. Nálunk elenyésző számú ilyen város volt...Nyugaton többszöröse, ott ezért több volt a városi zsoldos. Olyan városok is voltak, ahol a lakosok(főleg a szegényebbek) maguk mentek hadra, mert mondjuk kikötőváros volt, hajósok, matrózok, ők kezelték a király hajóhadát.

Viszont nálunk nagy szerepe volt a "tömegükben nemes" népelemeknek. Pl székelyek, kunok. Hadi szolgálattal tartoztak a királynak, adót is csak a király szedett tőlük.(Mint a városoktól.) Ilyesmi kisebb számban nyugaton is létezett. Az angol íjászok pl. Yeomanok voltak. Királyi szabadok, nem jobbágyok, de még nem is nemesek.

Dózsa parasztháborújáig a jobbágyoknak is engedélyeztek a fegyver tartását. Komoly dologra ne gondoljunk, lándzsa-féle, íj, stb. Elsősorban a rablók elleni önvédelem miatt, támadó harcra ritkán vették őket igénybe, a birtok, a közeli vár védelmére inkább.(Se csapatkiképzés, se erőnlét, se jó hátasló, se fegyverzet, nagyon komoly harcértékük nem volt)

A magyar nemes határon túli hadjáratra csak a király pénzéért ment, és nem is volt kötelező mennie...Aranybulla óta törvény volt.

2018. júl. 27. 08:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
64%

Jobbágyokat rendszerint minden védelmi hadműveletnél vitték "golyófogónak".

Ha másra nem is de amíg őket mészárolja az ellenség a normális haderőnek volt ideje visszavonulni, megkerülni, oldalba támadni az ellenséget.


Harcértékük sokszor elenyésző volt baltával, egyenes kaszával stb, páncél védelmük nem volt, nehézlovasság, nehéz gyalogság, ellen nem is tehettek sokat.

2018. júl. 28. 09:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
76%
A földesúrnak kellett x jobbágyanként egy lovas vagy gyalogos katonát küldenie
2020. júl. 27. 11:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!