A második világháborút elkerülhettük volna?

Ez meg milyen hülye kérdés?

Ha nem lépünk be akkor elkerültük volna basszus.

Ha nem lépek bele a szögbe nem fog fájni.

Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan mindenképpen belekerült volna. Vagy úgy ahogy történt, vagy úgy ahogy '44-ben történt.

Ettől függetlenül nem volt Trianon után nélkülözhetetlen pénzünk. Ha feltűnt az ország 2/3-át, a lakosság felét, a magyar lakosság 1/3-át, az ásványi anyagok 99%-át, de még az erdők 90%-át és a szántók jó részét is elvesztettük. Ha milliós amerikai segélyt kaptunk volna, akkor is lett volna helye. Nem a hadsereg volt az elsődleges, még '39-ben, a háború kitörésekor sem ( biciklis hadtest és huszárok? Komolyan? Miközben a németek az akkori világ legmodernebb tankjaival és repülőivel néhány hónap alatt lerohanta fél Európát ).

Megvédeni semmiképpen nem tudtuk volna magunkat, esetleg annyi hogy a többszázezer magyar zsidó lemészárlása után kevesebb a katonai veszteségünk és a felszabadítók területet adnak nekünk a Trianonban elvett területekből ( mert ugye Románia egészen '44-ig a nácik oldalán harcolt, így ez egy jó érv lett volna a Erdély, de legalábbis Székelyföld visszaszerzésére ). Talán.

Ellenben az biztos hogy számunkra elkerülhetetlen volt a világháború. És a háború után ugyanúgy a szovjet szférához kerültünk volna.

"még '39-ben, a háború kitörésekor sem ( biciklis hadtest és huszárok? Komolyan? Miközben a németek az akkori világ legmodernebb tankjaival és repülőivel néhány hónap alatt lerohanta fél Európát"

- Valójában a német harckocsik 1939-ben még egyáltalán nem voltak világelsők, nagyon gyengén páncélozott és felfegyverzett "papierpanzer" kategóriát adtak. 1940-ben is a Franciaország ellen bevetett harckocsik túlnyomó többsége Pz. I-es és Pz. II-es volt. A nyugati harckocsik nem maradtak el fejlettségben, sőt, túlnőtték ezeket, mind védelem, mind tűzerő terén. A sikerük a bevetett taktika, és a fegyvernemek közötti együttműködés eredménye volt.

A német szállítóképesség a második világháborúban többségében továbbra is lóalapú volt, és csak kisebb részben volt gépesített.

Bicikliket a britek is használtak, még '44-ben, a Normandiába zajló hadmozgásokban is. Ahogyan a ló is jelen volt ebben, az amerikai félnél is.

A bicikli mobilitást adott, nem arról harcoltak a katonák, csupán a csapatmozgást gyorsította.

Miért is léptünk be a háborúba (pontosabban a szovjetúnió elleni harcba)?

Mert a németek akarták, mivel iszonyatos hiányuk volt élőerőből. (Már mindenkit becsábítottak, románokat, cseheket, szlovákokat, csak mi kérettük magunkat.

Másik ok, hog a magyar politikai vezetés nem akart kimaradni a győzelem utáni osztozkodásból.

Ha nem lépünk be a németeknek mi oka lett volna megtámadni bennünket?

Válasz az, hogy semmi.

Magyarország szállított nekik élelmiszert nyersanyagot, még némi hadianyagot is.

Ha nem lépünk be és megtámadnak minket, akkor simán győznek, azonban akkor még egy itthon tartózkodó, a II. magyar hadseregtől lényegesen jobb minőségű, feltöltött hadsereget kelett volna legyőzni, majd az országot megszállva tartani. Tehát nem elég, hogy a frontról hiányzó élőerőből el kelett volna vonni embereket, még egy megszálló erőt kelett volna létrehozni. Tehát egyszerűen nem lett volna okuk - sőtt agyatlanság lett volna részükről ilyn helyzetben megtámadni az országot.

44-ben teljesen logikus volt a lépésük, hiszen szövetségesek voltunk. Kilépésünkkel az ellenségnek adtunk volna lehetőséget arra, hogy védtelen területeken közvetlenül a német határhoz jusson. Egyszerűen nem volt más választásuk.

A németek a miénkénél nagyobb, jobban felszerelt haderőket is gyorsan és kis veszteségekkel törtek meg, majd az eszközparkjukkal a saját haderejüket bővítették. A Lengyelország elleni támadásban az alkalmazott német harckocsik jelentős része csehszlovák hadizsákmányból származott. A britek azért lőtték szét a francia flottát Mers el-Kebirnél, hogy arra ne tegyék rá a kezüket a németek. Franciaország csak egy kisebb, tengerparti vonalát szállták meg közvetlenül, a legnagyobb részét a németekkel kollaboráns francia kormány irányította.

Megszállásra már csak viszonylag kicsi katonai jelenlétet tartottak az országokban. A hátországban lekötött nagyobb erők szerepeltetése csak a partizántevékenységek esetén valósult meg, ahol ok volt erre.

A német fél részéről Magyarország megszállása már 1940-ben felmerült opció volt.

A megtámadott Lengyelország, a megszállt Csehszlovákia és a sikeresen átállt Románia, no meg a Szovjetunió is győztes volt. Utólag azt gondolom nem nyertek vele semmit, mert mindegyik kommunista diktatúra lett.

Ha 41-ben nem lépünk be, (ami jórészt Sztójay Döme berlini nagykövet manipulációjának köszönhető; félretájékoztatta Horthyt és a kormányt) valószínűleg jól kerestünk volna a háborún és nem lett volna rommá túrva az ország 44-45-ben.

A komcsikat nem úsztuk volna meg, de kb. egymillióval többen élték volna meg az 1946-os esztendőt és a visszaadott területek sem vesztek volna el. Azért ez sem kevés, ugye?

A másodikat semmi esetre se kerülhettük volna el. Ha ellenállunk Lengyelország és Csehország sorsára jutunk, ha meg belemegyünk... lásd történelemkönyvek.

Az elsőt viszont el lehetett volna kerülni, csak ott meg a németek-franciák-angolok kapzsisága (ugye a gyarmatok felosztása) és rövidlátása ezt nagyban nehezítette.