A Tengelyhatalmiak miért tolózárasokkal kezdték a világháborút, míg a szovjetek és amerikaiak a háború előtt rég átálltak a félautomata karabélyokra és géppisztolyokra?

Mert a begyepesedettség nagy úr.

Azok a puskák bizonyítottak és a nyugat is azokat másolta . Lecserélésre nem volt mód , drágább lett volna másrészt a géppisztolyok sem voltak elterjedve tömegével . A Maxim és hasonló géppuskák biztosították az ellenség sárba borulását . Bonyolult volt a szerkezet és drága az előállítás . Később terjedt el a préselés és addigra a fronton már nem volt döntő szerepe gyalogság felszerelésének . Főleg fedezék lövészárok harcba a géppisztoly pontatlan és pazarló .

Nem igaz, hogy átálltak, vagyis nem teljesen. Rengeteg tolózárast használtak, mind az amcsik (springfield), mind a szovjetek (mosin), illetve a németeknek is volt félautomatája (gewehr 43), illetve géppisztolya (mp40), sőt, az övék volt a világ első gépkarabélya (stg 44). Az ok pedig annyiból áll, hogy régebbről rengeteg ilyen fegyver maradt, szóval hatalmas költség és nyersanyag pazarlás lett volna mindenkinek új fegyvert adni, másrészt pedig a tolózáras egyszerűbb szerkezet, megbízhatóbb. Nyilván nem véletlenül használják mind a mai napig őket.

És mert úgy vélték,ha a katona tolózáras puskát használ,korlátozott tűzsebességgel és tárkapacitással,akkor pontosabb,megfontoltabb lövéseket ad le.

Nos, valójában az alap puska minden ország esetében egy tolózáras puska volt. Szövetségesek esetében amcsik(Springfield), angolok(Lee Enfield), franciák(Lebel), ruszkik(Mosin Nagant). Az átlag bakának az akkori viszonyok között ezek megfeleltek, a félautomata karabélyok és géppisztolyok manapság sem elterjedtek, sehol sincsenek rendszeresítve, helyettük gépkarabélyokat használnak, mert ezek a legtöbb helyzetben jól(bár nem kiválóan) használhatóak. De amúgy a második világháború alatt is csak akkor használták a félautomata karabélyokat, amikor a helyzet úgy kívánta, például a Csendes-óceáni hadszíntéren az M1A1-es közkedvelt volt a dzsungelharcban. A géppisztoly meg épületharcban jó, manapság is leginkább beltérben speciális alakulatok, kommandós egységek alkalmazzák, de a hatótávolsága túl kicsi egy átlagos kültéri harci helyzetben. Igaz, a tolózáras puskáké meg túl nagy, de akkor még nem volt gépkarabély, vagyis csak a háború vége felé jelent meg kis számban az MP44.

Mondom, hogy az alap rendszeresített puska az amerikai hadseregben akkor a Springfield volt. De írtam, hogy idővel elég sok M1A1-est(M1 Carbine-t) vittek a Csendes-óceáni hadszíntérre, mert az praktikus volt a dzsungelharcban. Viszont a Garand pont előnytelen volt ezen a hadszíntéren, kezdetben elvétve alkalmazták, de aztán EZT(és nem a Springfieldet) váltotta fel az M1 Carbine. A Thompsont felderítők, szakaszvezetők, tisztek, harckocsizók(tipikus használata még a géppisztolyoknak), illetőleg rajtaütések alkalmával használták. Itt főként desszantos és különleges alakulatokra kell gondolni. Ez így érthető?