Színtévesztő lehet katona?

Szerintem tényleg ne vedd annyira komolyan, kérdező. Senki sem tökéletes, ilyen-olyan hiátussal valamennyiünknek meg kell küzdenie. Az valóban szuper, ha valaki már ilyen fiatalon tudja, mit akar az élettől. Én későn érő típus voltam, sok-sok munkahelyet kipróbáltam, mire most, közel a 60-hoz megtapasztaltam, hogy milyen földöntúli boldogságot okoz a nyers fa érintése, illata. Ha ezt fiatalon tudtam volna, dehogy mentem volna egyetemre! Ács lettem volna, a tériszonyom ellenére is. Azt ugyanis le lehet küzdeni némi gyakorlással.

Szóval gratula neked, és sok sikert!

Én idősebb vagyok (szerintem a tériszonyt nem lehet kinevelni, szerintem csak az egészséges emberek tudnak megszabadulni a kellemetlen érzéstől, és hozzászokni a magassághoz, rengeteg oszlopramászó emberrel beszéltem erről) valamivel, élethosszos tapasztalatom az,hogy színtévesztés végtelen sok humorra ad okot, mivel nem értik, és a nevéből próbálják meg visszanyelvészkedni a jelenséget, ami ugye siralmasan reménytelen. Ehhez jobb, ha hozzászoksz. Az átlag reakció az az, mikor kiderül, hogy színtévesztő vagyok, hogy rámutat a beszélgetőpartner bármire a környezetben, hogy: miért, ezt milyen színűnek látod? :D

Bár aki együtt él színtévesztővel, és egészséges színlátása van, az egy idő után pontosan tudja, hogy mit fog téveszteni a párja.