A magyar katonai szaknyelv is van olyan gazdag, mint az USÁé?

Amatőr íróként gyűjtőmunkázom, törekszem rá, hogy a történeteimben esetenként megjelenő fegyveres erőket a lehető leghitelesebben ábrázoljam. Sajnos a legtöbb neten elérhető forrás, amit találok, csak az USA hadereiről illetve rendőrségéről szól. Nagyon tanulságos, nagyon professzionális anyagokról van, némelyik "declassified" hivatalos oktatóanyag.

Abszolút informatív tehát. A problémám az, hogy ezt a tudást nem tudom egy az egyben felhasználni íráshoz. A nyelvezete ugyan könnyen érthető, de nehezen fordítható, és számtalan árnyalata vész el. (Ld. pl. az engage a támadás megfelelője, de az árnyalatok teljesen mások.) Illetve néhány részéhez abszolút utána kell nézni, hogy egyáltalán értelmezhető legyen. (Célpont = Target = rövidítve T = katonai ABC-ben Tango... Ami abszolút ugyanolyan hosszú, mint a Target.)

Azt vettem észre, hogy az angol szaknyelv szinte sebészien precíz, gyakran hétköznapi szavakat hasznosít újra, vagy rövidítésekből készít szóösszetételeket, neologizmákat, hogy a lehető leggyorsabb és legegyértelműbb legyen. Egyben intellektualizál, és kicsit távolítja az erőszakot a szavak használójától, és így sterilebb, professzionálisabb, érzelemmentesebb.

A magyar katonai szaknyelvben is léteznek ezek a törekvések? Rövidítések, összevonások, jelentéstávolítások?