A magyar katonai szaknyelv is van olyan gazdag, mint az USÁé?
Amatőr íróként gyűjtőmunkázom, törekszem rá, hogy a történeteimben esetenként megjelenő fegyveres erőket a lehető leghitelesebben ábrázoljam. Sajnos a legtöbb neten elérhető forrás, amit találok, csak az USA hadereiről illetve rendőrségéről szól. Nagyon tanulságos, nagyon professzionális anyagokról van, némelyik "declassified" hivatalos oktatóanyag.
Abszolút informatív tehát. A problémám az, hogy ezt a tudást nem tudom egy az egyben felhasználni íráshoz. A nyelvezete ugyan könnyen érthető, de nehezen fordítható, és számtalan árnyalata vész el. (Ld. pl. az engage a támadás megfelelője, de az árnyalatok teljesen mások.) Illetve néhány részéhez abszolút utána kell nézni, hogy egyáltalán értelmezhető legyen. (Célpont = Target = rövidítve T = katonai ABC-ben Tango... Ami abszolút ugyanolyan hosszú, mint a Target.)
Azt vettem észre, hogy az angol szaknyelv szinte sebészien precíz, gyakran hétköznapi szavakat hasznosít újra, vagy rövidítésekből készít szóösszetételeket, neologizmákat, hogy a lehető leggyorsabb és legegyértelműbb legyen. Egyben intellektualizál, és kicsit távolítja az erőszakot a szavak használójától, és így sterilebb, professzionálisabb, érzelemmentesebb.
A magyar katonai szaknyelvben is léteznek ezek a törekvések? Rövidítések, összevonások, jelentéstávolítások?
#3 Akkor szerinted ki a jó édes anyukád valaga védi meg a kocka seggedet a déli végeken? Van olyan nap, hogy 500-700 betolakodót fordítanak vissza!
Az nem véletlen, hogy Budapesten nem történt még egyetlen merénylet sem!
Nem hiszem, bár biztosan nem tudom. Ugye itt nem szlengről van szó, mint a dandárdiszkó és társai. A magyar nyelv sokkal sajátosabb, mint az angol, mivel az angolban több szót is lehet használni egy ugyanolyan, vagy egymással hasonlatos szituációra, amit ugye szakosítanak, rövidítenek és pontos információkkal ruháznak fel a félreértések elkerülése végett, erről szól a STANAG.
A magyar nyelvben a támadás az támadás. Egy pontos szituációra adott pontos válasz. Míg az angolban az attack az egy nagyobb jelentéstartalommal bír. Pl az angolban az attack szót használhatják rohamra is, ahogyan pl a charge (roham) vagy az onward (előre) bár más jelentéssel bír az adott szituációban ugyanazt a jelentést hordozza. Az attack az egy nagyobb ívű katonai támadás, míg az engage az nem kifejezetten támadás, az inkább olyan, hogy azonosítsd be és támadd meg. Főleg kommandósok meg vadászpilóták mondják.
A magyar nyelvben ennek nincs értelme, mivel maga a nyelv szerkezete olyan hogy pontos kifejezéseket tartalmaz.
Meg még annyit, hogy például az angol sok hasonló de árnyalatnyit más jelentéssel bíró szót használ, maíg a magyar nem.
Például az assault rife meg a carbine (bár a carbine szó eredetileg a kezdetleges karabélyt jelöli) ugyanúgy jelentheti a ma használatos gépkarabélyt, de mivel a carbine szó elvault ezért használják az assault rifle kifejezést. Ha támad az ellenség (bár mondhatják azt is persze) akkor nem azt mondják hogy the enemy is coming, hanem hogy hostile incoming. Az enemy az igazából egy gyűjtőfogalom, ami egy nagy réteget érint. Ezzel szemben a hostile az ellenséges, nekünk nem tetsző magatartást tanúsító, stb. Tehát a rövidítéses és kódszavas katonai szakzsargonnak az angol nyelvben van haszna és célja, de a magyarban nem nagyon.
Szerintem a katonai nyelvezetben megmutatkozik a két nyelv eltérő vonása. Az angol nyelv nagyon elment a tömör, hatékony kifejezés irányába az elmúlt évtizedekben, és kiválóan alkalmas katonai felhasználásra. Az ok-okozatot persze nem tudom, hogy azért egyszerűsödött és tömörödött, mert igény volt a hatékonyságra, vagy azért használható kiválóan katonai célokra, mert eleve az angol nyelv egy erre alkalmas.
A magyar nyelvet én alapból egy sokkal gazdagabb, kifejezőképesebb, "irodalmibb" nyelvnek tekintem, amely viszont sokkal kevésbé hatékony ilyen szituációkban, és pl. a katonai szaknyelv esetében sokkal kevesebb a használat volumene is (az angolszász nyelv használata katonai körökben: NATO nyelv, USA, UK jelentős katonai erő, létszám és katonai aktivitás, szemben a piciny magyar katonai létszámmal és aktivitással)
Nálunk leginkább a katonai szaknyelv, hasonlóan a közszféra más területeihez, bürokratikus szabályokból, jogi alapokon épült újjá a második világháború után, és ezért ugyanolyan bikkfanyelv, mint pl. a rendőrségé. Egyáltalán nem hatékony, néha a kifejezések teljesen ellent mondanak a józan "nyelvi" gondolkodásnak, csak bennfentes körök tudják miről van szó. Ezért is nagy gondot jelent az angol szakkifejezések lefordítása, mert nálunk teljesen elcsökevényesedett, elbutult a szaknyelv, és pont hiányoznak azok a tömör, korszerű kifejezések, amelyek az angolnak megfeleltethetők.
Szóval a kezdeti kérdésre válaszolva: Nem, abszolút de nem olyan gazdag a magyar katonai szaknyelv. A szleng az persze más tészta, az viszont gazdag, sok a rövidítés és többé kevésbé igazak azok, amiket írtál, csak az nem része a professzionális kommunikációnak, és inkább csak a sorkatonai élet viszonyaihoz alakult ki, nem pedig a valós katonai tevékenységekhez.
Wow, srácok, elég penge válaszokat adtok. :) Őszintén szólva csak matematikai esélyt adtam arra, hogy használható infót szerzek a gyakoriról, de ti ketten itt a végén elég sokat adtatok.
Ezek szerint a magyar viszonyok ábrázolásához inkább a már korábbi válaszoló által említett szlengszótárat kéne felkeresnem, és egy teljesen másfajta megközelítést alkalmaznom. Végül is ez is király, hangulatos, életszerű. :)
Egyébként a tyúk-tojás problémára reagálva: olvastam egy esszét, ahol egy katona (aki egyben író is, és a katonák ábrázolásáról írt) azt fejtegette, hogy az USA hadseregeiben oktatják a tömör, hatékony kommunikációra a bakákat. Én úgy gondolom, hogy a szóhasználatuk használaton keresztül tisztult le ennyire, és ezt oktatják mindig a következő nemzedéknek.
Néztem néhány oktatóvideót, mint említettem, ott például vannak keretek meghatározva, hogy hogyan kell jelenteni, ha ellenséget látnak. (Irány, távolság, mennyiség, fegyverzet - ezzel el lehet hagyni az alapvető töltelékszavakat, és komolyabb nyelvtan nélkül is érthető az információtartam. Három óra, nyolcvankét yard, hárman pisztollyal. Mindenki tudni fogja, mit jelent.)
"#3 Akkor szerinted ki a jó édes anyukád valaga védi meg a kocka seggedet a déli végeken? Van olyan nap, hogy 500-700 betolakodót fordítanak vissza!
Az nem véletlen, hogy Budapesten nem történt még egyetlen merénylet sem!"
Nahát, mennyi hősünk van akik kemények fegyvertelen férfiak, nők és gyerekek ellen.
"Például az assault rife meg a carbine (bár a carbine szó eredetileg a kezdetleges karabélyt jelöli) ugyanúgy jelentheti a ma használatos gépkarabélyt, de mivel a carbine szó elvault ezért használják az assault rifle kifejezést."
Bocs az offért, de úgy tudom, hogy manapság a carbine-t a compactabb gépkarabélyokra használják, például az AK 103-as carbine versionja az AK 104. Gondolom ez onnan ered, hogy régen volt a sima rifle, magyarul a puska a gyalogságnál, a karabélyt, azaz a rövidebb csövű változatot meg a lovasság kapta. És végül is ez a modern megfelelőikre is vonatkoztatható, az AK 103-as a "sima" assault rifle, a rövidebb csövű AK 104-es meg a carbine változata.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!