Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » A II. világháborúban milyen...

A II. világháborúban milyen nagy technikai és stratégiai baklövések, tévedések voltak?

Figyelt kérdés
Minden oldalról kíváncsi vagyok ezekre, de csakis olyanokra, ami azért abban a korban akár racionális forgatókönyv is lehetett volna.

2017. jan. 7. 16:47
1 2 3
 11/23 anonim ***** válasza:
93%

"9"

Szerintem ez a tipikusan a "savanyú a szőlő" kategória az elemző részéről. Számos német haditechnikai eszközt fikáznak le rendszeresen utólag, hogy nagyobbítsák a győzelmet. A valóság az, hogy csak ámultak-bámultak a legtöbb fejlesztésen, mert fingjuk sem volt hozzá. Csak pár ami hirtelen eszembe jut: okos bombák, V2, V8/10, XXI type, ME-262,lopakodó bombázó [link] Versenyt futottak egymással a szövetségesek, hogy begyűjtsék a német mérnököket. A teljes háború utáni rakéta és űrprogram nekik köszönhető, meg sok más is.

A XXI típus ellenszerét 45 után még sok-sok évig nem találták meg, nézz utána egy kicsit mit tudott. A szonár és radarelnyelő gumiborítást ma is csak a csúcs lopakodó tengeralattjárókon alkalmazzák. Az AIP meghajtást is ennél a típusnál találták ki, de végül első körben nem építették be. Az AIP újra a 80-as években jelent meg. Mennyiséggel sem lett volna gond, több száz darab volt már majdnem készen amikor vége lett a háborúnak. Az a gyár amit elkezdtek építeni, 67 percenként tudott volna legyártani egy darabot. Az ellenszere egyedül az atombomba lett volna a hátországra, kikényszerítve a kapitulációt, mint Japánban. Persze ez sok ha, ha ha, és okoskodás. Ha nagyanyámnak faxa lett volna, akkor ő lett volna a nagyapám. A tényen hogy elbuktak, nem változtat semmit. Az egész világ nyert volna ha el sem kezdik a háborút.

2017. jan. 7. 19:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/23 anonim ***** válasza:

Igen nagy tévedés volt továbbá, hogy Hitler annyira a területszerzés és a támadó háború rabja volt, hogy simán elkaszálta a világ első irányított légvédelmi rakétájának a kifejlesztését, mondván nekik nincs szükségük védelmi jellegű fegyverekre.


Pedig 1942-től egyre nagyobb és nagyobb szükségük lett volna rá.


Stratégiai tévedés továbbá, hogy a német tábornokok, igen bölcsen a Blau hadműveletből Sztálingrádot nemes egyszerűséggel kihagyták. Az eredeti terv úgy szólt, hogy nem kötnek le erőket a város megtámadására, hanem a 6. hadsereg és a 4. páncéloshadsereg a Don és a Volga közt megkerüli, és elindul a terv végső célja felé, azaz Bakuba. De Adolf kitalálta, hogy nem lehet hogy a Sztálin nevét viselő várost ne foglalják el, így az egymással haladó 6. és 4.P hadsereget szétválasztotta. Így míg a 6.hadsereg a tervtől eltérve Krasznodar elfoglalása után nem a Kaukázus irányába tört (később az is megtörtént és a Kaukázus elég véres harcok helyszíne lett, de ez más történet), hanem vett egy szép fordulatot Sztálingrád irányába. Míg az őket támogató 4. páncéloshadsereget átrakta a Don túloldalára (mert Jodl megyőzte hogy az úgy faintosabb), hogy ott felőrlő harcokba kezdjen a 63. hadsereggel, és így a 6. hadsereg jócskán megelőzte őket és tört be a városba.


Tehát akik kitalálták a Blau hadműveletet, azok tudták hogy egy nagy erejű, koncentrált támadással el kell jutni a török határig. És nem kell szétforgácsolódni Sztálingrádért és környékéért. Csakhogy a vezér mághogy rendelkezett.


Adolf még egyszer hallgatott Jodl-ra. 1944 nyarán. Erwin Rommel majdnem kilométerre pontosan megmondta hogy az amerikaiak hol fognak partraszállni. És javasolta, hogy a páncélosékeket ne Calaisnál tárolják (ahol Hitler várta a támadást, mondván ott a legkeskenyebb a part, és tuti onnét jönnek) hanem vigyék le Normandiába, hogy a partraszállókat a tengerbe szorítsák. De Jodl azt mondta, hogy ugyanmár, tuti a keskeny résznél fognak jönni. És Adolf neki adott igazat. Erre Rommel azt mondta oké, de akkor adjatok 48 óra folyamatos tüzeléshez elég lőszert és pár ezer katonát. Ezeket olyannyira megkapta, hogy a teljes normandiai partszakaszon pár száz német katona védekezett és 48 helyett 3 órányi tüzeléshez volt elegendő a lőszerük. És 3 óra után, amikor a lőszer elfogyott, az amerikaiaknak sikerült partra szállni. Normandia az cseppet sem volt ám olyan hősies, mint ahogy az amerikaiak azt szeretnék hinni. Hogy ott valami hatalmas német erőkkel csaptak össze. Nem, ott pár száz katonának elfogyott a lőszere és vissza kellett vonuljon.


Husband Kimmel, az amerikai csened-óceáni flotta főparancsnoka úgy gondolta, hogy mivel Hawaii messze van a Japánoktól, meg amúgy is van sok repülőjük hogy megvédjék a támaszpontot, így például feleslegesnek ítélte, hogy a Ford-sziget körül sűrű sorokban tanyázó csatahajók köré torpedófogó hálókat telepítsenek (mondván szükség esetén zavarná a flotta mozgását)


A másik oldalon Jamamoto (admirális) elszalasztotta azt a soha vissza nem térő alkalmat, hogy az egész Pearl Harbor-i támaszpontot lerombolja (így egy jóval kedvezőtlenebb kiindulási helyzetbe, a californiai partokról kényszerítse harcba az amerikai flottát), mert félt, hogy az amerikai hordozók, melyeknek nem tudta a hollétét, esetleg meglephetik, így jobbak látta egységeit sértetlenül visszavonni. Persze amikor ezt Tokióban megtudták, akkor követelték tőle, hogy vezesse a flottáját újabb rohamokra, de akkor már elmentek onnét.


Később az is kiderült, hogy még ha meg is támadták volna az amerikai hordozók (4 darab volt akkor nekik annál a flottánál), azok egyedül voltak, mert a kísérőik nagy része is a kikötőben volt. A japán csapásmérő flottát pedig 6 hordozó (360 repülőgép), 2 csatahajó, 4 cirkáló és 8 romboló adta.


Még folytatnám szívesen, de elég sokat írtam, meg különben is éhes vagyok, úgyhogy ennyi :D

2017. jan. 7. 19:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/23 anonim ***** válasza:
Mussolini hadjáratai.... A britek szingapúri baklövése, Hitler és Calais, Monty arnhemi bulija, a varsói felkelés, a szovjet rohamok a rzsevi német kiszögellés ellen, az ardenneki offenzíva, a japán flotta ellentámadása a Fülöp-Szigeteknél, mely később mariannai pulykavadászatként vonult be a történelemkönyvekbe, az angolszászok olasz hadjárata.
2017. jan. 7. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/23 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat, várom továbbra is a véleményeket!

Vannak, amikkel egyetértek, és van, amivel kevésbé. Legkevésbé azzal a véleménnyel értek egyet, hogy a partraszállás időzítése hibás döntés volt. Azonban valóban rengeteg hibás körülmény volt a partraszállással kapcsolatosan.

Tény, hogy az időjárás pocsék volt, de ez szerintem éppen egy nagy előnye is volt az egésznek, későn észlelték a közelgő hajókat.

Gondolom, a döntést két dolog nagyban befolyásolta: a rendkívüli apály, az, hogy szinte az összes vezető távol volt, hogy alig volt a közelben ellenséges repülő, tank... Ezekről nyilván az enigma kódok feltörése által értesültek.


Ami szerintem a partraszállás során hiba lehetett, az hogy jól telezabáltatták bevetés és hajókázás előtt az embereket, így rengeteg tengeribeteg ember lett, ami rontotta a harcképességet.


Az amerikaiak ejtőernyője háromkapcsos volt, amitől sokkal tovább tartott megszabadulni, így az amerikai ejtőernyősök túlélési esélye sokkal kisebb volt a vízben az angolokénál.


Az átázott köteleket nem sikerült fellőni a magas sziklárkra, így sokkal több áldozat árán sikerült csak bevenni azt (kis tárolási hiba)


A mobilkikötő meghibásodása, ami miatt elakadt az utánpótlás. Szerintem többet is be kellett volna vetni.


Az UTAH partszakaszon túlbecsülték a német haderőt a szövetségesek: ide sok került, máshol pedig jóval nagyobb szükség lett volna rájuk.


Az OMAHA partszakaszon a parttól túl távol indultak a partraszálló csónakok, kétéltű járművek, ami nagy veszteséget okozott.


A partraszállás felderítése kifejezetten alapos volt a tudomásom szerint. Főleg, hogy ha figyelembe vesszük, hogy a felderítés az egész hadművelet leleplezéséhez is vezethetett volna.


Bár az ejtőernyősök valóban szétszóródtak, ez a németeket is igen összezavarta. De tény, hogy a rossz látási viszonyok miatt a bombázás és a muníció ill. csapatok is gyakran rossz helyen történtek.


Szerintem az is nagy hiba volt, hogy az Atlanti-óceánon a szállítóhajók sokáig nem voltak felszerelve semmilyen fegyverzettel, ami a tengeralattjárók dolgát kicsit is megnehezítette volna.


Amerika keleti partján pedig nem konvojban közlekedtek, így rengeteg volt a felesleges áldozat.


Chuchill jól tette, hogy Afrikát támadta meg először, de az ok nem volt olyan nemes: csupán Anglia gyarmati birodalmát akarta visszaszerezni leginkább. Az ottani hadakozás alatt viszont a németek légi- és tengerészeti erejét megtörte, ami nagyban segítette a partraszállás sikerét.



Egyébként nekem van egy olyan sanda gyanúm, hogy Pearl Harbor-i csapásra nagyon is számíthattak az amerikai nagyfejesek, és az csali volt. Mivel az amerikaiak közvéleménye igencsak háborúellenes volt, így lehetett csak gyorsan belépni.



Ami szerintem a legnagyobb hiba volt, hogy az amerikaiak nem léptek fel eléggé a németekkel üzletelő stratégiai fontosságú cégekkel ill. tulajdonosaival szemben: Ford, IBM, GE stb. Nélkülük még Ausztriáig sem jutottak volna el a németek, de a háború előrehaladtával is nekik köszönhettek sok mindent.

2017. jan. 7. 23:04
 15/23 anonim ***** válasza:
70%

Nem vagyok szakértő, de...

A SZU megtámadása, szerintem inkább védekezésre kellett volna berendezkedni, bár állítólag azt nem tudhatták Hitlerék, hogy mennyire erősek a szovjetek.

Az angliai csata abbahagyása még a SZU megtámadása előtt, őket mindenáron le kellett volna győzniük, így az USA sem lép be talán, különben is a legnagyobb ellenségük volt Franciaország mellett.

Hogy Dunkirknél hagyták meglépni a szövetségeseket.

Hogy nem Moszkva ellen mentek egyesített erővel, és nem korábban indították a Barbarossát a görög harcok miatt.

Hogy nem használtak korábban és nagyobb számban technológiai fejlesztéseket, éjjellátó, gépfegyverek, sugárhajtású vadászgépek, tengeralattjárók, stb., az atombomba fejlesztését is elkaszálták, ugyanakkor felesleges fegyverek fejlesztésére túl sokat áldoztak (pl. V1, V2, hatalmas vasúti ágyúk, MAUS).

Lakossági célpontok bombázása katonaiak helyett Angliában.

Market-Garden hadművelet.

A németek nem vették észre, hogy a szövetségeseknek már van radaruk, és feltörték a kódrendszerüket, és pontosan tudják, hol vannak a tengeralattjárók.

A normandiai partraszállásra is jobban fel lehetett volna készülni, az egyik Waffen SS-egységnek pl. 3 hétbe telt, mire Normandiába ért...

Állítólag a japán haderő erősebb volt az amerikainál, de nagy baklövéseket követtek el, és az ő kódjaikat is feltörték, pontosan tudtak a mozgásukról.

Az viszont hatalmas pozitívum, ahogy zseniálisan legyőzték 40-ben a legalább olyan erős francia-brit sereget, és a Siegfried-vonal is áttörhetetlen volt, kb. 100 000 fő volt ott a vesztesége a szövetségeseknek, csak azért törték át, mert a németeknek már elfogyott a muníciójuk.

Kár, hogy így alakult, 1940-ben még nagyon a németeknek állt a zászló, kár, hogy még megszerezték ellenségként a két legnagyobb katonai hatalmat, és ezek a nacionalizmusnak talán örökre leáldozott az európai ember számár, sőt maguknak az európai őslakosoknak is. Élet-halál kérdés lett volna a nacionalizmus győzelme a liberál-bolsevizmus felett, amely ma már nőnek öltözött szakállas férfiakkal és a nemek megszüntetésével foglalatoskodik.


8-as,

"Csak a különbség az lett volna, hogy nem egy porig alázott, végtelen ideig bűnbánatra és kárhozatra ítélt nemzet lenne."

Ezt nem a németek csinálják magukkal, hanem mások, nem feltétlenül igazságosan.

"Ebben az erőfölényben könnyen végigvihette volna azokat a lengyel, cseh népszavazásokat"

A lengyelek/szövetségesek sosem engedtek volna.

"Később ez a birodalom egy olyan EU magja lehetett volna amely német dominanciával (hasonlóan mint most), csak egyesülve Szovjetunióval"

Képtelenség, a kommunista SZU, sőt, a mai Oroszország és sok más ország, kultúra más, mint Közép-kelet-Európa.

2017. jan. 8. 10:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/23 A kérdező kommentje:

Valóban nagy hiba volt a Hitlerék részéről London folyamatos bombázása: semmilyen stratégiai eredményt nem értek el, ellenben odaveszett a legtöbb repülőjük, pilótájuk. A partraszállás napján ennek is köszönhető, hogy csak egyetlen szövetséges repülőt lőttek le repülővel. A légi felderítésről, légi védelemről nem is szólva.


Valóban nagy hangsúlyt kellett volna fektetni a védelmi fegyverek fejlesztésére is, mert nem elég a területeket megszerezni, azokat védeni is kell. SzU megtámadásának két racionális magyarázata lehet: megelőző csapás és az olajmezők. A Sztálingrád és Moszkva ostroma teljesen felesleges volt, bőven elég lett volna az olajmezőket elfoglalni, és ott védekező állásba helyezkedni. Persze Sztálingrádot akkor is rommá kellett volna bombázni, de a hatalmas gyárakat lerombolni sokkal könnyebb, mint meghódítani, megtartani.


Itt az ukránok és a többiek kb. felszabadítókként tekintettek rájuk, kár volt magukra haragítani őket.


Korábban nyilván azért nem használhatták a legújabb fejlesztéseket, mert még nem voltak kifejlesztve, ha fel is találták, nem volt meg a tömeggyártás... + a korszakalkotóan modern fegyverekkel azért úgy kell harcolni, hogy az semmiképpen ne kerüljön ellenséges kézbe, mert akkor onnantól elég gyorsan oda a technikai előny.


#15 Politikai, ideológiai vonatkozású véleményedre inkább nem reagálnék, mert már alapvető dolgokkal nem vagy tisztában, és én ennél a kérdésnél kizárólag a hadviselési kérdéssel szeretnék foglalkozni.

2017. jan. 10. 01:30
 17/23 anonim ***** válasza:
47%
16, kétlem, hogy én ne lennék tisztában alapvető politikai dolgokkal, sokkal inkább az, aki ezzel vádol.
2017. jan. 10. 08:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/23 anonim ***** válasza:

'Korábban nyilván azért nem használhatták a legújabb fejlesztéseket, mert még nem voltak kifejlesztve, ha fel is találták, nem volt meg a tömeggyártás... + a korszakalkotóan modern fegyverekkel azért úgy kell harcolni, hogy az semmiképpen ne kerüljön ellenséges kézbe, mert akkor onnantól elég gyorsan oda a technikai előny. '


Lehet, hogy az előremutató megoldások tömeggyártása még nem volt előkészítve, de a meglévő eszközök upgrade-elése, illetve új technológiák bevezetése azért nem valósult meg, mert a náci vezetés bődületes módon elbízta magát európai diadaluk után. Abban a hiszemben voltak, további fejlesztésekre, kutatásokra nincs már szükség, feleslegesek, hisz kezükben a végső győzelem. Mire ráeszméltek, miféle lehetőségeket engedtek ki a kezükből, addigra már késő volt. Rengeteg védelmi eszköz tervét mutatták be, amiket elutasítottak, mondván, a Birodalomnak nem kell a későbbiekben védekeznie.

2017. jan. 10. 09:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/23 anonim ***** válasza:

A lengyel lovasság nem úgy került a tankok mellé, hogy ők rohamozták meg a páncélosokat, hanem pont fordítva, a tankok mentek a lovasságra. Persze az eredmény ugyanaz, de azért ne nézzük teljesen hülyének a lengyeleket:D


D-day. Sokáig vártak a megfelelő időjárásra, de aztán elfogyott a türelmük, így rossz időjárási körülmények között indult meg a támadás. Emiatt sikerült túl precízre a part megközelítése és sok katona a mélyvízben toccsant a hajóból kilépve.. ami több kilós menetfelszereléssel és fegyverrel elég szerencsétlenül jött ki:S

2017. jan. 10. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/23 anonim ***** válasza:

Mondjuk rögtön egy tévedés volt a németek részéről, hogy megnyerhetnek egy világháborút.


[link]

2017. jan. 10. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!