A minap videókat nézegettem a youtubon. Afganisztánról, syriai utcai harcokról, ukrán konfliktusokról. Oszt felmerült bennem a kérdés?

"A katonaság, a kiképzés nem annyira a fegyverhasználatról szól, hanem az állóképességről."

Voltál te katona? :D

15.22.

Nem.

De szerintem nyilvánvaló, hogy olyan emberek, akik fizikailag gyengék és nem képesek önfegyelemmel erőltetni magukat, hogy olyan dolgokat csináljanak, amiket nem maguk találtak ki, sőt nem is kedvükre való, azok hiába tudnak lőni. Hiszen alájuk kéne tenni mindent, a felszerelésükre meg kereket, hogy ne kelljen cipekedniük. Vagy nem?

Önmagában a felvetés nem rossz, de sajnos nem igaz. Fontos az állóképesség, de már nem olyan lényeges, mint a világháborúk idején, ahol szükség esetén alul táplálva is el kellett foglalni gyalog egy fővárost.

Az állóképesség lényeges, de a mai városi harcokban igazából már sokad rangú tulajdonság, nincs szükség extrém állóképességre egy gerillaharcban.

Lőelméletre viszont szükség van, e nélkül nem fogsz 100 méternél messzebbre célzott lövést leadni, olyan közel meg nem egészséges menni egy komolyabb gépesített haderőhöz. Tudni kell lőni, tárazni,aknát telepíteni, akadályt építeni, fegyvert karbantartani. Ez utóbbit reflex és rutinszerűen, élesben nincs idő tökörészni.

Ha megnézel youtube-on egy SWAT-os behatolásos videót láthatod, hogy ott sem rambók vannak állományban. Nem attól lesz eredményes az akció, ha Usain Bolt megkapja Hosszú Katinka tüdejét és végigrohan a háztömbön egy levegővel, hanem akkor ha mindenki precízen és pontosan végre tudja hajtani a feladatát.