Melyik a jobb, az amerikaiak által használt Bradley vagy a nálunk rendszeresített BTR?

A kettő nincsen súlycsoportban, a Bradley-t a BMP-kkel kell hasonlítgatni, a BTR-t, mind a 80-ast, mind a 90-est pedig a Stryker / LAV páncélozott csapatszállítókkal és esetleg az MRAP-ekkel és a francia VAB-bal.

A BTR-80A-ink hiányosságai, hogy:

- Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni(mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).

- A harcjármű nincs felszerelve korszerű passzív éjjellátó berendezéssel. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.) A magyar járművek egy részét felszerelték KM-1M típusú passzív éjjellátó berendezéssel, amely a jármű tetején helyezkedik el. Tehát a parancsnok és a járművezető is rendelkezik éjjellátóval.

- A BTR–80 hiányossága, hogy tornya nem rendelkezik stabilizátorral, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas - ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR–80A változatbbe beépített 30mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere kifejezetten alkalmassá tenné.

- A BTR–80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója rendkívül szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.

- A lövegtorony nem rendelkezik saját, körkörös figyelő-periszkópokkal, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész nem rendelkezik a teljes harchelyzet áttekintéséhez szükséges periszkópokkal és a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!

- A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességet biztosítani, ha működik a kb. 40le teljesítmény-igényű légkondicionálás - ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR–80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárművek 480 lóerős dízelmotorral rendelkeznek, valamivel kisebb össztömeg mellett).

- A BTR–80 falja a gumikat: az iraki misszió során minden abroncs 1000 km-enként cserére szorult, ezek importára darabonként több százezer forint. (Az orosz gyártású, nem szabványos méretezésű kerekek egyfeladatosak, terepen és földúton történő haladásra alkalmas felületűek, míg Irakban a homokba süllyedés és az aknák veszélye miatt csak az aszfaltutakon lehetett haladni, ami a futófelület nagyon gyors kopásához vezetett.)

- A BTR–80 páncélzata gyenge: még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból. A BTR-80 a szovjet hadsereg gépkocsizó lövész egységeinek szabvány felszereléseként lett rendszeresítve, tehát tévedés, hogy rendőrségi feladatokra tervezett járműről lenne szó. A korabeli követelményeknek megfelelő volt a katonai doktrína szerint, a Magyar Honvédségben általa leváltott PSZH típus sem volt jobb ilyen szempontból.

- Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR–80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek a szó szoros értelmében szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)

- BTR–80 esetén a figyelők megfelelően védett menet közbeni elhelyezése golyóálló üvegezés hiányában nincs biztosítva, ami az MH iraki békefenntartó alakulatánál személyi veszteséghez, Nagy Richárd szakaszvezető (posztumusz hadnagy) hősi halálához vezetett.

Tehát röviden A BTR-ekről már az oroszok afgán kalandja után is mindenki tudta, hogy semmire sem jók, Csecsenföldre is már inkább csak a BMP-2-kkel mentek ki. Arra, amire mi használjuk (rodeózás / parasztvakítás itthon) viszont elmennek. Mondjuk vehetnénk Komondort, ha már magyar (ami sok esetben kiröhögi az alap, sőt a Maxxpro M-RAP-eket is), vagy Oshkosh-okat helyettük, de igazából már a páncélozott Humvee is jobb... Maxxpro-t azért sem vennék, mert borul elég könnyen, Afgánban rá is járt a rúd az amcsikra emiatt.

A francia VAB sem lenne rossz választás, az is kétéltű, továbbá jól bírja, amikor a fél város lő rá a 7,62-es Kalasnyikovjaival, Szomáliában a bajba esett Deltások és Ranger-ek kimentésekor bizonyított. Még a 12,7-es nehézgéppuskák és romboló mesterlövészpuskák találatai is lepattognak róla.

Az első jól írta

Bradley = BMP

Stryker = BTR

A Bradley vs BTR pont olyan, mint hogy II. világháborús német Pz. IV vagy amerikai M46 Patton harckocsi.

De még ezeket megnézve is érdemes megvizsgálni, hogy melyik járművet mikor tervezték és mire.