Mennyire rejt jól a boci terepminta, ha cserélnétek fejesekként, milyen terepmintát rendszeresítenétek a helyére?

Az összes terepmintára igaz, hogy egy bizonyos terepen/évszakban ideális... A "boci" is megbontja a az ember vizuális körvonalát, tehát az alap funkciót betölti. A csere rengeteg pénzbe kerülne, aminek sokkal de sokkal jobb helye van a honvédség berkein belül és kívül egyaránt.

Ha ki talál törni valami hepaj, neked az fájna jobban, hogy nem 5%-kal hatékonyabb terepmintát használ a honvédség, vagy az, hogy nincs bevethető helikopterünk???

Soha nem éreztem elégedettséget az ezen fajta rejtőminta felé, és sokszor felmerült bennem ez a gondolat

Saját megítélésem szerint az egyszerű fűzöld sokkal alkalmasabb volt, mint a foltok használata. Ez a kép az egyik kedvenc alátámasztásom rá:

[link]

Látható, az egyszínű világoszöld milyen jól beolvad - így sem lesz láthatatlan a katona, de érezhetően kisebb az észlelhetősége.

A mostani mintával egyfelől az is a probléma, hogy túl sötét tónusokat használ, amik miatt messziről fekete sziluettet ad a katonákról, élesen elütve a zöld terephez képest (látható ez bármely terepgyakorlatról készült videó, kép, egyéb esetén), másfelől a többféle szín együttes jelenléte olyan, ami a természetben nincs.

Persze, hatalmas ötlet, hogy van ilyenféle zöld bokor is, meg olyanféle zöld fa is, keverjük össze mindezeket, csakhogy _egyszerre_, egyidőben, együttesen ezek a színek sehol nem jelennek meg, egy bokor egyféle zöld nagy halmazát mutatja, a fű, ami a legnagyobb részt veszi ki magának, szintén egybefüggő zöldet hordoz, így ahelyett, hogy a többszínnyomás mindenhez igazodna, valójában pont, hogy semmihez sem illik, mindenből kiválik. Háromszínű bokor nincs.

Ez tehát legfeljebb dzsungelviszonyokban lehet hasznos, de magyarországi természeti adottságokban egy egyszínű, és a jelenleginél sokkal világosabb árnyalatú zöld ruházat kellene, ugyanis ha bárki kinéz a saját udvarán lévő fűre (vagy a háztömb előtti fűre, kinek hogy), látja, hogy a fű nem ilyen mélysötét.

Nyilván nehéz olyan árnyalatot kitalálni, ami lefedi a legnagyobb közös halmazt a természetben jelenlévő zöld színekből, de tökéletes rejtést nem is lehet elérni, csak ahhoz közelítőt.

Ezt legfeljebb egy enyhe fűszálas mintázattal lehetne vegyíteni, személyes megítélésemben, valamilyen nem kontúros halszálka csíkozással, vagy ehhez hasonló, nem hangsúlyos mintával kiegészítve:

[link]

Egyébként téves - és a gyártók által is képviselt (és nem mondjuk, hogy de ők értenek hozzá, mert a legutóbbi, pixeles csúcsfejlesztés is hamar elbukott, hiába akarnak többet elérni, mint ami lehet) - felfogás, hogy a ruha lényege az ember alakjának megtörése. Erre a foltok is kevesek - sőt, inkább kiemelik a viselőjét, hiszen egy emberi formát adnak ki a foltok az egyszínű zöld felületen. A felderítők profi ruházata valóban képes ilyesmire, de az nem tömeges használatra való.

Az emberi szem valójában minden másnál hamarabb a mozgást veszi észre. Ez az, ami a legelső jelét adja bármilyen élőlénynek. Azaz a legjobb álcaöltözet is csak akkor segít, ha nagyon lassú mozgással párosul. Ez a felderítők esetében lehetséges is, máshol nem.

Az egyetlen tehát, ami reálisan elérhető, az alacsony láthatóság - észlelés után is. Ehhez pedig a fűzöld szín a leginkább eredményre vezető.

A jelenlegi bocimintához még keresik az erdőt, ami elrejti.

Ha kimossa az ember 100x, és jól megfakul akkor viszont nem rossz!

Arról meg kár is beszélgetni, hogy mire cserélnénk mi a gyakorlót, hatszín nyomásos világos multicam lesz az új.

A második világháborús német haditeljesítmény nem azért volt kiemelkedő, mert a Flecktarn-nak is ihletet adó tervezés szerint készült egyenruhába bújtatták őket - ez egyébként is a háború végi időkre volt jellemző, a Erbsenmuster eleve 1944-ben jelent meg - és ekkora már a visszavonulás volt a jellemző. Ez sok összetevőből áll, egy ruha nem fordítja sem pozitívra, sem negatívra önmagában. Másfelől Németországban a terepviszonyok is teljesen másak. Az ottani hegyes-erdős környezet itt teljesen ismeretlen. Kevés az erdős rész ahhoz, hogy emiatt egy kifejezetten erre (és őszi, lombhullatós évszakra) alkalmas egyenruházat legyen bevezetve.

Az M81 És a lengyel Pantera nagyjából egy kategória, és hasonlóak a most általunk használt mintához, annyiban még rosszabbak is, hogy meg sem próbálnak a kontúrokkal mit kezdeni. Az amőba minta egyébként is nagyon természetidegen. Még a második világháborúban kezdték ezzel a többszínű rejtések a karrierjüket, amikor inkább még maga a több szín szerepeltetése, és csak másodlagosan azoknak alaki megjelenése volt az úttörő terv, de nem véletlenül tűntek el.

Viszont legalább nem használ élesen világító homoksárgát(!) és feketét(!) egymás mellett, mint a 90M.

Még maguknak a lengyeleknek is van jobb már, a mapa minta.

A digitális holmikkal való szembesülés általában hidegrázást vált ki belőlem. A szögletes minta gyakorlatilag az egyetlen olyan alakot ragadta meg, és használja alapul, amely nem fordul elő természetes körülmények között, csak emberi kéz által kivitelezve. Ez is annak szellemében fogant meg, hogy az ember alakját kell megtörni, hogy, ha látható is, ne legyen benne egy emberi forma felismerhető, de ez téves, nekem meggyőződésem. A sivatagi ruhához is erőltetik a digitális kockákat, pedig a homokos terep az egyik leghálásabb rejtés szempontjából (ennél csak a hó a jobb), az egész homogén színvilágot képvisel, a sivatag nincs tele barna és fekete foltokat képző kövekkel, ágakkal, ami indokolttá tenné az egyetlen homokszínt használó ruházat "összefoltozását". Az épületharc, ahol pedig törmelék és egyebek lehetnek jelen, pedig már egyébként sem a rejtésen dől el.

A multicam Magyarországon teljesen felesleges, és használhatatlan lenne. Nem is európai bevetésekre szánták.

Én tartom magamat az eredeti véleményemhez. Ez is egy jó kép:

[link]

Bemutatja, hogy mind a foltok, mind a sötét színek rosszul működnek. Egyedül egy árnyékos, sötét, esetleg lombhullató erdőben lehetnek jók, de ilyen terepből kevés van itt. Bár a szingapúri példától eltérően, még mindig egy enyhe fűszálas árnyképet helyeznék csak el benne, akár ugyanúgy zölddel, vagy más hasonlót.

Az internetes terepruha-képekkel egyébként vigyázni kell, nagyon meggyőző tud lenni akármelyik, de figyelembe kell venni, hogy a legtöbb kép csak bizonyos helyszínen, szögből és távolságból "működik", azaz a fotózás módja teszi olyanná.

Azzal kapcsolatban, hogy új egyenruhára áll át Magyarország - nos, majd meglátjuk, így lesz-e. Az viszont, hogy még mindig erőltetik minden fejlesztéskor a bármely terepen való alkalmazhatóságot, kiborító. Nagyjából annyit ér, mint a négyévszakos gumi. Ami mindenre jó, az valójában semmire sem. Mert annyira eltérő feltételeknek kell megfelelnie, amiknek megoldásai nem összeegyeztethetőek. Próbálj meg egy olyan evőeszközt elkészíteni, ami egyszerre kiváltja a villa, a kanál, és a kés funkcióit. Lehet, hogy össze lehet fabrikálni, de egyidejűleg mindegyiknek megfelelni nem fog. Az amerikaiak így ötletelték ki a kékes árnyalatú(!) egyenruhát is.

Értem, hogy költségvetés szempontjából kényelmesebb lenne, mint többféle mintázatot raktáron porosodásra beszerezni, "hátha kell majd" alapon, mert ez a gazdasági szempontok szerint csak feleslegesen csücsülteti magában a pénzt, hiszen nincs használva, de ki van fizetve, és ahelyett, hogy egyetlen ruhakészlettel lenne felszerelve a hadsereg, három garnitúrát kell beszerezni ugyanabból a mennyiségből, amiből kettő csak esetlegesen kerül elő. Arra, hogy békében, itthon milyen színű ruhának a térdét koptatja ki a gyakorlaton, nem kell ilyen flancolás. Ez Magyarországon még érthető is, hiszen a missziókat leszámítva, igen behatárolt, hol, milyen terepadottságok között fordulhat elő háború a Magyar Honvédség megvívásában. Az Egyesült Államok viszont a világ bármely pontjával számol, és értem, hogy egy sokmilliós létszámnál ennek már mérhető pénzbeli súlya van. Ugyanakkor ne a katonák életének biztonságán spóroljunk már!