A honfoglaló magyaroknak volt valami közük a kazárokhoz?

Semmi.

https://www.youtube.com/watch?v=8SRDQwtgwz4

Ahogy a 2. írja.

A bizáci írások szerint a hét magyar törzzsel együtt vonult egy kazár népcsoport is, a kabarok. Nem voltak teljes törzs, vélhetően ezért nem szerepelnek a felsorolásban.

Még pontosabban a szállásterületeken ezek voltak a széleken, a vándorláskor (ahogy írtad ezek mentek elől).

Azonban a vándornépek szerkezete nem stabil. Sokan csatlakoznak, sokan leválnak (lásd a levédiai magyarok akikkel még Julianus barát a 13. században is találkozott)

Ezért vannak olyan elképzelések, hogy a székelyek, pl ilyen csoport volt.

"a 8. törzsből származtak Árpádék"

Attól tartok ez évedés. A kazárok ( kabarok ) közül az Abák származtak. ( Aba Sámuel rövid uralkodása nem válik dicsõségükre )

Kazária (Kazár Kaganátus) területén szerzendőt meg és szakadt ki a Magyar Törzsszövetség i.sz. 825-890 között ami sikeresen telepedett meg a Kárpát-medence térségében.

A korrupttá vált kazáriai vezetőség kétségbeesetten próbálta összetartani a roskadozó államukat. A magyarok ezt kihasználva "lebedia/levédia" területén a "Megyer" törzs vezetésével gyűjtötték és törzsszövetségbe rendezték a magyar nyelvű nemzetségeket, törzseket. Gyarapodó állam önállósult és látszólagos szövetségben volt Kazáriával, erre az időpontra tehető a volgai Bolgária elszakadása és kaukázusi területek függetlenedése. A judeista "kuzárok" más néven "kuzáriták" magas adóztatása és vallási intoleranciája miatt rengeteg kazár(tengrista-, manikeista-, muzulmán vallású), káliz, alán, böszörmény menekült a Russ Fejedelemségek, Abbászida Kalifátus, Besenyő Kaganátus, Binánci Császárság, Bolgária és a Magyar Törzsszövetséghez. Így a magyar törzsszövetség későbbi fejedelemség majd királyság területén élt egy főleg katonáskodó kazár csoport a kálizok és besenyők mellett, akik nevei helységnevekben maradt fenn. Kazária végnapjaiban a keresztény alánok fellázadtak élnyomóik ellen, hozzájuk csatlakoztak a városok besenyő testőrsége. Ebben a belharcokban csatlakoztak a Kabarok (jel. lázadók) a magyarokhoz miközben a - zsoldos - kazáriai besenyők egyesülve a kangarokkal csatlakoztak a Besenyő Törzsszövetséghez. A Kabarokat krónikás hagyomány nyolcadik törzsként említi de "számozása" jelentéktelen. A kabarok két feljegyzett tettük hogy fellázadtak és csatlakoztak a magyarokhoz, feltehetően etnikailag iráni, török és kaukázusi elemekből álltak, vallásaik tengrizmus, nesztoriánus kereszténység, mohamedánizmus, manikeizmus esetleg budhizmus volt bár ez utólagos de alapos következtetés. Az "Aba/Oba nemzetség" származása Anonymus "kun-nak" mondja ez alatt bolgár (~Bla(ch/k)), besenyő, kazár, kabar is érthető. A címerük és pecsét jelképeiből magyar származás a leghitelesebb. A felbomlott vezetés nélküli kazária területén ottmaradt Kum-folyó (Kuma) térségi "szavárd (~Szabard) magyarok" és az északra vándorolt volgai magyarok maradtak vissza a térségben. A magyar-kazár kapcsolt elsősorban katonai jellegű volt ami kiterjedt a kereskedelemre. Kazáriában a magyarok megőriztek kulturális és etnikai jellegüket, miközben a térség haditechnológia vívmányait és ötvösművességet elsajátították és továbbfejlesztették.

Az Abarokkal (~Avarok) érkezett Kazárok rokon nyelvű és etnikumú a nagy történelmi múltú hunokhoz tartoztak így rokonok voltak de később eltörökösödött egy részük így megosztottak lettek. Erre utal a "fekete (magyar)és fehér (kazár) ogur" elnevezés. A térség három legnagyobb hun népcsoportja a bolgár, magyar és kazár volt, utóbbi teljesen felbomlott és eltűnt elhibázott belpolitikája miatt.