Miért kellet a magyaroknak "kalandozni" a 896-ik év után?

Elsősorban a stratégiai védelem. Ezen hadjáratokat gyakorlatilag minden esteben egy-egy nyugati feudális nagyúr, tartományúr, király szövetségeseként, más nyugati államok ellen folytatták, a gyepühatárt az Enns folyóig kivíve. A pozsonyi csata volt az első komolyabb kísérlet a magyraok felszámolására, Berengár király, a magyraokkal szövetséges frank uralkodó halála után. Ez katasztrófálisan végződött nyugati szempontból, a továbbiakban a magyar törzsszövetség elsőrendű célja volt, hogy a megosztott, gyenge, technikailag és gazdaságilag kiszolgáltatott, katonailag a lovasnomád taktikát nem ismerő és az ellen felkészületlen , de összességében tömege miatt erősebb és kereszténysége miatt egységes Európával szemben "a legjobb védekezés a támadás" alavető startégiai elve szerint folyamatosan hadjáratokat vezessen. Ezt indokolta a harcos réteg létszáma és ereje, bár megjegyzendő, hogy 906 utána teljes törzsszövetség katonai erejének 30%-ánál többet magyar vezető határon túlra nem vitt, Bizánc ellen se, ide meg ők nem jöttek, mivel besz..rtak.

Természetesen a törzsszövetség keleti irányban is védte a Kárpát-medencét, márcsak azért is, mert annak keleti előterét sokáig szintén tartotta, de ezekről nincsennek közvetléen feljegyzések, mert a besenyők, úzok, jászok, stb. nem vezettek krónikát, a nyugatiak pedig egyrészt nem tudtak erről, másrészt nem érdekelte őket. A russzok elleni hadviselésről ellen számos ortodox évkönyvben van feljegyzés.

Tudnivaló, hogy katonai értelmben a visszacsapó íjjat használó, kiváló felszerelésű (ruházatú, közelharcfelszerelésű, hálózsákú, éllemiszerellátású, tűzszerszámzatú) fegyelmezett, edzett, kiváló lovakkal felszerelt keleti nomád hadviselő a nyugat számára ekkor elgyőzhetetlen és félelmetes ellenfél. A marxista történelemhazudozás túldimenzionálja az augsburgi vereséget, melynek súlyos voltát kiválóan cáfolja az, hogy alig két hétre rá egy másik magyar sereg teljesen szétverte a "győzteseket" de ezt persze, "elfelejtik" említeni.

Maga a "kalandozás" is egy hazug, és a ahdviseléshez mit sme értő pojácák szóleleménye. Bármelyik, 902 és 987 között viselt törzszsövetségi hadműveletet elemzünk, meglátható, hogy azokban semmi rögtönzés, tervezetlenség vagy véletlenszerűség nincs. Ezeket minden alkalommal alapos felderítés, kémjelentések után, a modern hadműveleti-hadászati elvek szerint, azaz megjelölve a célt, tartva a manővertervet, attól csak a legvégső esetben eltérve, meghatározott erőeszköz számvetéssel, meghatározott támadási iránnyal, megfelelő harcbiztosítással, fedezőbiztosítással, hadászati tartalékot képezve hajtották végre. Maga a manővermélység és azok időtartama is sokszor nem tette lehetővé a felelőlteln "kalandozást" meg "portyázást", tekintettel arra az egyszerű tényre, hogy a rabolt holmit nem lehetett a könnyűlovasság sebességével mozgatni.

Még egy apróság: SZántay Lajos hivatkozza, hogy bármely X. századni törzsszövetségi támadás során olyan városokat, kolostorokat, várakat, apátságokat támadtak meg, melyek Nagy Károly és Krum bolgár kán avarok elelni támadása (806-al befejezve) után az avarok kincseiből juttatást kaptak, azaz megfelelő szervezettség figyelhető meg arra, hogy igyekeztek visszaszerezni a lopott holmmit, persze, kértek kamatot is.

Igen, a mi őseink ilyen gatyás-pálinkás kőbunkó őstulkok voltak, akik jöttek, és végigdúlták egész Európát ok nélkül, közben pedig keletről szarrá aláztak minket a besenyők meg mindenki.

Üdv.: Egy szexuálisan frusztrált, Magyarországon élő zsidó származású, valami VÉLETLEN folytán éppen marxista-liberalista eszméket valló "történész".

'szexuálisan frusztrált'

Az mit jelent? Tele van vele a tököd? :D

Személyesen sajnos nem voltam ott, de akiknek hiszek azok azt mondják, hogy a tőlünk rabolt kincseket mentünk visszaszerezni.

Hogy keletről fenyegetett-e veszély, azt másokra hagyom. Nyugatról viszont fenyegetett veszély, lásd Pozsonyi csata, amelyben a magyarok kiirtására összeállt egyesített nyugati haderőt voltunk kénytelenek megsemmisíteni. Nem csodálkoznék, ha itt nagyon kevesen hallottak volna róla.

Kérdező!

Nem kötekedésből, de egy történelmi kérdést miért a politika rovatba tettél?

(Ismét nem kötekedés, de az eredeti évszám 895, amit azért tettek a 19. században 896-ra, mert a grandiózus milleniumi ünnepség épületeivel csak 1896-ra készültek el, azaz túllépték egy évvel az előre tervezett, 1895-ös határidőt.)

Nem mindenféle felsőbb célokat belemagyarázni a kalandozásokba. A magyarok zsoldba szegődtek az egymás ellen háborúzó nyugati uralkodókhoz. A háborúkban pedig szokás zsákmányolni.

Az "Ellopott kincseinket akartuk visszaszerezni"-féle elméletet elég meredeknek tartom, ráadásul nagyon sok helyen sántít. Hogy csak egyet mondjak: honnan tudták a magyarok, h hová kerültek az avarok kincsei? Kaptak róla egy listát a frankoktól, vagy mi?