Atomháború? (lent)

Néha elgondolkozok azon, hogy mi lenne, ha kipusztulna az emberiség. Én elképzelhetőnek tartom, hogy új intelligens fajok intelligens fajjá válását éppen az emberi faj létezése akadályozza meg.

Nem vitás, hogy egy atomháborúban sok ember elpusztulna. Megtörténhet az, hogy az összes, de az is lehet, hogy valamennyien életben maradnának azokon a helyeken, amelyeket nem ért az atomsugárzás.

Ha kihalna az emberiség (és a létező állatság :)) ), szerintem kialakulna egy új állatpopuláció. Elképzelhetőnek tartom, hogy nagyon primitív életformák nagy atomsugárzásnál is életben maradnának, és ha ez megtörténne, talán kialakulna egy más fajta élet.

Ha nem halna ki az egész emberiség (csak a jó része) az életben maradottak alkalmazkodnának az új viszonyokhoz. Aki nem képes alkalmazkodni meghalna. Elképzelhető, hogy ebben az esetben is kialakulnának új állat fajok (illetve más intelligens fajok).

Nos a játékban szó sincs arról, hogy az egész bolygót szétbombázták volna. Igazából semmit sem tudunk az USA-n kívüli területekről, bár nyilván ott is gallyra ment minden, különben idegen államok már rátették volna magukat a jó öreg jenkiföldre.

Valószínűleg egy ilyen korlátozott atomháború után is maradnának lakható területek a bolygón, a menedékeken kívül. Nagaszakira és Hirosimára is hiába dobtak atomot, azóta is élnek ott.

A fontos atomháborús célpontok csak kis területét teszik ki a föld felületének: ellenséges rakétasilók és más katonai létesítmények, közlekedési csomópontok, nyersanyaglelőhelyek, végül a nagyipar (és vele persze a nagyvárosok). Ami ezeken kívül van, arra nem érdemes bombát dobni, már csak azért is, mert egy relatíve kevéssé szennyezett ellenséges földdarab adott esetben az otthonoddá válhat, ha sikerül elfoglalnod (ahogy a fallout II-ben San Francisco viszonylag épségben megmaradt részeit egy partra sodródó kínai atomtengeralattjáró legénysége kolonizálta), viszont a te saját nukleáris teledet katalizálja, ha lebombázod. Az erő akár meg is lehet arra, hogy a Föld teljes felületét leolvaszd, csak éppen ez senkinek nem áll az érdekében. Tehát kisvárosok, falvak, eldugott kutatóbázisok és indiánrezervátumok tízezrei maradnak viszonylag épen, és megússzák a közvetlen csapást, bár a lakosság rohamos pusztulásnak indul az éhség, a járványok és a fosztogatás miatt. Ha a népesség fél százaléka életben marad - minden kétszázadik ember -, az még mindig 2000000 ember csak az USÁban (2077-es becsült népességadatok). Kétszáz menedék ehhez további 200000-t tehet hozzá.

Számítani kell arra is, hogy a csapások első hullámai kölcsönösen egymás atomháborús bázisaira irányulnak, és nagyban hátráltatják mindkét fél képességét arra, hogy hatékonyan támadják ellenfelük hátországát. Főleg, ha a felderítés jól működött. Egyetlen időben felrobbantott rakétasiló hatalmas területeket menthet meg az első csapástól, időt hagyva a lakosságnak a menekülésre, vagy akár teljesen megakadályozva az adott terület pusztulását. Azt is tudni lehet, hogy az atomháborút hosszú-hosszú hagyományos háború (meg polgárháború) előzte meg, ami egyrészt rombolta a hadra foghatóságot (és ezzel az atomütőerő bevethetőségét), másrészt arra a fajta készenlétre szoktatta a polgári lakosságot, amely nagyban segíti a túlélést - polgári védelmi gyakorlat, kaja és gyógyszer halmozása, evakuáció stb.