Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Hogy alakult volna a NATO és...

Hogy alakult volna a NATO és a VSZ összecsapása a hidegháború végén,1985 és 1991 között?

Figyelt kérdés

A napokban láttam egy érdekes, hadászattal foglalkozó dokumentumfilmet, amiben eljátszottak a NATO és VSZ hidegháború végi összecsapásával. A film tetszett, de voltak benne furcsaságok. A következő furcsaságokat találtam benne:



1. Gyorsan és sokáig haladtak előre a szovjet harckocsizók, őket csak a csatakopterek és a helikopterek állították meg, mintha nem lettek volna a NATO-nak Abrams Leopard 2-es harckocsijai.


2. A NATO németországi reptereit alacsony (20%-os) veszteséggel támadták a szovjet / kelet-német csatarepülők, mintha a NATO primitív légvédelemmel rendelkezett volna.


3. A filmben használtak atomfegyvert a szovjetek. Itt az a furcsa, hogy ha egy kis államnál (Iraknál) erőket különítettek el a WMD-ek kigazolására, akkor itt miért nem ? Miért csak városok támadására használták a B-52-eseket ?



A szóban forgó film:


https://www.youtube.com/watch?v=ebOmKEsyDQs



Ezek fényében tőletek kérdeznek egy-két dolgot az itteni szakértőktől :



A VSZ harckocsijai meddig jutottak volna az M1A1 Abrams, Leopard 2 harckocsik ellenállása miatt ?


A VSZ csatarepülői és helikopterei mekkora veszteségeket szenvedtek volna a NATO légvédelmétől ?


A NATO erők a VSZ támadása után mikor indították volna a lopakodóikat és vadászbombázóikat csapást mérni a politikai vezetési, parancsnoki és irányítási központokra ?


2014. nov. 14. 16:43
 1/4 anonim ***** válasza:
Amiről kérdezel az egy pár napos villámháború. Mindketten tudjuk, hogy ilyen formában nem valósulhatott volna meg, főleg, hogy azt sokan elfelejtik, hogy az USA nem csak kelet felől (Alaszka) tud csapást mérni az oroszokra (és kontra), hanem az Északi-sark felől is. Vagyis az erők jóval lekötöttebbek lettek volna egy villémtámadáshoz és a hátország védelme nélkül az oroszok napok alatt kapituláltak volna (miközben azt teszik nyugaton amiket leírtál). A VSZ hadserege meg nem volt erősebb a NATO európai erejénél. Meglepetést és károkat természetesen lehetett volna okozni, de pár nap alatt kicsikarni egy győzelmet, az szinte biztos hogy nem.
2014. nov. 14. 17:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:

Látom, hogy elírtam egy-két dolgot a kérdésben. Helikopterek helyett csatarepülőket akartam írni.


Ok, voltak a hátországot védő alakulatok, de a szovjetek még így is nagy támadó sereggel rendelkeztek, ehhez jönnek a csatlósállamok (NDK, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, Magyarország) erői, amik csak támadásra voltak felfegyverezve.



A Vörös Hadsereg mérete 1990-ben:


55,000 harckocsi: 4,000 T-80, 10,000 T-72, 9,700 T-64, 11,300 T-62, 19,000 T-54/55, and 1,000 PT-76.


70,000 páncélozott csapatszállító: BTR-80, BTR-70, BTR-60, BTR-D, BTR-50, BTR-152, and MT-LB.


24,000 gyalogsági harcjármű: BMP-1, BMP-2, BMP-3, BMD-1, BMD-2, and BMD-3.


33,000 vontatott tüzérségi ágyú


9,000 önjáró löveg


8,000 rakéta-sorozatvető

2014. nov. 14. 18:20
 3/4 anonim ***** válasza:

A film egy fikció, egy gondolatkísérlet, jó pár feltevéssel (de attól még érdemes volt megnézni, köszi a linket).


Van itt pár dolog, amivel nem számoltak.


1. A támadó hadseregek katonáinak az engedelmessége. Nem vagyok abban biztos, hogy mindenki pontosan követte volna a parancsokat. Ha a megtámadottak számára ideális pontokon történnek a parancsmegtagadások, akkor az jelenthet némi problémát a támadóknak.


2. Az egyes társadalmak belső ellenállásával is számolni kellett volna. 1985 és 1991 között már voltak problémák. Már a SZU-ban sem volt meg a kellő NATO-ellenes hangulat. Volt rá példa még 1985 előtt, hogy egy téves riasztást kapott a szovjet hadsereg. Egy rosszul beeső fénysugárról volt szó. A döntési helyzetben lévő szovjet parancsnok nem követte az utasításokat, e miatt le is szerelték, meg is büntették.

Az NDK katonai vezetése sem volt annyira "tiszta", hogy vakon engedelmeskedjen.

A lengyelek és a csehszlovákokban is kételkednék.

Magyarország 1989-től kezdve szerintem nem csatlakozott volna egy ilyen akcióhoz, ahogyan Románia sem.


3. A támadó hadseregek felszerelésének a műszaki állapota nem tudom mennyire lett volna alkalmas. Ha nem a jelenhez viszonyítjuk (mert a műszaki feltételek jobbak voltak), hanem egy támadási művelet végrehajtásának az igényeihez, akkor sem érték el már azt a színvonalat, ami a NATO ellen szükségesek lettek volna. Ebbe nem csak a bevethetőség szempontjait sorolom, hanem olyan alapvető kérdéseket, mint a logisztikát. Azt a délszláv háborúnál megtapasztalt határvédelmi problémák is megmutatták, hogy a helyzet nem volt rózsás.


4. A NATO akkori technikai és vezetési fölénye önmagában is megtörte volna a támadást. A létszám nem minden. Éppen ez derült ki az iraki hadsereg elleni műveletekből az első Öböl-háború során. Például az egyik elitnek számító alakulatot (nem tudom pontosan hány tank, azt sem mi az alakulat neve, de megkereshető) kevesebb, mint tucatnyi páncélos győzte le.

Pont úgy van, ahogy írtad is a kérdésedben: a NATO (és az USA) akkori csúcsfegyverei ellen védtelenek lettek volna a VSZ vezetési pontjai (+ ki tudja mennyi emberük volt a VSZ kulcsfontosságú pontjain, de sok jel utal arra, hogy voltak).

2014. nov. 16. 08:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 szántóvető ***** válasza:
42%

a legnagyobb furcsaság hogy csatarepülők meg harckocsik feszülnek egymásnak 1990-ben.ezek a II. VH-ban voltak ütőképesek de már Hitler is rakétákkal kísérletezett.

egy a világ másik végén szolgálatot teljesítő Szovjet tengeralattjáró az atomtöltetű rakétáival komolyabb pusztítóerőt képviselt mint a németek tankjai összesen.de tekintsünk el az atomtól:

a nato légifölénye meggyőző volt a korszerűbb gépek miatt,ez pedig döntő fölény.Hitler is a levegőben vesztette el a világháborút,a Szovjeteket is szétbombázták volna.

a bombázókat bármikor el lehet indítani hiszen a fél világot át tudják repülni utántöltés nélkül,bármikor elindíthatták volna őket egyenesen Moszkvába.

2014. nov. 25. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!