Miért gondolja sok ember vagy sok lány azt, hogy a katonaság erősebbé tesz, formálja a jellemet?

Izoláltság, magányra vágyás? Na az nem katonának való dolog. Itt nincs magány, összenősz a tűzpároddal, aztán a tűzcsoportoddal és a rajoddal. Szavak nélkül tudjátok kinek mikor kell pisálnia, és hasonlók.

Ne keverjük össze a sorkatonaságot a hivatásos katonasággal. Az előbbi egy vicc, az utóbbi egy életforma. És hidd el, pár hónap alatt úgy hozzászoksz, hogy hiábyozni fognak a társaid.

A jellemet leginkább azért formálja, mert megtanít követni, és vezetni is. Tiszteletre, fegyelemre és magabiztosságra tanít. Mert ez van: "Vezess, kövess, vagy tűnj el az utamból!".

Abba nem mennék bele, hogy a háború mire tanít meg minket, mivé formálja a jellemet, hogy mi látszik kint a táborban egy "route red" szállítmányt kísérő toronylövész szemében, vagy mikor Ali megpukkant egy IED-t mellettünk és még ki kell szállni 5/25-re.

Nem tudom honnan veszed ezt az alkoholista+láncdohányos dolgot...

Lehet, hogy a Néphadseregben ez volt, de ma már nem. Én speciel 3 hete nem voltam kocsmában, pedig 50 méterre van egy a laktanyától. Dohányozni meg nem akkor tudsz, amikor akarsz, hanem ha engedik, de általában az azt az időt meg hasznosabb dolgokra fordítja az ember (pl elmegy vécére). Nálunk a században van 15 dohányos kb., ez 1/6-odot jelent. Alkoholizmus kilőve, mert nincs időd inni, meg kivágnak ha részegen akarsz feladatot végrehajtani, szóval tényleg nem értem a gondod. A sorkatonák ittak meg cigiztek, mert azt szerették és a külsős életet hozta nekik vissza, de a hivatásosoknál ez sosem volt jelen...

U.i.:" Parkettás parolival más az élet".