Mi volt a fő oka, hogy a németek elvesztették az anglia csatát? (hisz jobb gépeik, jobb pilótáik voltak)

Radar.

Az angolok akkor tudták hogy a németek támadnak amikor azok felszálltak. rögtön tudták hova kell csoportositani a gépeket.

Valamint a német bombázók nem voltak jók.. A Bombázók védelme a vadászgép ellen egy nagy kaliberű géppuska kellett volna hogy legyen mint a briteknél/Amerikaiaknál az 50cal. A németeknél ez egy MG34-es géppuska volt ami rettentő jó a gyalogság ellen, de légvédelmi fegyvernek nem az a kis űrmérete miatt.

Amiket az előzők (helyesen) leírtak, ahhoz annyit hozzá tennék, hogy a németek nem fejezték be azt, amit elkezdtek. Amikor Mussolini katonai kalandjai rendre kifulladtak abban az időszakban, akkor Berlinből kért és kapott katonai segítséget, pl a Balkán megszállása, az afrikai hadjárat, persze az később volt, de közvetve hozzá tartozik. Azt kevesen tudják, de még egykori angol vadászpilóták is megerősítették, hogy ők is hullottak, mint a legyek. A Hawker Hurricane egy jó kis vas volt, de a fa, vászon szerkezete miatt nem volt túl ellenálló a harci sérülésekkel szemben, ha kigyulladt, akkor bizony el is égett. A Supermarine Spitfire egy nagyon jó gép volt, egyetlen nagy hibája volt, az hogy kézzel szerelték össze és nem futószalagon. Nem tudtak belőle eleget készíteni, úgy meg még nehezebb volt, hogy az infrastruktúrát lerombolták a németek.

Amikor a németek befejezték az angliai légi hadműveleteket (mert kellettek a gépek a Balkánra) a Brit Királyi Légierő szinte teljesen kivérzett. Egy nagyobb támadássorozat és a RAF elfogy volna.

A másik ok, ami ahhoz vezetett, hogy az angolok végülis megúszták az inváziót az Hermann Göring hozzá nem értésében keresendő. Hermann Göring egy nagyszerű vadászpilóta és légi ász volt az első világháborúban, de sok korábbi és későbbi katonatiszthez hasonlóan nem vette észre, hogy a kor, a technika a harceljárások, tehát a világ változik. És ő nem követte és nem idomult ezekhez a változásokhoz. Ő politikai alapon kezelte a történetet, hogy éppen mit akar a Hitler. A Hitler pedig annyira elmebajos volt, hogy egy percig nem gondolkodott abban, hogy azt a légiháborút relative gyorsan lezárja. Mert ha ezt akarta volna, akkor nem arra küldi a bombázóit, hogy az angol városokat és a civil lakosságot bombázzák bele a földbe, hanem célzott bombázó hadjárattal szétveri a katonai infrastruktúrát. De Hitler megmondta a Göringnek, hogy ő Londont romosan akarja látni. És Göring ezt megadta neki. És azzal, hogy az invázió előkészítésének érdekében gyorsan lebombázzák a gyárakat, rendező pályaudvarokat, reptereket, nagyobb kikötőket, közlekedési csomópontokat, katonai létesítményeket, ehelyett a vezetés parancsára a Luftwaffe arra pazarolta erőforrásainak nagy részét, hogy a civileket gyilkolja.

A Luftwaffénál rengeteg nagy koponya volt, akik tudták, hogy ez így csak felesleges veszteségeket generál és többet árt, mint használ. De ők nemigen voltak pártcsókosok, és Göring, aki egyrészt szerette morfiummal ellazítani magát, másrészt köztudottan egy olyan személyiség volt, akit idegesítettek a nála okosabb és találékonyabb emberek, megpróbálta egy személyben levezényelni a parádét, hogy a végén amikor majd nyernek ő arassa le az egész dicsőséget.

Ernst Udet, aki később részint emiatt öngyilkos is lett, az ezt ugatta a Hitlernek és a Göringnek is. Adolf Galland egészen a háború végéig ezt ugatta neki, még a Wolfram Von Richthofen is átlátta, hogy ez így hosszútávon nem vezet sikerre.

Jó példa erre az attitűdre Belfast lebombázása. Ez teljesen szimbolizálja Hitler és rajta keresztül Göring hozzáállását a dolgokhoz. Hitlernek hirtelen eszébe jutott, hogy Belfast messze van Londontól meg a nagy angol városoktól (ugye Írország) és ebből kifolyólag nem védik. Bevettek a támadásba katonai célpontokat is, például hajógyárakat, volt ott egy repülőgép gyár, egyebek. Ez oké. De ahhoz, hogy ezeket lerombolják, nem kellett volna ekkora repülőerőket megmozgatni. Hitler úgy gondolta, hogy akkor repüljön minden ha már ott vannak. És azok a bombázók, amik azonos időben például a vadászaik dolgát megkönnyítendő lerombolnak pár repteret meg radarállomást, azok éppen Belfastot és annak lakosságát pusztították.

Ez volt a környezet. Mivel ellenkezni senki nem mert, csak pár nevesebb vadászpilóta és a menetrend szent volt és sérthetetlen, ezért a felesleges veszteségek gyarapodtak. A rossz mérleget csak az úgynevezett Frei Jagd-ok javították, amikor a német pilóták, ha már lement a lepapírozott hadművelet, akkor felszállhattak és lelőhették az angol gépeket. A német légigyőzelmek nagy része ilyen frei jagd-okból származott.

Összegezve a fő okok: a vezetés rugalmatlansága és túlzott politikai befolyásoltsága, valamint az e körülmények között is a munka félbehagyása. És később ez nagyon sokba került.

Ahogy a japánok is elszalasztották azt a soha vissza nem térő alkalmat, hogy Pearl Harbornál az egész támaszpontot lerombolják, ezáltal a kaliforniai parokról kiindulva kényszerítsék harcra az amerikai Csendes-óceáni flottát (mivel Jamamoto félt, hogy az amerikai repülőgép-hordozók, amiknek nem tudták a helyét esetleg meglephetik őket és rajtuk ütnek, ő jobbak látta az egységeit sértetlenül visszavonni. Amikor erre Tokióban az okosok rájöttek, hogy ez csak félmunka volt akkor követelték Jamamototol, hogy vezesse a hordozót újabb rohamokra, csak akkorra már elhagyták a körzetet és az amerikai flotta Pearl Harborból hadba tudott vonulni, mert ami kárt okoztak, azt viszonylag hamar kijavították) Ugyanez volt. Hibás döntések sorozatát hozták meg és a fő fejesek politikai haszonlesési céljaik érdekében háttérbe szorították azokat, akik értettek hozzá, átlátták a dolgokat és távlatokban gondolkoztak.

Göringnek például csak napok után jutott eszébe, hogy a radarállomásokat nem csak a parton kéne lerombolni, nem beljebb is. Lekötötte hogy Londont lángba borítsa. Még az amúgy szintén számító és karrierista Erhard Milch is megjegyezte Hitlernek, hogy régi harcostársa Hermann nem egészen jól fogja a karmesteri pálcát, de mivel Göring a kezdetektől ott volt a pártban, ezért Hitler legfőképpen benne bízott. És ez vezetett ahhoz, hogy Anglia nem lett megszállva (mert megszállták volna, az angol szárazföldi hadsereg nem jelentett volna akadályt a németnek) beverték az első szöget a saját sírjukba. Onnan indultak el azok a brit és amerikai bombázóhadjáratok, amik a német hadiipar gerincét megroppantották.