Magyaroszágnak voltak olyan tervei, hogy kisérletet tesz Erdély megszállására és visszacsatolására 1990-ben?

Nem tudom, mennyire igaz az állítás, ha az, akitől olvastam, hazudott, én sem mondok igazat, de állítólag szűkebb körben az MDF beszélt róla, hogy a cél a határon túli magyar területek autonómiájának elérése, majd ezután népszavazással a visszacsatolásuk.

----------------

Kedves 08:29-es válaszoló!

Nem valós az az állítás, hogy soha nem volt ilyen terv. A kezdettől revíziós szempontokat képviselő országban a magyar vezérkarnál kidolgozott hadműveleti elképzelés volt Erdély visszafoglalására, amelynek időpontját 1940-re tették, ám végül ez elmaradt, és békés úton, a Bécsi Döntésekkel rendezték.

[link]

A terveket - részben - 1944-ben vették elő újra, amikor a román átállás után Dél-Erdélyben indítottak sikeres támadást a magyar csapatok.

Kedves Kérdez!

Legutóbbi kérdése engedd meg, hogy én válaszoljak: Nem, senki nem gondolt volna ilyen abszurd felvetésre, hogy "Romániából kiindulva állítja majd vissza a Szovjetunió a kommunizmust". Dehogy, ez még felvetésnek is meredek. A szovjet tankok bőven elég számban álltak volna rendelkezésre ehhez önmagukban is. A szovjet megszállást _gazdasági okokból_ számolták fel, maguk a megszállók, mert fenntarthatatlan volt, hacsak nem azon az áron, hogy belülről roppan össze az állam.

Az pedig konfliktushelyzetben - ha ok van rá, ha nincs - általános gyakorlat, hogy a szomszédos országok mind felkészülnek minden lehetséges eshetőségre. Nem azért, mert félnek, hanem mert "sose lehet tudni". Felelős államvezetés így jár el minden helyzetben. Mint ahogyan egyetlen ország sem lehet meg védelmi tervek nélkül bármely, akár kis valószínűségű esemény elleni védekezésre. Például akár atomtámadásra. Nem valószínű, hogy ilyen bekövetkezne, de ha mégis, ne álljunk ott ötlet nélkül. Mai napig rendszeresen tesztelik a légvédelmi szirénákat is Magyarországon, minden településen kell lennie. Ne pont akkor ne működjön, amikor kellene.

A magyar katonai csapatok felvonultatása ilyen helyzetben tehát puszta formalitás. Ahogy homokzsákpakolásnál mondják, amikor teljesen veszélytelen szakaszokat is megerősítenek: "Reméljük a legjobbakat, készülünk a legrosszabbra."

"Autonómiát valószinüleg megkapja Erdélyen belül Székelyföld, de távol van a magyar határtól, nem lenne összeköttetés szárazföldön. Ilyen esetben hogy lehetne visszacsatolni? Max ha Székelyföldön kívül román többségű területek is visszakerülnek, mint Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti."

- Nem feltétlenül, exklávéként is működhetne, ahogyan Oroszország birtokolja Kalinyingrádot.

Én írtam, hogy a férjem akkor volt katona.

Hogy válaszoljak a kérdésedre, hogy miért volt akkor a nagy védelem Magyarországon ha Romániában amúgy is forradalom tört ki.

Emlékszem, a 80-90-es években a kint élő magyarok helyzete nagyon durva volt. Egyszerűen gyűlölték a magyarokat, főleg a kint élő erdélyi magyarokat.

Volt példa ( az egyik osztálytársam jár így), hogy buszos kirándulásra mentek Erdélybe (még a forradalom előtt) és megverték őket a helyi románok. Csupán mert magyarok.

AZ iskolák törölték is az erdélyi tanulmányi utazásokat.

Egyszerűen csak benne volt az emberekben (feltételezem, hogy a politikusainkban, és a rossz lehetőségeket belénk sulykolták) hogy Románia esetleg megtámadna minket bizonyos okok miatt. Akkor is mentek a pletykák.

Volt akik szerint még több földterület kellett volna nekik, voltak akik szerint annyira utálták a magyarokat, hogy végleg el akarták tüntetni a föld színéről, voltak akik szerint a politikusaink miatt támadnának..

Már nem tudni. De arra tisztán emlékszem, hogy se eltáv nem volt a katonáknak, sem látogatni nem lehetett őket, és a levelek sem jöttek a megszokott időben..(ugye internet, mobil nem volt)