A Szovjetuniónak miért nem üzentek hadat a nyugati nagyhatalmak 1939-ben? Ők is agresszorok voltak Lengyelországgal szemben.

Sokan a történelmet utólag tekintve hajlamosak leegyszerűsíteni, elferdíteni azt. Téves az a nézet, hogy Hitler az őrült diktátor le akarta igázni egész Európát, míg a hősies Anglia, Franciaország, USA legfőbb célja Németország legyőzése és Hitler megbuktatása volt.

Az akkori tárgyalásokat, eseményeket megnézve éppen ennek ellenkezője volt az igaz. Bár mindenki készült az esetleges nagy háborúra, valójában mindegyik fél szerette volna elkerülni (hasonlóan a későbbi hidegháborúhoz). Az angolok, franciák az anschlusst, Csehszlovákia felosztását, majd Csehország 39 márciusi megszállását is elnézték Hitlernek. A hatalmas sikereken felbuzdulva Hitler azt hitte, hogy ezt majd megteheti Lengyelországgal is, a nagyhatalmak majd ezt is ráhagyják a béke érdekében. Miután megegyezett Sztálinnal, még inkább azt gondolta, hogy a magára maradt Anglia és Franciaország nem fog támadni. Voltak további erre utaló jelek, a britek augusztus végén már támogatták a népszavazást a vitatott korridor területén, azonban a lengyelek nem engedtek.

A szovjeteknek a nyugati nagyhatalmakkal és Németországgal is megvoltak az ideológiai, politikai ellentétek, a viszonyuk nem volt jó senkivel. Mivel a Szovjetuniónak jobban kellett tartani a németek esetleges támadásától, így kezdetben az angolokkal és franciákkal próbáltak katonai szövetséget kötni. A lengyelek ettől nagyon féltek, ellenezték (kicsit a britek is vonakodtak), így ez meghiúsult, ezután született meg 1939. augusztus 23-án a német-szovjet megnemtámadási szerződés. Felosztották egymás között Közép-Európát és Sztálin örült a békés rendezésnek, elhárult a kétfrontos háború veszélye (1938 óta Japánnal is háborúzgattak).

1939. szeptember 1-én Hitler lerohanta Lengyelországot. A katonai segítségnyújtási egyezménynek megfelelően a franciák és az angolok is hadat üzentek Németországnak, bár nagyon vonakodtak ettől, csak szeptember 3-án tették meg. Tényleges hadműveleteket a nyugati nagyhatalmak még ezután sem tettek, részben féltek a német válaszcsapástól és még bíztak a békés megegyezésben. A Szovjetunió két hét múlva szállta meg Kelet-Lengyelországot az ottani ukrán és belorusz lakosság védelmére hivatkozva (most a Krím kapcsán ismerős lehet). Bár ezt a nyugati nagyhatalmak akkor is ellenezték, de még talán egy kicsit indokoltnak és elfogadhatónak találták.

A kapcsolat a nyugati nagyhatalmakkal az 1939 decemberi Finnország elleni szovjet agresszió miatt romlott meg igazán, mivel ezt már nem tudták jogosnak feltüntetni. Ez miatt a Szovjetuniót kizárták a Népszövetségből. Azonban ekkor már a nyugati nagyhatalmak hadban álltak Németországgal és egyáltalán nem volt érdekük, hogy még a szovjetekkel is háborúzzanak. A hadüzenet hatására elmélyült volna a német-szovjet szövetség, mely már biztosan túl nagy falatnak tűnt a francia-brit szövetség számára.