A múltban miért kellett több év a győzelemhez, amikor ma már néhány hét elég hozzá?

Nem teljesen jó a kérdésfeltevés.

1. Régen miért vívták a háborúkat? Lehetett hűbéri vita, dinasztiák közötti háborúk, örökösödési háborúk, vallásháború, területekért vívott háborúk. Ez akár egy sorrend is lehetne, de nem akarom másfelé elvinni a témát.

Ha ezeket megnézed, akkor mind olyan - talán az elsőt leszámítva - ami nem éppen korlátozott háborút sejtet. A középkor elején a háborúk rövidek voltak és korlátozottak ebből adódóan. Amikortól előtérbe került a dinasztikus érdek (tehát ilyen-olyan jogcímen igényt formált valaki valamely királyságra, hercegségre stb.) a háborúk kiterjedtsége is megnőtt, lévén egy-egy dinasztia számíthatott a rokonok támogatására és a cél már nem csak az volt, hogy pl. Milánó ura velem vonuljon majd hadba, hanem az, hogy Milánó ura én legyek, vagy valamelyik rokonom. Én ennek nyitányának az itáliai háborúkat tekinteném, amely több mint 60 évig tartott a Habsburgok és a Capetingek (Valois-k) között.

A vallásháború mindenki számára tiszta, ott nem az a (elsődleges) cél, hogy az ellenféltől elvegyem a földjét vagy vazallusommá tegyem, hanem az, hogy az igaz hit védelmében harcoljak, megvédjem a pogányok/eretnekek alatt sínylődő híveket és/vagy megtérítsem /visszatérítsem az igaz hitre a pogányokat/eretnekeket. Ez a háború lehet a leghosszabb és a legmérgesebb, legtöbb áldozatot követelő (lásd 30 éves háború, vagy török-keresztény háborúk) ugyanis potenciálisan két világnézet vagy két kultúra csap össze. Ráadásul egy ilyen háború hosszú időre megmérgezheti a kapcsolatokat. Ha ráadásul két külön kultúra (mint a keresztény magyar és a muzulmán török) van egymás közelében, az állandó konfliktusforrás. A természetes állapot a háború, amelyeket megszakít a természetellenes béke.

Ennél is véresebb, amikortól a népeket megfertőzi a nemzeti öntudat. Mert eddig ki viselt háborút? A király, a herceg, a gróf, a liga...stb. Innentől viszont egy egész nemzet visel háborút, aminek nyitánya a francia forradalom. Ennek ellenére, nem tartanak már olyan sokáig, ugyanis legtöbbször korlátozott háborúk. Egy kis földszorosért, vagy a függetlenségért, gazdasági előnyökért.

Ma pedig inkább gazdasági okai vannak egy háború indításának, ezért még rövidebbek.

2. Régen a háborúk nem voltak olyan intenzívek, mint a legújabb korban. Egy hadsereget toboroztak, vagy béreltek, felvonultak, csatáztak egyet, majd jött a tél, táborba vonultak, vagy szétszéledtek. Következő évben folytatódott tovább. Csak abba gondolj bele, hogy régen mennyi időbe telt, míg mondjuk a francia hadsereg eljutott Lyonból Nápolyba. És mennyi időbe tellett pl. 1870-ben a porosz seregek - már a vasutat is igénybe véve - eljutottak Sedanig. Lecsökkent az idő és a távolság, vagyis gyorsabban lehetett mozgatni a hadseregeket.

Pl. mire egy Délvidéken a törökök felett aratott győzelem híre a XVII. században eljutott Bécsbe, több hét telt el.

3. Egyértelmű a modern fegyverek szerepe. Ma ha valaki modern hadsereggel rendelkezik, sokkal könnyebb döntő győzelmet aratni (attól függően, hogy a háborút miért indítják).

Atomfegyverek: Fennáll az elpusztítás veszélye.

A 100 éves háború nem egyfolytában 100 évig tartott. A vietnami háború, az iraki háború, az afganisztáni háború sem 2 perc alatt dőlt el, pedig ott is lényegében szakócák küzdöttek B52-vel.

Van azért szerepe a hosszban a háború céljának is.