A britek miért adták ki az oroszoknak a németekkel együtt harcoló kozákokat és miért nem hagyták őket emigrálni?

erre a kérdésre nincs igazán jó válasz.mit lehet várni olyan barbár állattól mint az angol?

sajnos a katonáknak nem volt más választása ha jót akart magának.harcolt amig tudott majd öngyilkos lett.aki megadja magát nemzetiségtől függetlenül semmi jóra nem számíthatott.akárkinek is adta meg magát.

az angolok összeszedték őket majd kiadták őket gyakorlatilag a halálba,ugye a szovjetek értelemszerüen nem tartották soká életben a hadifoglyokat,usa pedig elhurcolta őket rabszolgának usába és kanadába.

és akkor még csodálkoznak hogy a németek se kimélték a hadifoglyokat.a szovjetek éhen haltak vagy beléptek a wehrmachtba 1943-tól.a nyugatiak mint egy fele halt meg hadifogságban ha jól tudom.én mondjuk mindet megöltem volna. rászolgáltak.

a nyugati fronton volt hogy az "elégedett" francia lakosság verte halálra a fogolytábor felé menetelő angolokat amerikaiakat.a németeket akik kisérték őket, meg értelemszerüen nem zavarta.

A Nyugati politika már csak ilyen.

1. válaszoló: Abban igazad van,hogy a német hadifoglyokat elvitték és rabszolgamunkára kötelezték.Ezt annyival kiegészíteném,hogy a háború után nem engedték vissza őket az őshazába hanem kivitték a tengerre és ott kivégezték mindet.A ruszkik a háború után 20 évvel még mindig tartott német hadifoglyokat.Erről persze nem beszél senki.Ez nem nagy gond.

2. válaszoló: Ha már v2-es bombázásról beszélsz meg elsüllyesztett hajókról akkor beszéljük Drezdáról is.

Az Amerikaiak elsüllyesztettek olyan Német hajókat amin fehér zászló volt vörös keresztel a közepén.Több száz sebesült katona és civil volt a fedélzeten,de ők csak úgy poénból elsüllyesztették.A legtöbb orvos pap volt és apáca.Ők ugyan úgy elláttak egy Amerikait mint egy Német sebesültet.Sok Amerikai sebesült is volt azon a hajón.Ennyit a hős Amerikaiakról.

És hogy a kérdező is választ kapjon!

Az Angolok évszázadokon keresztül sanyargatta a sziget többi lakóit.Skócia,Írország,Wales.Ők nem törődtek másokkal.De egyébként nem is tudtak volna velük mit kezdeni.A háború után náluk is nagy volt a szegénység.Nem tudták volna etetni a sok hadifoglyot + jobb volt elkerülni a konfliktust a hidegháború idején a keletiekkel.

1. vagyok

2.! ha elkezdeném leírni a szövetségesek háborús bűneit akkor jövő ilyenkorra nem végeznék.a szovjetek legalább osotbák voltak de az angolok és főleg az amcsik szándékosan kegyetlenkedtek.

amit a németek csináltak az megtorlás volt de semmi nem volt holokauszttal eggyüt sem a nyugati szövetségesek bűneihez kéepst.kezdve az ártatlanok megölésével aztán a terrorbombázásokon át az atomfegyverek bevetésén át stb stb.

gondolom még elvárták volna hogy mindezek után a birodalom minden pontján betartsa a háború "szabályainak"...

3. hsz nem elég nagy baj az hogy megölték őket?szerintem igen.

persze az egész mögött beteg elmék álltak mint churcill roosevelt truman és sztálin.hitlert probálták meg befeketíteni holott ha ők vesztik el a háborút gondoljátok nem küldték volna ki a legutolsó embert,gyerekeket harcolni a végsőkig?bármit feláldoztak volna.ennek kezdeti jeleit már a 40es évek elején fel lehetett fedezni.ha megnézel korabeli felvételeket láthatod hogy 1940-1941ben amikor német támadást vártak az angolok a fél hadseregük nőkből állt köztük sok nyugdíjas korú.volt akinek seprűvel kellett volna a német elit egységek útját állnia...

abba már bele se megyek hogy a hadseregük másik fele meg a dunkirknél evakuált "emberekből" állt.ők megmenekültek miközben a franciák tartották vissza a németeket 60ezer embert vesztettek.a franciák.

és ha az összes mocskos húzásukat le kéne irnom akkor ez még csak az elöszó első pár sora lenne a világ leghoszabb könyvének.

akkor is kiadták volna őket ha nem ártottak volna nekik.félreértés ne essék ez pusztán gonoszság.ezek szeretik a vérfüdőt vagy nem tudom mi bajuk de sajna ilyenek.nem kell ecsetelnem a szövetséges értelmetlen és barbár mészárlásait amiből volt bőven keleten nyugaton egyaránt.mitn pl katyn erdőben történt mészárlás vagy drezda tókió stb.persze őket soha senki nem büntette meg ezekért.

bárkit kiadtak volna ha nem úgy táánco ahogy ők fütyülnek.persze ez is az országot vezető roszabbnál roszabb elnökök diktátorok számlájára írható.roosevelték is diktátrok voltak.amit ők mondtak abba bele más nem szólt,és ha kedvük tartotta a saját szabályaikat is átalakítják felrúgják.de persze a németeknek az orrá alá dörgölik ezután a holokausztot stb...bagoly mondja verébnek...

Úgy tudom, egyedül a "Galizien" ukrán hadosztály menekült meg olaszországban, ezeket nem adták ki. Másokat igen. Csak később, változtattak a kiadási gyakorlatukon az amcsik, például az UPA (ukrán felkelő hadsereg - Banderáék) tagjait nem adták ki, de ez már jóval a háború után volt.

Hogy is volt ez például Vlaszovékal?

1944 november 14. Prága. megalakul a KONR - Oroszország nemzeteinek felszabadító bizottsága és az ROA - orosz felszabadító hadsereg. Parancsnok Andrej Andrejevics Vlaszov tábornok, sz. 1900 aug. 14. Lomakino.

1. hadosztály Szergej Kuzmics Bunyacsenko. Kézi fegyverek, T-34esek, 16 darab Me 109 G, 12 darab Ju 88, 5 darab He 111.

1945 márc. 2. első bevetési parancs. Április 14 első harc Erlenhofnál, nem sikerül likvidálni a Szovjet hídfőt az oderán. brünnt kellet volna védeniők, ágyúkat kaptak és Hetzlereket. Vlaszov ekkor már titokban tárgyalt a cseh ellenállókal és a szövetséges titkjoszolgálatokkal. Tudta, hogy a Németeknek vége és csak magukért harcolhatnak. Célja a ROA fentartása a német kapituláció utáni bolsevik szovjetúnió elleni háborúra. Április 30. megegyezik a csehekkel a felkelésük segítésében. Május 5. bevonul prágába és részt vesz a prágai felkelésben. Tulajdonképen ők nyerik meg a cseheknek a felkelést. kiűzik a német egységeket Prágából. Tankjaikon a felirat: Halál Hitlernek - halál Sztalinnnak. A csehek május 7. kiutasítják őket Prágából. Május 8. reggel elhagyják Prágát. Egyik egység nem elég gyors, ezeket a bevonuló szovjetek lemészárolják Praha - Jinovicében. Máig jelőletlen sírban nyugodnak a k♫8zeli mezőn. Vlaszov május 11. nyílt levelet ír az USA és N. Britannia kormányinak, ahol ecseteli a félelmét a ROA sorsát illetően. Május 12. az amcsik kiadják őt is az oroszoknak. A ROA katonáinak többségét még cseh területen végzik ki az oroszok.

Vlaszov tábornokt a délcsehországi Lnáře falunál "fogják el" a szovjetek.

Prágából kivonulva a 18000 katonával délcsehországba tart, ahol abban reménykedik, hogy az amerikaiaknak adják meg magukat és megmaradnak. Plzeňben próbál egyezkedni a szövetségesekkel a ROA sorsa felől. Onnan amerikai kísérettel viszik vissza Lnářéba az 1. hadosztályához. Nepomuk után félúton, várnak lesben az oroszok. május 10. este érnek Lnářéba, az amerikai parancsnok Donahue százados bejelenti Vlaszovnak, hogy másnap az egész területet átadják az oroszoknak és nincsen engedélye átengedni a ROA-t a demarkációs vonalon. Felajánlja Vlaszovnak a menekülést a brit szektorba de csak neki. Vlaszov elutasítja. Nem hivatalosan ajánlja Donahue a kis csoportokban átszökést. Vlaszov kiadja Bunyacsenkónak az utolsó parancsát, oszlassák fel a sereget és kis csoportokban meneküljenek dél olaszországba, kerüjék a fő utakat és a lakott ter♀9leteket, ő is oda fog tartani.

Vlaszovot az amerikai parancsnokságra kell vinni 14 órakor.

20000 ember parancsnok nélk♀9l marad. Káosz. egyesek kelet felé veszik az irányt. haza. még ott cseh földön agyonlővik őket. A cseh Jan Žižka partizánbrigád vadászik rájok az NKVDvel együtt. Ez a hála a segítségér amit a cseheknek nyujtottak Prágában (jellemző). Nový rybník mellet hirdeti az NKVD a gyülekezési pontot a ROA katonáknak. Este rögtönítélő bíróság halálra ítél mindenkit, reggel kivégzés. Kostyenko ROA őrnagy harcra szánja el magát csapatával. Elesnek. Kasejovice mellet az amerikai 90. gyalogoshadosztály nem engedi átt a ROA csoportot. A tiszt kiszál az autójából, elszív egy cigarettát, elbúcsúzik az bajtársaktól és főbelövi magát. Tudta mi várna rá.

Igor Pekarsky, Vlaszov testőr parancsnoka így írta le Vlaszov végét: 14 órakor Vlaszov és Bunycsenko és más tisztek 4 autóval, két amerikai tisztel és egy US tankal elindultak Lnářéról Horažďovicéba. Mindenki civilben van, csak Vlaszov nem. A falu végén vár egy álcázott autó egy ROA egyenruhás altisztel. Ez kérdezi hová mennek. Az amerikai tiszt azt mondja, kövesse őket. Amikor a hídhoz érnek, ez az autó elálja az utat, kiszál belőle Jakusev szovjet százados és követeli a ROA tisztek és Vlaszov kiadását. Vita támad, az amerikaiak mondják, hopgy ezek az ő foglyaik és amerikai területen vannak, de mégis átadják őket az oroszoknak. A vita alatt sikerül Pekarskynak elszökni. Elmegy Donahueért, ez jön is, de már csak az amerikaiakat találja.

Az oroszok 18 órakor érnek Dvorec faluba, ott Szaharov tábornok kényszeríti Vlaszovot kiadni a parancsot a feltétlen kapitulációra, bár már a ROA fel van oszlatva.

Vioktor Ressler hadnagy a tolmács ekkor látja Vlaszovot utoljára. Onnan a Lubjankai börtönbe viszik Vlaszovékat, ahol 1946 szeptember 1. felakasztják más ROA tisztel együtt.

Hasonló volt a sorsa a XV. kozák lovas hadcsoportnak, a 599. orosz brigádnak, az 1. orosz nemzeti hadseregnek és az Orosz védelmi egységnek.