Az iráni légvédelem mennyire lenne eredményes egy amerikai vagy izraeli támadással szemben?

Manapság kicsit túlbecsülik az USA harci erejét, már nem képes még egy ilyen háború megvívására, így is alig bírja a gazdasága, de A háború művészete jobban ki tudja fejezni miért is fog veszíteni az USA, mert egy katonai zsenitől származik.

"Minden háborús vállalkozásnak törvénye, hogy ha van ezer könnyű harci kocsink és ezer nehéz hadiszekerünk, valamint százezer pajzsos emberünk, de számukra az élelmet ezer mérföldről kell szállítani, akkor a belső és külső kiadásokra, vendégek és látogatók fogadására, lakkra és enyvre[5], kocsikra és fegyverekre naponta el kell költeni ezer kin[6] pénzt, mert csak így állíthatunk ki egy százezer főnyi hadsereget.

Ha úgy vezetjük a háborút, hogy a győzelem sokáig várat magára, akkor eltompítjuk fegyvereinket, letörjük a hegyüket; fallal körülvett városokat ostromolva erőnk megtörik; ha seregünket sokáig tartjuk távol (a fővárostól), az ország nem bírja majd el a költségeket.

Ha pedig eltompítottuk fegyvereinket, letörtük a hegyüket, megroppantottuk erőnket és kimerítettük a javakat, akkor a különböző fejedelmek kapva kapnak ezen s fellázadnak ellenünk, és hiába minden bölcsesség, nem tudjuk többé jóra fordítani azt, ami következik.

Ezért olyan háborúról, amelyet ügyetlenül bár, de gyorsan vezettek, még csak hallhatunk, olyat azonban, amelyet ügyesen vezettek volna, csak éppen lassan, sohasem láthatunk.

Még sohasem fordult elő, hogy egy háború, amely sokáig húzódott volna, valaha is hasznára vált volna az országnak. Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem."

Én enyhén szólva nem szimpatizálok az USA-va, de ettől a tények még tények maradnak: az Amerikai Egyesült Államok minden hidegháború utáni háborúban komoly technológiai előnyt élvezett és könnyedén győzött (főleg, ha sok más ország is támogatta).

Velük szemben állna az embargókkal sújtott, komoly iparral nem rendelkező Irán - enyhén szólva nem azonos súlycsoport.

A kínai eredetű haditechnikai eszközökről az a véleményem, hogy csak azután érdemes sztárolni őket, ha harcban is bizonyítottak, addig inkább reklámfogás, mint az 5. generációs kínai repülő vagy a kínai UAV.

A Pantsir-ról vagy bármelyik más eszközről (amellett, hogy 10 vagy akár 100 üteg mennyit ér több száz vagy ezer támadó ellen, akik nyilván fejlett zavarókat és rakétákat is hoznak magukkal): az, hogy egy bemutatón, ahol ideálisak a feltételek valami jól szerepel, az semmire sem biztosíték - élesben minden más: hiába működik jól egy rendszer, ugyanezt rosszul kiképzett, motiválatlan legényéggel, összeomlott ellátással, akadozó parancs-továbbítás mellett nem lehet megismételni + minden rendszerbe csúszhat hiba (ld. az amerikaiak által sztárolt Patriot légvédelmi rendszerről is élesben derült ki, hogy egy programhiba miatt minél tovább van bekapcsolva, annál pontatlanabbá vált). Izrael több háborúban is komoly előnyre tett szert a gyengébb felszerelésű, de jobban képzett és fanatizált csapataival, több öbölbeli országban viszont egy-egy támadás után a csapatok között kitört a pánik).

Ja és szerintem mindegy, hogy kik kezelik a rakétákat: a Vietnami háborúban a szovjet katonai "tanácsadók" által kezelt SA-2 "Guideline"-okra az amerikaiak eleinte ugyan vonakodtak tüzelni, de miután elszenvedték az első veszteségeket, már azokra is lőttek.

Más: anno az iraki vezetés azt hitte, hogy a sok haditechnikai eszköz vagy éppen a SCUD rakéta majd egyenlő küzdelmet fog biztosítani, de nem így lett. Ha lehet ilyet mondani, az USA és a szövetséges országok "csaltak": minden téren hatalmas túlerőben támadtak, esélyt sem adva az ellenségnek a reagálásra. Jelenleg az amerikai hadsereg kapacitása megvan egy támadáshoz, a légierő túlnyomó része parlagon hever + több repülőgép-anyahajó is a térségbe vezényelhető.

De mivel a háborúkról nem tisztek, hanem politikusok döntenek, akiket a gazdasági kérdések és a népszerűségi indexek izgatnak, erősen kétlem, hogy Amerika támadna (a Bush kormányzat is hogy felsült a "tömegpusztító" fegyverekkel).

Röviden - az amerikaiak az iraki hadsereget képesek lennének legyőzni, de nyerni nem tudnának: Irak és Afganisztán jó példa erre - a támadók rövid idő alatt minden szervezett ellenállást elsöpörtek, de aztán a repülők és a páncélosok hazamentek és azóta sem sikerült rendet csinálni.

Az USA-nak nem is érdeke egy támadás, ami csak újabb problémákat vetne fel - Irán messze van és addig is lehet ördögként aposztrofálni (ahogy Észak-Koreát is). Nyilván ugyanezt a térségben lévő Izrael teljesen más szögből látja, hiszen ők nagyon is közel vannak Iránhoz (bár korábban az "öklükkel beszéltek", most inkább csak bőszen szidják Iránt, de eddig semmit sem tettek).

Izraelnek viszont nem igazán lenne értelme egyedül támadnia - az irániak tanultak az atomprogramjuk ért korábbi bombázásból (érdekes, hogy Izrael az iraki Osirak atomerőművet is lebombázta, de Irak ezután beszüntette az atomprogramját) és Irakban most már lakott területek mellé, illetve szétszórtan építették az egyes létesítményeket, ezzel is nehezítve a támadók dolgát.

Vadkan01-nek: jó hosszú idézet, de amellett, hogy nem válasz az eredeti kérdésre, szerintem ebben az esetben nem is igaz. Persze, az kétségtelen, hogy a hosszú háború kimeríti a feleket, de hát végülis mindegyik háború rossz, hiszen emberek és értékek vesznek oda.

Az USA minden évben komoly összegeket költ arra, hogy továbbra is a világ legerősebbnek nevezhesse a hadseregét és ennek megvan a hatása, ráadásul pl.: az egyre népszerűbb, drónokkal végrehajtott légicsapások - ha lehet ilyen mondani - gazdaságosak (vagy legalábbis sokkal olcsóbbak, mintha vadászgépeket küldenének a térségbe).

Tehát szerintem amíg nem egyenlő ellenféllel (a fejlett országokkal, Oroszországgal, Kínával, stb.) csap össze, addig az Amerikai Egyesült Államok minden háborút könnyedén meg fog nyerni. Pl.: a lecsúszott szuperhatalom, az elavultnak tartott Oroszország is megmutatta a 2008-as dél-oszétiai háborúban, hogy a gyengébb ellen még mindig képes győzni.

De az izraeliek és több elemző is azt ismételgeti, hogy ha bárki támadni akar, az még idén tavasszal meg kell tenni, úgyhogy meg fogjuk látni, mi lesz...

Brányi Bence, azért Afganisztánt nem nevezném győzelemnek. A tálibok visszatéréséstől retteg a lakosság (emellett egész vidékeket ellenőriznek).

Irakban nagyobb amerikai siker történt, de rend a mai napig sincs, ott se.

Győzelemnek nevezem inkább II. vh.-t.

NSZK, NDK, Nyugat-Berlin, Varsói Szerződés, NATO, Tokiótól Washingtonig mindenkinek megvolt a helye és minden résztvevő országban (vagy így, vagy úgy) de rendet csináltak, a győztesek szája íze szerint.

Hogy emberek robbanak fel és a győztesek által odarakott kormánynak szó szerint Harcolnia kell, hogy a hatalomban maradjon, az nem épp egy súlycsoport szerintem a nagybetűs győzelemmel.

Világos után is betonba foglalták a Bach-rendszert, '56 után is esélytelen volt Kádár ellen érdemben felvenni a harcot, hosszú évekig.

Az USA "győzelmei" nem pont ilyenek.