Van-e valami feljegyzés arról, hogyan bántak velünk az Oszmán Törökök a Török Hódoltság alatt?

Nem tudom, de csak rá kell nézni az országra abban az időben. A hódoltság előt 4millió magyar volt, Nagymagyarország 80%-a, annyian, mint az angolok akkoriban, tele erővel és jövővel. Utána másfél millióan, az ország 33 százaléka, megtört, búskomor népként, amin ideiglenesen ugyan sikerült sokat javítanunk, de a végén mégiscsak fűbe haraptunk a történelemben. Ha a törökök nincsenek, ma Nagymagyarország vagy mégnagyobb terület lenne a miénk, kb 60 milliós néppel amiből 55millió magyar. És a modern történelem legfontosabb eseményeibe súlyosan beleszólhattunk volna.

Szóval a törökök nem bántak velünk kisasszonyként..

A vallástürelmen kívül teljes kifosztás:

-vagyoni (négyévente volt vezetőváltás a régiókban, mindenki vitte amit tud)

- erkölcsi (gyerekeket kilopták janicsárnak)

Azon kívül romboltak, fosztogattak, asszonyokat megbecstelenítették. Még ennyit általánosságban.

Golya, golya, gilice

Mitol veres a labad?

TOROK gyerek megvagta,

Magyar gyerek gyogyitja

Sippal, dobbal, nadi hegeduvel.

[link]

Remélem megtudod belőle, ami érdekel.

Az oszmán hódítás, nem "honfoglalás" volt. Nem üres, puszta élettérre volt szüksége egy túlszaporodott népnek. És nem zsákmányszerző, átvonuló rablóhadjárat volt mint volt a mongol hódítás a "tatárjárás". Az oszman hódítás megszállás volt. Dolgozó, termelő, adófizető népre volt szüksége a birodalomnak. Kiirtot falvakból nem lehet harácsot szedni, a halott paraszt nem termel élelmet a hadnak. A török az elfoglalt területeken azonnal megszervezte az életet és a közigazgatást oszmán birodalmi módra, kijelőlte a pasalikokat és egyébb területi egységeket, ezekre kinevezte a katonai és civil, közigazgatási, adószedő és bírói hivatalnokokat. A vallást nem kényszerítette a népre, abba nem avatkozott bele, és nem éredeklte a nyelv sem. Mai szóval mondható a vallási szabadság és kulturális autonómia.

A népirtás és a terület elpusztítása a felszabadító harcok idején esett meg. A török elleni hadak túlnyomórészt nyugati zsoldosokból álltak. I. Lipót elbocsájtotta a szerinet megbízhatatlan magyar végvári katonákat és német és vallon zsodosokra cserélte őket. Ezek ellenségként bántak a magyarral, pusztították a falvak népét és kirabolták a vidéket, annak ürügyén hogy ne legyen a töröknek élelem utánpótlása. De ez tudatos politika volt az új LEBENSRAUM megteremtésére, a túlszaporodott nyugati népességnek új élettérre volt szüksége. Puszta elhagyott falvakra és földekre, ahová kolonistákként betelepedhettek. Első Lipót "összesküvések" megtorlásaként irtotta a magyar főnemességet is és birtokaikat a zsoldos vezéreknek adományozta, akik hozták a maguk pórnépét is. Ez a "felszabadítás" már bizony kemény honfoglalás volt a német (és rokonai) részéről. A török idők vallásszabadságát pedig Lipót protestánsüldözése váltotta fel (lásd a 730 lelkész beidészését és a vértörvényszéket, a prédikátorok gályarabságát...) A nemeseknek megnehezítette a birtokaik visszaszerzését, a birtokadományozásoknál a külföldi híveit részesítette előnyben. Ezek voltak azután a Habsburg ellenes felkelések okai.

Még elfelejtettem hozzátenni, hogy a győztest nem lehetett ilyesmivel megvádolni, ahogy ezt ismerjük a szovjeteknél is. Szóval a törököt kiűző keresztény uralkodót és hadait nem lehetett megvádolni népirtással, csak dicsőíteni mint "felszabadítót". És természetesen minden rosszat és terrort a legyőzött nyakába varni. Főleg hogy a magyart és a törököt egy fajtának tartották akiket egyaránt gyűlöltek. Így a rebellis magyarságal is le tudtak számolni, és számbelileg is meggyengíteni.

Még egyszer, a törökök birodalmat építettek, ehhez új területekre volt szükségük tele adófizető (bármilyen nyelvű) néppel. A "felszabadító" németnek pedig új élettérre a saját népének.