Ha a 11-13. század környékén egy uralkodó meg akart támadni egy európai országot semmi különösebb ok nélkül, csupán hódítás céljából, a hadvezetőség és hadvezérek mindig támogatták ezt?

Röviden a válasz: nem.

Hosszabban megtalálod a történelemkönyvekben (nem bunkózni akarok, de elég tág a kérdésed). Azért mondok pár példát: a keresztes hadjáratokra időnként nehéz volt összeszedni a lóvét. Valamint II. Edward angol királynak is voltak gondjai, amikor Wales ellen akart hadjáratot vezetni.

A kulcskérdés legtöbbször az volt, hogy mivel a háborúhoz pénz kellett, a pénzt meg kellett valahonnan szerezni. Ezt az általad megjelölt időszakban (főleg a vége felé) a fejlett rendi államokban nem lehetett a rendek beleegyezése nélkül összehozni. S bár hadvezetőséget kérdeztél, de ők döntően nemesek voltak, tehát az adóba is volt beleszólásuk.

A többi válaszolóval ellentétben én értem a kérdésed, hogy nem a pénzügy érdekel.

Ebben az időszakban a királyok maguk vezették az országot, ha jó király volt és szerette a nép akkor valószínűleg a hadvezérek is, és támogatták őt. Meglehet, hogy PL egy király meg akarja támadni a szomszédos országot, összehívja a hadvezéreit (tegyük fel 7-en vannak) abból 2 elelne van, de mivel csak ketten vannak nem elég erősek ahhoz, hogy fellázadjanak a király ellen.

A kérdésedre válaszolva: nem mindíg támogatták, de muszáj volt segíteniük.