Milyen távolra lőtt el a Király géppisztoly?

A géppisztolynak nem az a feladata, hogy távolra lőjenek vele hanem, hogy közelharcban nagy tűzerőt biztosítson. Amúgy leheséges, hogy ellőtek vele 600 méterig pontosan, de kétlem, hogy ez olyan túl általános lett volna mert a 9×25 mm Mauser pisztolylőszer nem volt valami nagy erejű és pontos lövedég a távollövést illetően, de nem is erre fejlesztették ki.

Általában a géppisztolyok a PPS-t leszámítva 300 méteren fejtik ki a max. hatást. A lövedék optimális becsapódását illetően. Soha nem lő egy rövid sorozatnál többet normál esetben senki mert felrántja a csövet jobbra ,tehát a több lövés találata esetleges. Az elméleti tűzgyorsaság és az ezer méterig ölőhatás lehet reklámfogás is.Egy géppisztoly még ha azonos lőszerből tüzel a csőhossz és a támaszték miatt soha sem ér fel egy golyószóróval.

Ez azért erős túlzás. 300 m-en már akkora a lövedék esése, hogy célzott lövéseket nem lehet leadni (a szórásról nem is beszélve). Nem véletlen általános szabály (gépkarabélyokra is!), hogy 50 m-ig sorozattűz, 150 m-ig egyes lövés. A lövedéknek természetesen a sebessége csökken le (kis energiájú lőszerről van szó - gépkarabély és puskalőszerekhez képest), egyszerű ferde hajítás (mechanika) az egész. No már most, ha kisebb a sebessége, akkor kisebb a mozgási energiája is, így nem fejthet ki akkora hatást, mint közelebb. Nem emlékszem, hogy bárki írta volna, hogy a pisztoly lövedéknek 1000 m-ig ölőhatása lenne. Miután a géppisztolyt nem tűztámogató fegyvernek tervezték, föl sem merülhet bárkiben is az alkalmassága. Ellenben helyiségharcban (amire egyébként eredetileg is megszerkesztették) egy rövid és könnyű géppisztoly előnyt élvez a többi fegyverkategóriához képest (így a golyószóróhoz is). A fegyverek használhatósága mindig az alkalmazott módszer függvénye. "Nem a kalapács a hibás azért, mert nehéz vele egy csavart behajtani."

Nem áll szándékomban vitatkozni veled főleg nem megcáfolni az állításod. Az AK 47 es géppisztoly? gépkarabély? lőtéren szerzett gyakorlati észlelésem jutott eszembe a kérdést olvasva. A 7.62 es acélmagvas lőszer változatlanul bizonyított ott hogy a fedezék mögé rejtett dolingert avatott kézben 300 méteren rongálta meg maximálisan. A puskalöszeböl tüzelő Gorjunov géppuska pedig szépen lebontotta az összerakott téglafedezéket.Minden lövedéknek van egy optimális röppályája és becsapódási sebessége,lehet hogy 5 méterről átviszi az emberi testet de a gyalogsági ásóval is le tudsz egy embert fejezni ha úgy adódik. A pisztolynál én sem gondoltam ezer m.-es ölőhatásra.

Szaknyelve válogatja. Orosz barátainknál géppisztoly, nyugati barátainknál gépkarabély (ami a köztes lőszert figyelembe véve találóbb). Furcsa fizika az, ahol csak az acélmagvas lövedék és "avatott kéz" miatt lesz hatásosabb 300-on, mint 100-on (föltételezem nem végeztetek rövidebb, hosszabb távolságokon többszörös mérést - ami a mérés megbízhatóságát megkérdőjelezi). Mi az a dolinger? Még sosem hallottam, google sem adott ki rá semmit és az I.Sz.É.K.Sz. sem. Mit jelent az, hogy "rongálta meg leginkább"? Hogyan kell ezt elképzelni? Továbbá a géppuskák hevederből tüzelnek, tehát nem lőszerből, hanem lőszert. Hogy a külballisztikához mi köze van a falat aprító géppuskának, nem tudom. Az biztos, hogy maximmal is vágtak már ki fát, nem egy nagy cucc (mindenesetre semmit nem árul el a lövedék trajektóriájáról). Az ásóval fejlevágós pedig még érthetetlenebb. Arról nem is beszélve, hogy adott esetben egy expanzív lőszer nagyobb roncsolást végezhet, mint egy teljes köpenyű, pláne egy acélmagvas (ami átszalad a testen).

A dolinger a furnérból kivágott célalak ami mell, álló vagy futó embert ábrázolt a lövész felé eső oldala zöldre volt festve. Mindnek volt egy katalógus száma tehát egy éjszakai lövészet tervezésénél értelemszerűen tudták az érintettek hogy a 8/a futó alak x távolságon x sebességgel halad a pályán és x távolságból küzdi le a lövész.

Akkor ebben az esetben érdekes ötlet, hogy 300 m-en erősebb roncsolódást mutat a céltárgy, mert - teszem azt - egy ballisztikai zselétömbön végrehajtott kísérlet (ugye 3D-s) érdekes eredményekkel szolgálhatott volna (behatolási mélység, csatorna-szélesség, üregképződés, lökéshullám, miegymás), addig kérdés, egy kétdimenziós lemez hogyan teszi ezt meg. Nagyobb lyukat üt? (Mitől? Netán a lassabb lövedék már az instabilitási határon keresztbe fordult és úgy szaggatta át a lemezt?) Másrészről ismert, hogy az összenyomhatatlan folyadékkal telt szövetek nem ugyanúgy reagálnak a nagy sebességű tárgyakra, mint a szilárd céltárgyak (lásd: hidrodinamikai sokk, '60-as, '70-es évek kísérletei). Ez utóbbiban pedig érthető módon a mozgási energia játssza a főszerepet, ami pedig azt valószínűsíti (sicc! kísérletileg megalapozott állítás), hogy a csőtorkolattól való távolsággal arányosan csökken az okozott pusztítás, kvázi a hatásosság.