Egy esetleges USA és Irán közötti háborúban szerintetek ki mellé állnának a következő országok? Kína, Oroszország, Pakisztán, India?

Kína - USA mellé

Oroszország - Irán mellé

Pakisztán - Irán mellé

India - USA mellé

Adok egy ráadást:

Magyarország - Irán mellé

19:37

"Oroszország - Irán mellé

Pakisztán - Irán mellé "

Az oroszok lég leboltolták Washingtonnal az Iránért Ukrajnát cserét. El vagy tájolódva.

Pakisztán meg aligha állna Irán mellé, hátában az ősellenség atomhatalom Indiával :)

Közel sem biztos, hogy beszállnának, inkább maradna ez is saját buli, korlátozott háborúban. Az oroszok még nem akarnak háborút, ahhoz kell legalább 5-10 év. Kína, Pakisztán, India közül egyik sem kockáztatna meg egy háborút, még Kína sincs fölkészülve ehhez rendesen (tengeri és légiflottája még nincs igazán). Arról nem is beszélve hogy az India vs. Kína+Pakisztán meccsből ki tudja, mi kerekedik ki (addig jó, amíg nincs független Tibet, a közös határ ott tartja a csapatokat).

Sokkal inkább nevető harmadikok lesznek. Kína továbbra is uzsorázik USA-nak, az oroszok meg Pakisztánnal karöltve ellátják fölszereléssel Iránt. A kijelentő mód téves, valószínűleg nem lesz háború. Az önprovokáció nem állna messze a bevett gyakorlattól (127, 911), de nincs rá sem ok, sem lehetőség.

Katonailag lehetetlenre vállalkozna az USA/NATO/, nem képes Iránnal elbánni. Félreértés ne essék, nem az invázióról beszélek (bár már ott is érhetik meglepetések a támadókat). Inkább az afganisztáni, iraki háború forgatókönyvét lehet prognosztizálni, (viszonylag) gyors bevonulás, a szimmetrikus hadviselésben elsöprő (technika) tűzerő, megszállás - aszimmetrikus háború. És itt bukik bele pillanatok alatt az amerikai doktrína a szokásos csapdába.

Irán népessége ugyanakkora, mint Iraknak és Afganisztánnak együttvéve. Területe másfélszerese a két országénak. Az az USA, amelyik a mostani háborúival is csődközeli helyzetbe jutott, nem bírna költségvetéssel egy ekkora újabb frontot. Arról nem is beszélve, hogy Irán egy nagyra nőtt Afganisztán: sivatag és magashegységek szívmelengető keveréke. A katonai szakértők már a mostani háborúkat is jórészt vereségesnek ítélik (aki mást állít, annak még vannak érdekei ott, különben sem politikai, sem gazdasági, sem katonai győzelmet nem sikerült aratni, sőt), elképzelhető, hova degenerálódna a helyzet, ha ezt megduplázná. Az USA jelenleg amúgy is katonahiányban szenved, pedig alig van kint a szolgálók 15%-a. Nincs semmiféle realitása egy Irán-USA háborúnak, mivel egy bazi nagy döntetlen lenne.

(Ámbátor az invázió is okozhat meglapulást: sem Afganisztánból, sem Irakból nem könnyű megközelíteni, mindenhol hegyek veszik körbe, amelyek ráadásul a mozgásirányra merőlegesen barázdáltak, konkrétan egy rémálom offenzívának. Néhány "trojkákra" épülő völgyzárral simán megszivathatnák az amerikai gépesített csapatokat.)

12:28

"Irán népessége ugyanakkora, mint Iraknak és Afganisztánnak együttvéve. Területe másfélszerese a két országénak."

Irán lakosságának viszont csak a fele perzsa. Soknemzetiségű ország, amely pillanatok alatt alkotóelemeire zuhanna szét egy Amerika elleni háború esetén. Irán szomszédai - leginkább a törökök - éppen erre várnak.

Szerintem ezek az országok semlegesek maradnának, de egyértelműen elítélnék az USA támadását, különösen az oroszok és a kínaiak.

Az emberek, a világ közvéleménye pedig szimpátiával viseltetne Irán felé.

Mert a jobbik szereti őket. :D

Különben nehezen esne szét, csak meg kellene nézni az etnikai arányokat. A legnagyobb kisebbségük az értelemszerűen északon lakó azerbajdzsániak (24%), akik esetleg leválhatnának - ha akarnának, ámbátor nekik jobb Iránban, mint otthon. Őket követik a gilakiak+mazandaraniak 8%-kal, és a kurdok 7%-kal. Ezek már nem igazán állam-meghatározó tényezők, továbbá siíták, ami még inkább valószínűtlenné teszi a bármiféle problémát. Ellenben Törökországban a kurdok komoly problémát okoznak a maguk 20-25%-ával (ami néminemi belbiztonsági bizonytalanságot is kelt a kurd régióban). Mindazonáltal ezt a hármat figyelembe véve is csak az ország észak-nyugati 1/8-ada forogna veszélyben - ha lenne elszakadási törekvésük (a kurdoknak talán van, csak erejük nincs, folyamat darálják is őket sok oldalról).

Ha már szétesés-közeli multikulturális országot akarunk berángatni, akkor ott az USA, ahol a spanyolajkúak többségben vannak (elszakadást fontolgató délnyugati 1/4-ed), míg délkeleten (a klasszikus "déli" államok) afroamerikai elnyomó (85-100%) többség található. Ez két igen meghatározó tényező, mely az amerikai gazdaságtól függően marad, vagy megy (van segíly - marad, nincs segíly - függetlenedik).