Pár napja olvastam egy cikket interneten, ahol arról írnak, hogy a visszacsapó íjak hogyan fejlődtek (a szkíta íj vége egyáltalán nem hajlott, a huné már kissé igen, a türk íj pedig egészen görbe végű). Nem találom újra, hol van?

Akkor érdekes, a magyar íjnak mért voltak keményfából a szarvai, ha az rossz? A karok közepe dolgozik az íjakban, a kemény közép rész és a szarvak gyorsabbá, ellenállóbbá teszik az íjat. A türk íj tudta, hogy az előfeszítettség jó dolog, de csak ennyit. És nem a vége görbe, hanem maga az íj.

Ne abból a cikkből informálódj, helyből látszik, hogy ostobaság, keress inkább László Gyula könyveit.