Melyik a jobb? BMP-1 vagy BTR-80/BTR-80A

Nehéz az összehasonlítás, és bizonyos szempontból értelmetlen, mert a két jármű nem azonos korszakban volt-van hadrendben, és a feladatuk sem azonos, csak látszólag.

Mégis szerintem a BMP-1 a maga korában jobban megfelelt a saját feladatának, mint ma a BTR-80.

A BTR-80-NAK sok hibája is van:

Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni(mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).

A harcjármű nincs felszerelve éjjellátó berendezéssel, így éjszakai harcra nem alkalmas. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.)

A BTR-80 hiányossága, hogy tornya nem rendelkezik stabilizátorral, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas - ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR-80A változatbbe beépített 30mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere kifejezetten alkalmassá tenné.

A BTR-80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója rendkívül szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.

A lövegtorony nem rendelkezik saját, körkörös figyelő-periszkópokkal, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész nem rendelkezik a teljes harchelyzet áttekintéséhez szükséges periszkópokkal és a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!

A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességet biztosítani, ha működik a kb. 40le teljesítmény-igényű légkondícionálás - ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR-80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárművek 480 lóerős dízelmotorral rendelkeznek, valamivel kisebb össztömeg mellett).

A BTR-80 falja a gumikat: az iraki misszió során minden abroncs 1000km-enként cserére szorult, ezek importára darabonként több százezer forint. (Az orosz gyártású, nem szabványos méretezésű kerekek egyfeladatosak, terepen és földúton történő haladásra alkalmas felületűek, míg Irakban a homokba süllyedés és az aknák veszélye miatt csak az aszfaltutakon lehetett haladni, ami a futófelület nagyon gyors kopásához vezetett.)

A BTR-80 páncélzata gyenge: valójában nem hagyományos katonai harcjárműről, hanem a szovjet "milícia" (rohamrendőrség) és a KGB belügyi egységek részére kifejlesztett rendfenntartó, antiterrorista célú járműről van szó - amelynek még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból.

Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR-80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek a szó szoros értelmében szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)

BTR-80 esetén a figyelők megfelelően védett menet közbeni elhelyezése golyóálló üvegezés hiányában nincs biztosítva, ami az MH iraki békefenntartó alakulatánál személyi veszteséghez, Nagy Richárd honvéd hősi halálához vezetett.

Nem a A BMP is úszóképes mint a BTR és a honvédségnál a BMP-t a Nato-tól bérelt hummerekkel váltották fel(bérelték)

A BMP lánctalpas harcjármű leváltása terepjáróra hát ez nagy hiba volt

Azért vannak itt meredek dolgok.

A Hummerek még sehol nem voltak amikor a BMP-1-et kivonták.

A BTR-eket a PSZH-k leváltására hozták.

A BTR egyetlen lényeges dologban jobb mint a BMP. Mégpedig abban, hogy olcsóbban üzemeltethető.

...na meg mondjuk abban, hogy közúton biztonságosabban és gyorsabban mozog.

A fegyverzet tekintetében mindkettőnek vannak hiányosságai.

A BTR 14,5-ös géppuskája gyengusz, valamint kézzel tekered.

A BMP 76mm-es lövegje komoly páncélzat ellen kevés, valamint a szárnystabilizált lövedék igen érzékeny a szélmozgásra. Mellesleg nincs stabilizátora. (mondjuk a BTR-nek sincs)

Lehetne még sorolni, azonban a BTR továbbfejlesztéséről lemondtak az oroszok. (Utolsó darab a BTR-90 volt és vége)

A BMP-2 és BMP-3 után állítólag ezt sem fejlesztik tovább, azonban a BMP sorozat (na jó nem a BMP-1) még olyan országokban is rendszerben van mint Törökország vagy Dél-Korea