Az 1947 és az 1991 között zajló háború hidegháború volt vagy melegháború?

Nem vagy következetes.

A hidegháború két állam gazdasági és politikai szembenállása, mely során folyamatos a fegyverkezési verseny és a hadi készültség.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a résztvevő országok más ellen nem vívnak háborúkat. És ez a kulcs.

Az USA és a Szovjetunió direktben sosem háborúzott egymással.

Vietnámban az USA a vietkongokkal harcolt, Kubában az ENSZ harcolt Észak-Koreával, Kubában pedig az USÁ-ból hazatérő kubai menekültek harcoltak a kubai hadsereggel.

Az már más kérdés, hogy a Szovjetunió azonnal felkarolta az USA ellenségeit. Fegyvert adott nekik, pénzt, ellátmányt. De szovjet katonák sosem harcoltak amerikaiak ellen.

Az USA sem avatkozott be Afganisztánban 1980-ban. Fegyvert küldtek, igen. Kicsit irónikus, hogy most épp ezekkel a fegyverekkel lövik őket az Al-Kaida emberei. Pénzt is küldtek. De az USA hivatalosan nem avatkozott be és egy katonát sem küldött oda.

Az irak-iráni háborúban is mindkét szuperhatalom támogatta az egyik felet pénzzel, utánpótlással, fegyverekkel, de katonai segítséget nem nyújtott. És ez a lényeg.

A hidegháború lényege a másik fél legyűrése bármilyen eszközzel a szemtől szembeni küzdelmet leszámítva. Attól még, hogy az USA háborúzott a Szovjetunió szövetségeseivel és támogatta azokat az országokat, akikkel a Szovjetunió háborúzott, még a folyamat hidegháború marad, mivel a hidegháború nem az USA és Vietnám, de nem is az USA és Kuba között zajlott. Amerikai-szovjet háborúra pedig sosem került sor. És ez a lényeg.

HA pedig a '80-as években nem omlott volna össze a Szovjetunió, akkor a hidegháború máig tartana. Világháború semmiképp nem lett volna.

Hidegháború két ország között zajlik.

Az más kérdés, hogy A hidegháború az egész világra kiterjedt a résztvevő két ország súlya miatt, de attól még a hidegháború mint olyan, két ország konfliktusa.

Ma is hidegháború van Észak- és Dél-Korea között, miközben az USA háborúzik Irakkal. A kettőnek semmi köze egymáshoz.

Attól, hogy az USA és a Szovjetunió között hidegháború van, az amerikaiak minden további nélkül lőhetnek a vietkongokra. Ennek az amerikai-szovjet szembenálláshoz különösebb köze nincs.

Van logika a gondolkodásodban. A hidegháború Amerika és a Szovjetúnió között folyt. Mindeketten a legbefolyásosabbak akartak lenni a világpolitikában és gazdaságban. Amerikában üldözték a kommunistákat,ha jól emlékszem a Curie házaspárt el is ítélték. A Szovjetúnió és a szoc országok táviratokban tiltakoztak ellene. (Minden munkahelyen kötelező volt) Természetesden semmi hatása nem volt.

A kóreai és a vietnámi háború eredetileg belső háború volt

Amerika "segített" a délieknek,ahogy ma pl. Irakban.

Ez csak részben függött össze a hidegháborúval.

Sztálin halála után,ha lassan is,de kezdett csökkenni a hidegháború,már Hruscsov idejében sem szidták annyira Amerikát. Kennedy pedig sokat tett a helyzet normalizálásáért. Akkoriban voltak olyan szóbeszédek,hogy emiatt kellett meghalnia.

Gorbacsov pedig már "kibékült" Amerikával.

Nem valószínű,hogy lett volna III.világháború,mert mindkét félnek volt atomfegyvere,és ez visszatartó erő volt.

A fegyverkezési verseny arról szól, hogy kinek van több és fejlettebb fegyvere, elhárító rendszere, amit egy esetleges háború esetén bevethet.

Pl. ha az USA kétszeresére növeli a békelétszámot a hadseregnél, akkor a Szovjetunió is kétszeresére emeli. Ha a Szovjetunió hadrendbe állít 500 közepes hatótávolságú atomrakétát, akkor az USA is hadrendbe állít 500 közepes hatótávolságú atomrakétát. Ha az USA kifejleszt egy új vagdászrepülőgépet, amivel tankolás nélkül körbe lehet repülni a Földet, akkor a Szovjetunió is kifejleszt. Ha a Szovjetunió kifejleszt egy olyan védelmi rendszert, amivel le tudja lőni a felé tartó atomrakétákat, akkor az USA is kifejleszti a sajátját.

Folyamatosan készen állnak a háborúra, és mindketten arra törekszenek, hogy a hadianyag tekintetében nekik legyen nagyobb esélyük a győzelemre. Ez a fegyverkezési verseny.

És mivel a Szovjetunió megszűnt létezni, nagyon nem tud fegyverkezni, tehát az USA nyert, mégpedig úgy, hogy a nagyobb gazdasági potenciálját felhasználva olyan mértékű fejlesztéseket hajtott végre (vagy legalábbis elhitette a szovjetekkel, hogy már dolgoznak rajta, ebben Reagen nagy volt), hogy a Szovjetunió ezzel már nem tudott lépést tartani. A Szovjetuniónak szerényebbek voltak a lehetőségei, és már nem volt honnan pénzt elvonni, de ha nem tartják a lépést, akkor lemaradnak, és akkor az USA azonnal támad és game over. Viszont ha folytatják, akkor meg belebuknak és összedől a kártyavár. És ez utóbbi történt.

Megtehették volna azt is, amit Németország tett 1914-ben. Gorbacsov mondhatta volna azt is, hogy egy életem egy halálom, én kilövöm az atomot és lesz, ami lesz, de neki volt elég esze ahhoz, hogy belássa, hogy az így kitörő atomháborút már nem nyerheti meg, így inkább lehúzta a rolót.

"Ja igen VietnÁm úgy volt hogy Észak-Vietnámot Szovjetúnió meg kína pénzelte,Dél-Vietnámot meg USA nem ?"

Nem. Észak-Vietnámot csak Kína pénzelte, de katonailag ő sem avatkozott be. Az USA viszont délen igen.

"A válasz írója 64%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 22:26"

Azért ezt egy kicsit pontosítanám.

Sztálin halála után megindult egy enyhülés. Hruscsov elismerte Sztálin bűneit és nyitott az USA felé. Viszont innentől nem egyenes az út a megegyezés felé.

A következő évtizedek a történettudományban "Hruscsov hullámvasútjaként" is ismertek. Hruscsov hol bratyizott Amerikával, hol pedig ismét összerúgták a port. Egyszer fenn, másszor lenn. Szinte már követhetetlen volt az egész. Egyesek szerint épp emiatt mozdították el Hruscsovot, mert a diktatúrák jobban szeretik a kiszámíthatóságot és Hruscsov minden volt, csak kiszámítható nem.

Utána is voltak hullámhegyek és hullámvölgyek, de az után már érezhetően az enyhülés felé haladtak.

Viszont 1989-ben Gorbacsov ismét bezárkózhatott volna és elkezdhetett volna egy újabb feszültebb periódust, csak már belátta, hogy semmi értelme.