Aki nem domináns alaptermészetű és nem áll ki határozottan magáért, az hogy bírta a kötelező katonaságot?

Úgy,hogy jó kapcsolatban volt a háziorvossal vagy egy rokona és adtak a dokinak pénzt vagy adtak neki valami drága bort.Aztán a doki lepórozta,hogy alkalmatlan katonának.

Úgy, hogy nem volt az annyira vészes.

Sokszor azok nem bírták, akik domináns alaptermészetűek voltak honvéd rendfokozat mellett, és nem tudták elfogadni, hogy ez nem az a szerep, ahol ők visszaszólhatnak. Jellemzően ők kerültek futkosóra és húztak rá fél-egy évet, nem a "bocsánat hogy élek" típusok.

Úgy, hogy alkalmazkodtak a helyzethez és nem pofáztak vissza.

Aki az iskolai szemétkedéseket kibirta ezt is. Hozzászokik az ember.

Pont hogy a domináns természet nem túl nyerő a seregben. Ott nem a katona a "Jani", hanem az előljáró, elég hamar megtanulja mindenki hogy hol van a helye. Aki keménykedni próbált annak tömény fogda / büntetés / szívás volt a szolgálat. Aki inkább normális ember módjára kijönni a katonatársaival annak meg jól (ettől még belecsúszhatott az öregkatonáktól szívatásba, ha látta a többi öregkatona hogy "rendes gyerek" a kopasz kivel keménykedni próbál valaki akkor azt leállították).

Igazából pont a domináns és túltengő egyéniségeknek volt ez rosszabb, mert ők lettek folyton s.ggbe rugdosva a dominálási törekvésekért és szabályszegésekért. A nyüzügébb emberek, akik simán csak tették amit mondanak nekik kb. fel sem tűntek, nemigazán foglalkoztak velük.

#9 voltak, ahogy mindenhol máshol is előfordul ahol "újak" és "öregek" vannak, a gólyatáborokban, az iskolákban, de hovatovább egy munkahelyen is az újfiú végzi a legrosszabb feladatot amire azt mondják "amikor én kezdő voltam nekem is ezt kellett csinálnom". Egyikre sem az a megoldás, hogy nekiáll valaki keménykedni.