Ez valós élmény lehetett? ennyire spórolt a katonaság az élelmezésen?

Nem spórolt. Valszeg elfelejtettek ebédet vinni. Amúgy bőséges volt és nem ilyen gyorséttelmi szar hanem rendes levesek, főzelékek pörköltek ráadásul tisztességes húsból, nem olyan mocsing amit ma veszel a teszkóba.

Biztos volt ilyen, a katonának szoknia kell azt is, hogy nincs minden nap luxus ebéd.

Abban az idősávban nagyon komoly zuhanó repülésben volt a honvédség. A sorkatonákat napi szinten zavarták haza - vélhetően nem annyira humánumból, sokkal inkább azért, mert így nem kellett élelmezni őket, kommunális szolgáltatásokat biztosítani a laktanyákban. Nyugi, nem fogsz senkit találni, aki akkoriban volt "Valaki" a szervezetnél és ezt be fogja ismerni!

Sokszor adtam konyhaügyeletes szolgálatot akkoriban és a hadtápra beosztott katonáimnak nem tudtam használható takarítóeszközt, elégséges mennyiségű takarítószert a kezébe nyomni, mert nem volt. Persze a tisztaságot azt mindenki is elvárta a konyha egész területén. Volt olyan is, hogy egy-két későn ébredőnek maradékból tákoltak össze a katonáim ennivalót, - mert már nem volt mit elé tennünk, viszont járt neki az ennivaló. A reggel/este aktuális teának is érdekes íze volt menetrend szerint - és nem azért, mert belepisilt vagy teleköpködte valaki, hanem azért, mert addig kellett hígítani a rendelkezésre álló mennyiséget, amíg nem jutott minden jogosultnak. A raktárakhoz viszont nem volt kulcsom - és jogosultságom sem volt semmit önhatalmúlag elvenni a készletekből. Ha el tudtok képzelni igazi túlélő show-t, ez az volt, - de nem a látványosabb, tévé stúdiókban előre megrendezett fajtákból. Annyira nem volt ember, hogy gyakran nekem kellett segítenem ügyeletesként cipelni a sorkatonáknak. Nem haltam bele, de alapból nekem csak irányítanom kellett volna a munkát és ételmintáról, étkeztetési rend betartatásáról gondoskodnom. Ehhez képest ott korcsolyáztam velük a zsíros kövön - különböző üstökkel a kezünkben.

Igen, valós élmény lehetett. Elvileg gyakorlatra visznek ki elégséges ellátmányt, de ad.1. ettől még bármikor előfordulhatott, hogy a fene nagy szervezettségben ráfelejtettek az állomány egy részére (ők ugyebár nem a teljes állománnyal "mozogtak" együtt, hanem kirakták őket biztosítani a pusztába) s utána megvonta a vállát a ludas, hogy hát kérem háborúban is előfordulhat az ellátmány megcsúszása, maguk amúgy is katonák nem óvodások tessék kibírni. Ad.2. akkoriban már tényleg eléggé szegényes volt az eklézsia. Az eszközök nagy része lekonzerválva állt (= a laktanya udvaron rozsdásodott), üzemanyag, alkatrész, lőszer csak a legfontosabb feladatokra jutott, a harcképesség minimális(t sem elérő) szinten tartására. '98-ban már volt olyan hajózó aki 50 órát sem repült a minimális 120 helyett, s olyan sorállományú akinek az éles lőgyakorlat kemény 5 db lőszer felhasználását jelentette.