Miért vesztettük el mindkét világháborút?

20, olvass el talán pár könyvet, ne egy yt videót nézz meg. Nem tudom mi volt nem igaz. Ha valaki szerint csak mi nem tudtunk volna haderőt felállítani egy a románoknál sokkal erősebb, gazdagabb, nagyobb országban, vagy aki szerint 'a kisebbségek el akartak szakadni", az nem mond igazat. Ez nagyon leegyszerűsített gondolkodásra vall. De valószínűbb hogy nemzetellenes.

És az ilyenek miatt tart itt az ország. Már Károlyi is ilyen sötét hazaáruló volt.

Az a különbség köztünk és mások között hogy ők kidolgoztak egy hamis múltat, elhitték a téveszméiket, mások területeit támadták, nagyot álmodtak, átálltak, mi meg elkúldtük az ellenségünknek a lőszert, fegyvert egy háborúban meg feloszlattuk a hadsereget, meg mindenkinek oda akartuk adni a földünket - mert "a kisebbségek el akartak szakadni". Tessék az eredmény.

# 21

Hát veled ellentétben és olvastam például Kövess Hermann tábornagy, az osztrák-magyar fegyveres erők utolsó főparancsnoka és Arthur Arz von Straussenburg vezérezredes, az utolsó osztrák-magyar vezérkari főnök írásait a Monarchia hadseregének 1918 őszi állapotáról és felbomlásáról.

Ahogy olvastam vonatkozó tudományos szakirodalmat is.

Ellenben amit Te olvastál, azt biztosan nem hadtörténészek írták.

A Te állításaid ugyanis sem korabeli hivatalos katonai forrásokkal, sem tudományos hadtörténeti szakirodalommal nem támaszthatóak alá.

# 21

IDÉZLEK: " vagy aki szerint 'a kisebbségek el akartak szakadni", az nem mond igazat. Ez nagyon leegyszerűsített gondolkodásra vall. De valószínűbb hogy nemzetellenes."

Hát, a nemzetiségek például gróf Bethlen István, Magyarország 1921-1931 közötti nagy miniszterelnöke szerint is el akartak mindenképpen szakadni 1918 őszén.

Sőt Bethlen szerint már 1914 előtt létezett igen erős, nagy nemzetiségi támogatottságú horvát, szerb, ruszin és különösen jól előkészített, tervszerű román elszakadási mozgalom Magyarországon.

Források:

Bethlen István: Az oláhok birtokvásárlásai Magyarországon az utolsó 5 évben, Pátria Nyomda, Budapest 1912

Bethlen István: Válogatott politikai írások és beszédek, Osiris Kiadó, Budapest 2000

Természetesen egy történésznek nem feladata a mi lett volna ha megválaszolása. Vissza tudtunk volna verni 5000 (!) Románt? Tény hogy nem tettük meg, hiába volt 1.4 millió katonánk korábban. De a józan észre lehet alapozni. Amúgy a 19es főparancsnok szerint reális lett volna az ország megvédése. Hisz az ellenfél nagyon gyenge volt.

A horvátok nem számítottak, autonóm terület volt, nem számoltunk vele. A szlovákok nem ajartak elszakadni, ruszinok sem. Szászok, svábok sem. És mások sem igazán. Voltak ilyen tervek is. Amiket felsoroltam az a kisebbségek többsége... vagyis nem akartak elszakadni. Ez primitív leegyszerűsítés. Jól hangzik egy tankönyvben, de nem a valóság. Köze sem igazán volt a vereséghez a kisebbségeknek.

A balkáni haderőnek sem volt köze a harcokhoz, ezt Törökorszagban is láttuk.

A hadsereget lehet felbomlottnak nevezni, de a fele teljes rendben jött haza. Más része el sem ment, itt volt. Az egységek felbomlása nem egyenlő a katonák nem hadra foghatóságával. A háborúnak vége volt, ezért mentek haza sokan.

A többi haderő sokkal rosszabb állapotban is megszerveződött. A magyar tehát könnyen meg tudott volna, hisz honvédelemről volt szó, nem támadásról idegen földön. Sokan harcolni is akartak, Kövess is, de Károlyiék megtiltották, mibdent megtettek a hadsereg negszüntetéséért.

Valószínűleg Károlyi szellemi szintjét ismerve alapvetésnek hitte,hogy a teljes ellenséggel kell majd harcolnunk. Illetve hogy egy szép beszéddel elég lesz harcolni.

# 24

Bocs, de megint semmi sem igaz abból, amit írtál.

Gróf Bethlen István, későbbi nagy magyar miniszterelnök cáfolja az állításaidat, aki szerint a nemzetiségek 1918-ban már mindenképpen el akartak szakadni.

Az erdélyi románok szeparatizmusa olyan méreteket öltött már 1914 előtt, hogy az előbb említett gróf Bethlen István későbbi miniszterelnök 1912-ben külön könyvet írt ( Az oláhok birtokvásárlásai Magyarországon az utolsó 5 évben, Pátria Nyomda, Bp. 1912), hogy figyelmeztesse rá a magyar közvéleményt.

A ruszinok annyira nem akartak elszakadni, hogy a ruszin nemzetiségi vezetőket már az I. világháború előtt hazaárulásért bíróság elé állította a magyar kormány. Már az I. világháború előtt újságcikkek tömegében számolt be róla a magyar sajtó, hogy Kárpátalján erős ruszin szeparatista tömegmozgalom működik.

A szlovákok annyira nem akartak elszakadni, hogy a legbefolyásosabb szlovák vezető, Andrej Hlinka nyíltan agitált az elszakadás mellett és nem volt egyetlen komoly szlovák vezető sem, aki a Magyarországgal való maradást támogatta volna.

A szerbek szeparatizmusa teljesen nyílt volt, már 1914 előtt, vezetőik nyíltan hangoztatták a Magyarországtól való elszakadás programját.

Horvát-Szlavónországban többször rendkívüli állapotot kellett bevezetni már 1914 előtt, hogy letörjék a magyarellenes szeparatizmust, ami nem sikerült.

# 24

IDÉZLEK: "A balkáni haderőnek sem volt köze a harcokhoz, ezt Törökorszagban is láttuk."

Az a gond, hogy nem vagy tisztában a tényekkel és az időrenddel, ezért nem érted az összefüggéseket.

A 717 000 fős antant hadsereg 1918 novemberében állt a Balkánon, ellenben Atatürk a maga török függetlenségi háborújának érdemi részét csak 1920-ban kezdte el, miután a nagy franci-brit erők már távoztak a Balkánról, így nem kellet tartani a beavatkozásuktól.

Atatürk és a törökök érdemben komoly ellenfélként csak a görög hadsereggel harcoltak, mert más nagy antant erők nem vettek részt a török függetlenségi háborúban.

Az a 717 000 fős balkáni antant haderő beavatkozott volna 1918-ban, ha a szövetségeseiknek gondot okoz Magyarország feldarabolása.

# 24

IDÉZLEK: "A hadsereget lehet felbomlottnak nevezni, de a fele teljes rendben jött haza. Más része el sem ment, itt volt. Az egységek felbomlása nem egyenlő a katonák nem hadra foghatóságával. A háborúnak vége volt, ezért mentek haza sokan."

A katonák 70%-a "lázadó csürheként" jött haza a korabeli hivatalos katonai jelentések szerint, és az is benne áll ezekben a jelentésekben, hogy ezen katonák fegyelme, harci morálja olyan alacsony, hogy semmiféle harctevékenységre sem alkalmasak.

Arról nem is beszélve, hogy ezek a katonák a Monarchia kimerülése miatt éheztek, hiányos volt a fegyverzetük és felszerelésük, olyan lerongyolódottak voltak, hogy az 1918 végén Magyarországra hazatérő katonák átlagsúlya 50 kg volt. Azaz fizikálisan, nem csak morálisan is katasztrofális állapotban voltak.

Csak 1918 nyarán-őszén a magyarországi osztrák-magyar katonák sorából 100 000 fő (!!!!!) dezertált és bujkált a magyarországi erdőkben.

Már 1918 nyarán akkora katonai lázadás volt Pécsen, hogy szabályos utcai ütközetben kellett leverni.

Számos más nyílt katonai lázadás is történt Magyarországon 1918 nyarán és őszén.

# 24

IDÉZLEK: "Vissza tudtunk volna verni 5000 (!) Románt?"

Ez így megint nem igaz.

A Román Királyi Hadsereg 1918 novemberében 310 000 katonából állt. Az 5000 katona csak az Erdélybe benyomult elővéd volt.

1919 elejére már 95 000 román katona állt Erdélyben és a Partiumban.

A szerbeknek 1918 novemberében az antant által még Görögországban jól felszerelt és kiképzett 8 teljes hadosztálya és támogató csapatai voltak, mintegy 150 000 katona. Ehhez jöttek a Monarchia hadserege elit alakulatainak számító, átállt horvát egységek.

A ruszinok nem akartak elszakadni, és mások sem. Voltak ilyen mozgalmak meg egyes vezetők, de voltak mások is... vagyis egy részük el akart, egy részük nem, egy részüket nem érdekelte az egész. Attól hogy a ruszinok 5 vagy 10%a elszakadt volna, még nem jelenthető ki ez, sőt hatalmas hazugság hogy el akartak szakadni. A ruszinok konkrétan 3szor döntöttek, mindig máshogyan. A tótoknál leginkább pár politikus akart valamit, sokszor azok sem elszakadást, a nép nagyjából érdektelen volt, nagy többségük inkább tiltakozott, mikor bevonultak a csehek. Nagyon érdekes hogy mondjuk a szerbek el akartak szakadni de ők a népesség kb. 2%a voltak. Egyébként sokszor nem valós elszakadási szándék volt, hanem csak jó dolgukban ötleteltek. Tucatnyi terület szakadt el ideiglenesen. Ahogy most is sok budapesti elszakadna. Egyes román vezetők pl. El akarták venni Erdélyt hálátlan módon, és nagy karriert csináltak, miniszterelnökök lettek Romániában. De senki sem azért akart elszakadni mert elnyonták vagy rossz volt itt. Magyarok is "el akartak szakadni" csak úgy poénból. Lényegtelen hogy egy szűk réteg esetleg tényleg elszakadt volna, ez egy kisebbség volt, és nem volt fegyverese ereje sem.

Ha valaki azt mondja hogy a szlovákok el akartak szakadni, az hazudik. A tények nem erre utaltak.

Mindegy hogy 1918 vagy 20, az antant nem avatkozott be, törökországban is meghátrált , pedig ott volt. Már erejük sem volt még az ide bevonulásra sem . Ők amúgy jobban lázadoztak a háború alatt.

Ha valaki azt mondja hogy a magyar haderő megsemmisült de a többi nem, és szívesen támadott még, az biztosan hazudik. A haderő 70%-a, azaz 1.1 millió katona biztos nem volt csürhe, miután 4 évig harcolt a legbrutálisabb módon. Biztos megijedtek a sokkal gyengébb románoktól és odaadták nekik a hazájukat...

Ha csak 500k mafyar katona marad a kb. 1.5 millióból, az is nagyon simán megállított volna bárkit. De talán 300k is. Kezdetben pedig 100k is eleg lett volna a teljes területre.

Nem kéne magyarellenes eszméket vallani. Máshol eszébe sem jutna nemzetellenesség az embereknek. Nem értem mire jó ez.

# 29

Te notóriusan és rögeszmésen tagadod a valóságot.

Fantázia és álomvilágban élsz.

Ez pedig ijesztő.